Az 1000 MB kombiját jelentette a Hajaja
Forradalmi újdonságként érkezett az 1000 MB a Skoda palettájára annak idején, hiszen a korábbi alvázas konstrukciók helyett önhordó karosszériát alkalmaztak, a motort pedig az autó hátsó részébe helyezték. Mindeközben új és korszerű, nemzetközi szinten is az élvonalhoz tartozó gyárlétesítmények épültek Mladá Boleslavban, ahol 1964 áprilisában legördült a gyártósorrlól az 1000 MB első lépcsőshátú változata. A sorozatgyártású változatig a 990 NOV projekten (Novy Osobní Vuz – új személygépkocsi) keresztül vezetett az út, amelynek fejlesztése 1959-ben vette kezdetét, s 1961 októberéig egy ötven prototípusból álló sorozat készült belőle.
Ugyanakkora a tengelytávolsága, mint a limuziné, hiszen annak egyik prototípusából építették
Persze a négyajtós limuzin mellett más karosszéria változatokkal is kísérleteztek. Született egy nyitott, 2+2-üléses, farmotoros ŠKODA 990/991 roadster is. Ám 1963 februárjában az ötvendarabos NOV-sorozat 34-es sorszámú prototípusát, amely több mint 31 ezer tesztkilométert futott, kombivá építettek át. A csomagtér alatt a soros négyhengeres motort fekvő helyzetben, hengerfejével balra helyezték el. Ez a pozíció ihlette a „Hajaja” becenevet, vagyis a rádiós estimesék sorozatának címét.
A vízhűtéses motor a csomagtér alatt kapott helyet
A 4150 milliméter hosszú, 1620 milliméter széles és 1400 milliméter magas kombiban akár 1600 milliméter hosszú tárgyak is elférnek, miközben a 2400 milliméteres tengelytáv megegyezett a lépcsőshátú alapmodellével. Mivel a motort hátra építették, az autó elejében egy második csomagtartót is elhelyeztek, amely egyben a biztonsági gyűrődőzóna feladatát is ellátta. Az összesen 380 kilogramm terhelhetőségből négy utas tömegét kivonva 80 kilogramm maradt a poggyász számára, míg a prototípus 811,5 kilogrammos saját tömegének 61 százaléka jutott a hátsó tengelyre, ám teljes terhelés mellett ez az arány 59,5 százalékra csökkent.
Elöl is csomagtartó rejtőzik
Az 1963 májusa és júniusa közötti háromhetes tesztprogram alatt a prototípus közel hétezer kilométert tett meg. A 988 köbcentiméteres, 4650-es percenkénti fordulatszámnál 42 lóerőt nyújtó, négyhengeres motorral 115 kilométer/óráig gyorsulhatott a kombi, miközben 74 kilométer/órás átlagsebesség mellett 7,6 literes üzemanyag-fogyasztást mértek nála 100 kilométeren. Az autó érdemei közé sorolható a két csomagtér bőséges helykínálata és a tágas utastér, ugyanakkor a motor bonyolult beépítése nehézkessé tette a karbantartást, továbbá a szűk hely miatt a hűtéssel is adódtak gondok. Ezért a Skoda úgy döntött, hogy inkább nem indítják el a sorozatgyártást. Azonban a
Skoda Múzeumban bárki meglesheti az autót.
A Skoda Múzeumban őrzik az egyetlen létező példányt
