Hagyjuk elporladni? Vétek! – Honda Civic 1.5i
Honda Civic 1.5i LS VTEC-E, 1999 - használtteszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Ha valamivel nincs gond mechanikusan, akkor biztos, hogy rozsdál. Szörnyű látni, ahogy a finom technika körül eltűnik a karosszéria, a népszerű békalámpás Civicet sem kíméli az idő.
Hogy is kezdődik az autókeresés? Legyen olcsó, fogyasszon keveset, nézzen ki jól, menjen is, na meg legyen tartós. Mindannyian ezekre vágyunk, ráadásul egyetlen autóba gyúrva, és ezen modellek keresztmetszete igencsak szűk. Mégis van olyan, ami a legtöbbnek meg tud felelni, de akkor is lesz egy porszem a gépezetben, ami elgáncsolja az egész koncepciót, még mielőtt bármi visszafordíthatatlanul elromlana. Naná, hogy a rozsda, a legalattomosabb ellenség, ami csak egy autóval kibabrálhat. Nem csak mendemonda, hogy a japán autók idő előtt mennek tönkre és a motor még menne, amikor a karosszériát már csupán egyetlen rozsdás csimbókon húzza maga után.
A népszerű békalámpás Civicnek is meg vannak számlálva a napjai.
Nem is volt olyan túl rég, amikor lépten-nyomon jöttek szembe az utcán, gyáriak, kicsit és nagyon tuningoltak, de jelen voltak. Ma? 42 darabot hirdetnek a legkívánatosabb háromajtósból, a ’96 és 2000 között gyártott hatodik generációból a Használtautón. Mindig is megosztó volt, hisz a nagyhifis, kiherélt kipufogósok nem építették a Civic hírnevét, ugyanakkor tudtuk, hogy remek járgány, és nem mellesleg olcsó sem volt új korában, még egy hasonlóan motorizált és felszerelt 4-es Golfnál is többe került, de még 10 éves korhoz közelítve is magas áron mentek. Ez a példány jövőre tölti a 20-at, és már erősen kijárna neki egy alapos lakatolás, fényezés, hogy ennek akárcsak a negyedét még az utakon tölthesse. Már most rá lehetne költeni azt az összeget, amennyibe került, ugyanis a teljes lakatolás karcolná a félmillió forintot. Hogy megérné-e? Tizenkettő egy tucat, mondhatnánk, de van itt valami, ami különlegessé teszi, ugyanis
a 42 hirdetett példányból jelenleg csak egyetlen ugyanilyen van.
A motor minden Honda legjobb pontja, mivel a legtöbb verzióban megtaláljuk a híres változó szelepvezérlést, vagyis a VTEC rendszert. A próbált példány egy 1.5i LS, D15Z6 motorkóddal, más néven az egyik korai VTEC-E rendszerű, egy vezérműtengelyes SOHC négyhengeres benzinmotor. A technika nem valami egyszerű, bár kevésbé összetett, mint a dupla vezérműtengelyes VTEC motorok, ez is hasonlóan működik. Hengerenként négy szeleppel dolgozik, ha éppen szükség van rá, ám a váltózó szelepvezérlés miatt folyamatosan variálja a szelepemelőket. Alacsony fordulaton képes hengerenként csak három szelepet használni, de az SOHC amúgy is csak szívó oldalon variálja őket. Magasabb fordulaton összezárnak a szelepemelő himbák és a vezérműtengely nagyobb bütykének megfelelően nyitnak.
Ilyenkor lehet kihasználni a maximális teljesítményt 6500-as fordulatnál, ami az 1,5-ös esetében 114 lóerő, amihez 134 Nm nyomaték társul 5400-nál.
Kimondottan takarékos üzemre készült ez az egyszerűbb változó szelepvezérléses négyhengeres, gazdaságos üzemben világít is egy kis zöld lámpa a műszeregységben. Hatékonyságát használójánál is bizonyítja mind a mai napig, hosszabb úton 6 liter alatti fogyasztást produkál, városi dugózás mellett sem megy sokkal 7 fölé.
