Használt gumikkal drasztikusan javítható az utak állapota
Közút készült használt abroncsokból. Megnéztük, ahogyan a gyártását is
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Csokornyi előnnyel jár a hulladékká vált abroncsok aszfaltba ágyazása, így szinte érthetetlen, hogy miért nem ilyen utakon járunk.
Miért nem ilyen utakon járunk? Drága a technológia? Igen, a klasszikus, az Egyesült Államokban már mintegy 15 éve alkalmazott gumibitumenes aszfalt drágább és alapanyaga jóval nehezebben kezelhető, mint a hagyományos aszfalté. A MOL azonban kifejlesztette a Gumival Modifikált Bitument (GmB 45/80-55), amely a hagyományos bitumenhez hasonlóan szállítható és felhasználható, így mindössze marginális (legfeljebb 1 százalékos) többletköltséget jelent a hagyományos bitumenhez képest, ellenben mivel tartósabb utat eredményez, összességében olcsóbb, illetve a használt abroncsok kérdését is megoldja.
Hogy át kellene térni a gumival modifikált bitumennel készített fedőrétegű utakra az nem kérdés, alkalmazásával hosszútávon nagymértékben javítható lenne útjaink állapota, ami nem csak szóbeszéd szerint rossz, a Magyar Közút Nonprofit ZRt. idei felmérése szerint a 32 ezer kilométeres közúthálózat 50,9 százaléka kifejezetten rossz, s további 12,7 százaléka nem megfelelő állapotú. Jó hír, hogy nemrégiben készült el az első nagyobb méretű hazai gumibitumenes útszakasz, 8,4 kilométeres hosszal Jánoshida és Jászboldogháza között. Ahhoz 10 000 darab, a Continental által begyűjtött gumiabroncsot, s abból kinyerve 45 tonnányi gumiőrleményt használt fel a kivitelező.
Hosszú út természetesen, amíg a kereskedőknél heverő abroncsokból ellenálló, csekély gördülési zajt és rövidebb fékutat eredményező országút lesz. Az ösvény azonban már ki van taposva, a rendszer működőképes, egyetlen dolog van hátra: ilyen technológiával készített utakat kell rendelniük a beruházóknak. Különösen a kapacitásért sem kell aggódni. Az ugyanis van. Tavaly itthon 42 ezer tonnányi abroncs került forgalomba, s a forgalmazók törvényi kötelességüket túlteljesítve ugyanilyen mértékben gyűjtöttek vissza abroncsokat. Egy részük az állam által tavaly év elején létrehozott Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségen keresztül, zömük, így a Continental is önállóan, s a hulladékgazdálkodást saját maga finanszírozva. Arra ugyanis már kiépített csatornája volt, az újszilvási Euro-Rubber Hulladékgazdálkodó Kft., mely egyebek mellett a gumibitumen, illetve a gumival modifikált bitumen alapjául szolgáló gumiőrleményt is előállítja az abroncsokból.
Utóbbi üzem magas fokon automatizált. Az abroncsokból préseléssel húzzák ki az acélszálakat, amelyeket külön gyűjtve kohászati célokra használnak fel. A megtisztított gumikat különféle aprítóberendezésekkel vágják különböző méretűre, a végtermék 62 százaléka 1-4, 32 százaléka 1-2, míg csekély 6 százaléka 0-1 mm közötti szemcseméretű. Az 1 tonnás zsákokba töltött gumitörmelékek a MOL üzemébe kerülnek, mely egyelőre még kísérleti jelleggel, éves szinten 5 ezer tonna kapacitással működik, de igény szerint természetesen bővülni fog, hogy például ki tudja elégíteni a piac igényét, amit az Euro-Rubber évi 45 ezer tonnás kapacitásig (tehát a teljes ország éves abroncshulladékáig) kezelni tud. Fontos persze tudni, hogy ennyi gumiból nem lehet aszfalt. Ahhoz a kőzethez jól tapadó, természetes kaucsukot több mint 50 százalékban tartalmazó abroncsokra van szükség, ilyennek pedig csak a teherautók abroncsai számítanak. A többi abroncs is felhasználásra kerül persze. Lesz belőlük akár autóalkatrész, futó- és sportpálya, játszótér vagy „újragumi”, azaz visszakerülnek az abroncsgyártásba.
