Használt autót annak, aki tutira menne?

Bár az év első három hónapján kicsit visszaesett a nagy behozatali láz, azért még az a trend, hogy az elmúlt években irtózatosan megnőtt a külföldről behozott használt autók aránya. Ennek oka, hogy a vásárlók legnagyobb része ma már csak készpénzre vesz autót, mert csak készpénzre mer venni. Drágább, jobb minőségű, környezetbarát és biztonságos autókról a legtöbben csak álmodnak, a realitás meg valami nyugaton levetett, szebb napokat látott használt típus. Az első negyedévben az összes gazdát cserélt autó 70 százaléka volt tíz évnél idősebb, az öt évesnél fiatalabb kocsik részesedése csak 12,2 százalék, az autópark átlagéletkora pedig 13,4 év.
A legnépszerűbb márka évek óta az Opel, 17 ezer eladott autóval a használt piac 14 százaléka az övék. A gyártók versenyében eddig második a Suzuki, harmadikként dobogós még a Volkswagen is, amiből szintén 12 ezer feletti pörgött át a gazdaváltáson. A típusok sorrendje ezek után nem meglepő, az Astra a magyar használt piac királya, 9 ezer eladott autóval. Őt követi a Suzuki Swift és a Volkswagen Golf, majd a Ford Focus és a Volkswagen Passat. A területi megoszlást elnézve a használt autó adás-vétel központja a főváros vonzáskörzete; Budapesten 30 ezer, Pest megyében 19 ezer üzlet köttetett, amik az összes eladás 40 százalékát teszik ki.

Az olcsó használt autók iránti csillapítatlanan vágyat jelzi, hogy tavaly közel 100 ezer külföldön levetett kocsit hoztak az országba. Miként arról az év elején is beszámoltunk, a behozott autók toplistáját a régebbi 3-as BMW, a Volkswagen Golf és a Passat vezetik, de kurrens levetett nyugati verda még az Audi A4, az 5-ös BMW és a Mercedes-Benz A osztálya is. A hazai autópark életkorán nem javít az, hogy a behozott autók 60 százaléka öregebb már tíz évnél. Az árérzékeny vásárlók a rövid távú előnyöket látva direkt az ilyen kocsikat keresik, a kereskedők meg rájuk gondolva hozzák el a pár száz eurós álomautókat. Hogy kicsit dicsérhessük a magyar vásárlókat józanságukért: még mindig a kompakt autók piaca pörög a legjobban és a középkategóriásokat megelőzik a kisautók is, így elmondható, hogy méretben legalább nem vásároljuk túl magunkat. Amióta létezik a használtautó-kereskedelem, azóta van kilométeróra tekerés is. Ez a jelenség nem csak magyar specialitás, de jellemzően Kelet-Európában dívik. A tyúk és a tojás problémája itt is adott; nem lehet megmondani, hogy a vásárlók akartak-e előbb 15 évesen is csak 150 ezer kilométer futott autókat, vagy a nepperek kezdték a tekergetést. Egy biztos, hogy 250 ezer kilométer feletti használt autót csak elvétve találni itthon. Emellett tipikus probléma, hogy az autóeladások után szeretünk áfát és egyéb közterheket nem fizetni. Jellemző hogy egy pár autó eladása után bedöntik a direkt erre csinált, kis alaptőkéjű céget, így nincs ember, aki vállalja a felelősséget. Az államkasszába az sem tesz be egy fillért sem, aki biankó, azaz kitöltetlen adásvételi szerződéssel hoz be az országba egy külföldi autót. Ilyenkor az itthoni vevő papíron a külföldi eladótól veszi megy a kocsit, így a közvetítő egy forintot sem adózik az így vagy úgy kiglancolt autó eladásából származó jövedelméből.
A Das WeltAuto negyedéves sajtótájékoztatóján több autóeladással kapcsolatos visszaélésre felhívták a figyelmet. A legdurvább, az elrettentő példaként bemutatott Ford kisteherautó, amit a valós futása harmadával, hibátlannak adtak el. A vevő nem járt el körültekintően, így egy négy helyen törött, nem éppen keveset futott és műszakilag sem a topon lévő autót kapott. A kinézett autót átnézetni, kipróbálni nem azért kell, hogy az eladó idejét húzzuk, hanem, hogy ezek az esetleg elhallgatott értékcsökkentő hibák ne maradhassanak elfedve. Egy külföldről hozott, akár sérült, de megfelelően kijavított autó is lehet biztonságos és problémamentes, de ehhez pontosan tudni kell, mi az előtörténete.