Tempósan megindul, ha úgy akarjuk, mindig meglepő, hogy egy ilyen japán vas mennyire könnyedén is mozog egy némethez képest.
Motorjával nincs gond, ma is fürgén pörög fel, egy pillanatnyi torpanás nincs a 19 éves vasban, ahogy a váltó is olyan, akárcsak egy új Hondában, ezekkel nem is lesz jelentős probléma. Kormányművével már voltak gondok, felújították a rudazatot és a szervófolyadék is elfolyt egyszer, a technika viszont nem kért ennél több törődést.Kormányzásán érezni is, hogy rendben van, bár a volán a kor autóihoz hasonlóan nagy, nem rossz terelgetni a Civicet. Zavaró viszont az anyagok öregedése, mivel a kormány is erősen foszlásnak indult már, ám annál rosszabb rész nincs odabent, ha nem nézzük a karbon fóliázást, amit még az előző tulajnak köszönhetünk. Az ülések jól mutatnak és tartásuk sem rossz, persze nem is a sajátjai, ezek a sportos VTi modellből valók, ahogy egyébként a külső színre fújt lökhárító és küszöbtoldatok is. A külső nem szép, ami nagy kár, mert a hatodik generációs Civic az egyik legjobb forma a csapotthátúak között. Itt nem nyílik kétfelé a csomagtérajtó, mint elődjénél, viszont tágasabb, így még a mélyláda mellett is marad némi hely a hátizsáknak.
Rendbe lehetne rakni, és talán egy következő tulajnak meg is fogja érni. Hisz milyen más autót találunk, ami valamilyen szinten a cool faktort is kimeríti, megy is, de ha nem fontos, akkor nem zabálja le a tulaj nadrágját is? Lehet, hogy egyedül vagyok azzal, hogy egy ilyen Civicben még látok potenciált, de a sok egynégyideges között ennek a motornak még értelme is van, ráadásul kevés ilyen háromajtósban találjuk meg. Még kényelmes is, vannak elektromos ablakok, amik hibátlanul működnek, a tükröket is villanymotor állítja, egyedül a klímával kéne foglalkozni, és minden meglenne, ami a komfortérzethez szükséges.
Első autónak még kiváló lehet egy friss jogsis sofőr számára, ezzel lehet közlekedni, és még a vezetést is megtanít élvezni.
Ennek az autónak az elődje személyes kedvencem, hatalmas rajongója voltam szinte egy össze 90 után és 95 előtt bemutatott Hondának. Konzekvensen végig vitt innováció (VTECH, 4WD), gyönyörű formatervek , amelyek egyszerre sportosak és dinamikusak (érdemes összevetni hogy egy 92es 3 ajtós Civic VTI mellett mit kapott az ember Európában, Tipo, R19, Alfa 33, Volvo 440, 95ig ijesztő volt a japánok fölénye). És mint utólag kiderült megbízhatóak is. Mi konkrétan úgy vettük meg a 146-ost hogy egy Honda kereskedésbe mentünk használt 5.gen Civiceket nézni, aztán a beszámított 146 messze a legjobb ajánlatuk volt.
De ez nem az igazi „Honda”, csak egy fellángolás ami 5-10 évig tartott. Nem érkezett több NSX bő 20 évig, nem érkezett több szép Prelude, szinte minden 95 után bemutatott Honda visszalépés volt az elődhöz képest formára és műszakilag sem tudtak még egyszer akkorát villantani, mint a VTi. 95 és 2006 között a Honda egy „Hondát” készített, az S2000-est.
Ennek az autónak pedig pont ugyanez a baja. Nem is Honda léptékkel nézik hanem „Stift” szemmel. Legyen olcsó, igénytelen és ne kerüljön pénzbe a fenntartása. Viszont ha közben szétrohad a kasztnija akkor az egésznek semmi értelme .
Szép időszakot idéz számomra ez az autó!