Mi természetesen ugyanabban bízunk, amiben a rendszer közreműködői is, hogy a gumibitumennel kevert aszfalttal végzett útépítés hamarosan mindennapi gyakorlattá fog válni. A kísérleti jelleggel rövidebb útszakaszokon már itthon is 9 éve alkalmazott, s azóta hibát, öregedést még nem mutató alapanyag ugyanis egyszerre old meg környezetvédelmi problémát, csökkenti a mérések szerint 3 decibellel az elhaladási zajt (ami a zajforrástól való távolság duplázását, azaz 50 százalékos zajcsökkentést jelent), illetve apasztja 5-10 százalékkal a fékutat és nem utolsó sorban tartóssága miatt autónk futóművét is kíméli, a menetzaj apasztásával duplán növeli a komfortot, s talán még ráncainkat is kisimítja.
Téligumit keresel? Mit tudunk segiteni! http://teligumiabroncs.hu
Magyarország, nem “szar ország”.
adunk ingyen gumit ennek a szar országnak csak jöjjenek és vigyék el!!! annyi használt gumi van minden gumisnál akik nem tudnak mit kezdeni vele, merthogy veszélyes hulladék… hajrá, odaadjuk ingyen és lehet a szarból várat épiteni. csak már lássunk valami akaratot végre, ami nem ellenünk hanem értünk lenne!!!
Jó lenne minél több ilyen út.
Kérhetsz bocsánatot, de nem látom hol ütközik a véleményünk:D
[i]“…de amíg nem lesz elszámoltatás, addig így mennek ezek a dolgok is!”[/i]
Elszámoltatásban pedig ne is reménykedj! Nem véletlenül maradt el eddig is. Hallottál már olyanról hogy RÓZSADOMBI PAKTUM? Nos ott abban állapodtak meg a részvevők, hogy a “rendszerváltásban” közreműködő, kommunista vezető réteg nem vonható felelősségre. Ez ilyen egyszerű.
Tóth Úr! Fején találta a szöget! Bizony, itt van a bibi. Az előny a mi (ti. a magyar nép!) számára előny, de a “szarháziak”-nak az hátrány.
Ja, hogy “Koppány”-nak is válaszoljak: a szarháziak leginkább az államgépezetben, főleg az Országházban vannak. Sajnos, megint eljutottunk a “politikához”, de amíg nem lesz elszámoltatás, addig így mennek ezek a dolgok is! Lásd fodorgabriella és a német szemét esetét! A mai napig itt van nálunk és ez nem (ez sem!) izgatja illészolikát. Talán lesz egyszer valóban nemzeti kormányunk…!
Bocsánatot kérek, DE! El kellene olvasni FIGYELMESEN a cikket, ugyanis: MEGVAN a kidolgozott, kipróbált technológia a MOL-nál. Csak: NEM hajlandó a “Tisztelt” Közútkezelő ilyen típusú utak építésére megrendelést adni… Pedig: CSUPÁN 1%-al kerül többe, mint a “hagyományos” bitumenes kopóréteg… A gumibitumenes kopóréteg – egyéb, más előnyei mellett – jóval TARTÓSABB a hagyományosnál és NEM is kátyúsodik… Talán pont az ELŐNYÖK jelentik a felhasználási HÁTRÁNYT, mivel összehasonlíthatatlanul KEVESEBB karbantartást igényelnek az ilyen utak (Persze: CSAK akkor, ha az alapréteg az előírásoknak megfelelő minőségű és tartósságú…). EGYSZÓVAL: “Nagyjainknak” el kellene egy kicsit gondolkodniuk a KÉZENFEKVŐ megoldáson… Vajon: ELVÁRHATJUK ezt a NEHÉZ MUNKÁT tőlük??? Aki tudja, válaszoljon… Köszönöm.
