Három generációnyi Ford GT állt rajthoz, de kié lesz a győzelem?

A Ford szupersportautója a Ferrari vesztét okozta, a GT40 négyszer verte el az olaszokat Le Mans-ban

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Jókora kihagyásokkal, de időről-időre visszatér a GT a Ford kínálatába, a legutolsó széria két évvel ezelőtt búcsúzott.

Számos remek autót szült a düh és a bosszúvágy, Ferruccio Lamborghini mellett Henry Ford II is Enzo Ferrari miatt kezdet szupersportautó-építésbe. A Ferrari kis híján a Ford tulajdonába került, a jól prosperáló amerikai óriásvállalatnak a döntéselőkészítés és a jogi procedúra vagyonokban került, ám ez kidobott pénznek bizonyult. Amikor Enzo megtudta, hogy ezentúl az Indianapolis 500 versenyen nem indulhatnak a Ford ellen, felrúgta a megállapodást. Az amerikaiak ezért bosszúból oda szúrtak, ahol legjobban fáj, a Ferrari hegemóniáját Le Mans-ban törték meg.
Hirdetés
Az olaszok 1960 és 1965 között folyamatosan győztek a 24 órás versenyen, ezért a Fordnak egy igazán ütőképes autóra volt szüksége, hogy letaszítsa a trónról a Ferrarit. A paletta ilyen járművet nyomokban sem tartalmazott, a fejlesztést a nulláról kellett kezdeni. A végeredmény a Ford GT40 lett, a inchben számolt magasságáról elnevezett autó 1966-ban állt rajthoz, az első megmérettetésen rögtön elhozta az aranyérmet, majd még háromszor tudta megismételni a sikert.
A típusból 105 példány készült, az alapvetően versenyautónak szánt modellből elenyésző számú utcai példány született, a Ford nem kalkulált ezzel a lehetőséggel. Az utódra sokat kellett várni, a GT gyártása 2004 nyarán indult, a 5,4 literes V8-as sportkocsi mindössze két évig készült, ezalatt 4038 példány hagyta el az üzemet. A típus kisebb sikert aratott a vártnál, a Ford eredetileg 4500 példány eladásával tervezett. A GT nevet 2016-ban megint leporolták, a legújabb verzió hajtását a 3,5 literes V6-os EcoBoost motorra bízták, amelyet egészen 669 lóerőig húztak. Az ötéves gyártási periódus alatt 1000 darabos szériával számoltak, ám az igények kielégítése miatt további 350 példányt készült. A brit Carwow mindhárom nemzedékből rajtvonalhoz állított egy-egy példányt, hogy megnézzék, mennyit fejlődött a sportkocsi dinamikája hatvan év alatt. A veterán GT40 fenekében egy 4,7-es V8-as dolgozik, a teljesítmény 310 lóerő, a súly pedig 1230 kilogramm. A húszéves vetélytársa 5,4 literből gazdálkodik, amit egy kompresszor táplál, az 1430 kilós autó 558 lóerős. A legfiatalabb GT a legnehezebb, ez 1485 kilót nyom, viszont a legerősebb is, a versenyre elhozott változat 656 lóerős. Vajon kié lesz a trófea?
Hirdetés
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?