Az előző évezred vége felé az akkori csajom apjának volt háromajtós VTi-je, az mekkora menésnek számított, amit produkált! 🙂
Aztán lecserélte egy fekete Integra Type-R-re…
Hozzáteszem, csak az anyósülésről élvezhettem a produkciót mindkét autó esetében… 🙂
A mai napig kimondottan jól néz ki ez az autó.
A motorja sajnos gyenge, de a VTI-k, amik valóban nagyon jól mentek sajnos már szinte kihaltak vagy széthajtották őket.
Jó pár év múlva kimondott kuriózumok lesznek ezek a 8000 felett pörgő erős japán szívó motorok. Mondjuk már most is elég kevés van belőlük. Valószínűleg én sem adom el a sajátomat.
Én sem…?
Az 1.8-as 140 lovas az egyik utolsó példány és még jól is fogyaszt. Nincs kéttömegű, nincs turbó, nincs nagynyomású befecskendezés. De megy, mint a golyó. Még egyszer egy 200 lovas Type-R-t beszerzek, az is hasonlóan megbízható és az már repül is.?
A golyó is inkább repülni szokott, mint menni.
Ha beszerzel egy CTR-t, akkor a 140 lovasra nem lesz szükséged. 🙂
Sajnos a Hyundai i30N-ben minden rossz benne van, amit felsoroltál (később lehet, hogy szívok vele), de szó szerint nem akarok belőle kiszállni és mindenhova a hosszabb és élvezetesebb úton megyek. Egy szóval brutális még a TS Corolla után is.
Az a baj, hogy nagyon megszerettem ezt a 140 lovast. Nagyon kultúrált és megbízható. A világ végére is elvinne, míg egy kihegyezett sportkocsi már más tészta azért. Bár a 200 lovas szívóról is csak jókat olvasok, de ezt a mostanit nagyon kifogtam. Egyenlőre eszem ágában sincs megválni ettől, mióta megvan, nyugalom és „boldogság”. Ha meg úgy tartja kedvem, menni is megy.
Ha még időben kapott volna egy alapos alváz és üregvédelmet és azt megismételték volna 5-6 évente akkor nem lenne semmi baja. Ha valaki meg akar tartani egy autót akkor erre is gondolni kell.
Nagyon jó autó ez a Honda mint mindegyik! Szerintem más autómárka is elrohad ennyi idősen nem? Például a franciák, olaszok csak azok még szarok is. Tudom mert volt mindegyik márka nekem. Érdekes van az ismerősömnek is egy ilyen csak 1,4-es motorral és nincs szétrohadva pedig nem kíméli. Ha már itt tartunk a Hondáknál a testvéremnek is Honda CRX van az sincs szétrohadva. Én is Honda Civicet egy 2003-ast használok és nincs rajta rozsda. Van VW kocsim is az is bírja 🙂
„Szerintem más autómárka is elrohad ennyi idősen nem? Például a franciák, olaszok csak azok még szarok is. Tudom mert volt mindegyik márka nekem.”
Faszságokat beszélsz.
Tipikusan a franciák nem rohadnak például. A Peugeot már a ’80-as években galvanizálta a karosszériákat, nézz meg egy ’90-es évekbeli vagy 2000-es évek eleji 306-ost, egy morzsányi rozsda nincs rajtuk. Aztán meg ott a Volvo, azok sem épp rohadósak. És nem szarok sem. Ahogyan az olaszok sem feltétlen, csak tudni kell típust választani. Neked nem jött össze, van ilyen.
Ez a Civic volt az utolsó, igazi, szerethető Civic. A Honda nagyjából 2000 után kezdte okádni a rondábbnál rondább autókat. Elképesztő az a mélyrepülés, amit azóta felmutat. A legújabb Civic (de a korábbiak is), ronda, mint a bűn. Egyik típusa ocsmányabb, mint a másik. A mai Civic gagyi, bazári, kaotikus “stílusával” a Honda épületes szégyene.
Mi ennek személygépjármű színének megnevzése? Nagyon frankó és kéne tudnom.