Gyalog viszed oda? Vagy a benzin ingyen van?
Bizony ám ! De kaparj kurta neked is jut ,ha más nem hát sárga csekk !!!
Nincs új a nap alatt, a III. birodalomban már ezt alkalmazták … Mellesleg szólva még műbenzint is készítettek a háború vége felé a használt gumiabroncsokból, de árvízvédelmi gátépítéshez is felhasználták !
Nyugodtan dobd a kukába, havonta, azt az egyet. 🙂
És mi lesz a használt kotonokkal? Azokat hol lehet leadni? 🙂
Pár éve azt olvastam, hogy a japánok, televízió képcsövekből csinálnak útburkolatot.
Ha szereltetsz gumit akkor nem kérik el a 200-at.
Nálunk csak a “rezsicsökkentés” népi-narkót szajkózzák, az energiatakarékosság támogatása helyett.
Németországban (köztudottan prímák az utak), bedarálják a gumit, és a már használhatatlan üvegtörmeléket is az aszfaltba, és ezek szívósságának köszönhetően, nagyon tartósak az utak.
Igen ám, de így nem lehet évente közbeszerzést kiírni, útjavítás címén.
Na…, itt van a kutya elásva!
Bizony voltak ám botrányos útépítések, nem is kell messzire menni, elég csak a síkságon épített alagutakra gondolni. Az építőiparban van a legtöbb szarházi, ez is ismeretes. Elég csak néhányuk itteni hozzászólásait olvasni.
Pedig firtathatnád, mert gondolom kiművelődtél a kérdésből János. Engem érdekelne, de csak a konkrétumok, amiket bizonyítani is tudsz. Komolyan mondom.
Szerintem azért, mert nálunk a haveroknak van kiosztva a pályázat, aki visszaoszt zsebbe egy pár százalékot az elbíráló félnek, és ebbe a kölcsönös jólétbe nem fér bele az új technológiák beszerzése, hiába fizetünk többszörös árat minden útért és útfelújításért.
Biztos rájöttél már, hogy ingyen le lehet adni a hulladékudvarokban (bizonyos mennyiségig).
Lassan, de fejlődünk!
Éppen tíz éve, amikor Londonban jártam, ott láttam az autópálya felújítását.Ők is gumibitument használtak.Haladt a munka és jó lett az út.Néhány év múlva újra láttam.
Nem értem, hogy kis hazánkba miért nem képes begyűrűzni a hasznos és környezetkímélő technológia.
A legutóbbi lomtalanításánál én is szenvedtem, hogy hova tegyem a kiszuperált gumikat.Nem óhajtottam illegális lerakóhelyre vinni, a szemetesek pedig nem vitték el.Mondván, veszélyes hulladék.
” Aki pedig gumishoz megy, az ott szinte mindig összefuthat a leselejtezett abroncsok halmával vagy akár hegyével. Az elhasznált abroncsok kezelése, felhasználása pedig mindig körülményes volt.”
Annak ellenére, hogy az autógumi kb. 20 éve termékdíjjal van sújtva.
Most voltam gumisnál. A régi gumi otthagyásáért 200Ft-ot akart darabonként.
Nos, bocsánatot kívánok, de mikor megvettem 6 éve a gumikat _vastagon_ kifizettették velem az “ártalmatlanítás” költségét, úgyhogy ezek után már nem fizetek.
Elviszem magam a begyűjtő helyre.
És ilyenkor csodálkozunk, hogy az átlag lusta emberek simán ki*****k az árokpartra, erdőbe stb. ???
Azt, hogy a lóvé hová tűnt(tűnik) ami termékdíj címen befolyik, azt ugye ne firtassuk.
ui.: sötétzöldek kedvenc demagógiája: “a termékdíj nem elég az ártalmatlanításra”
Lehet.
Akkor minek szedik be?