Háborús játék felnőtteknek – Mercedes G-osztály – használtteszt

Bár humánus dolognak aligha nevezhető, ki ne játszott volna katonásdit gyerekkorában? Óvodában rendszerint még a lányok is belekerülnek egy-egy virtuális lövöldözésbe, a mostanság epedkeve vágyott strandokon, tópartokon pedig rendszerint előkerül a vízipisztoly, vízipuska. Van, aki olyannyira komolyan veszi a nyári háborúsdit, hogy a strandra is katonai járművel megy.
Ilyen célt szolgál tesztünk hőse, a Mercedes-Benz G-osztálya, mely a hetvenes években az (akkoriban a Mercedes-t 18 százalékban birtokló) iráni kormány megrendelésére készült. Minden terepakadályt leküzdő, 20 éves ciklust hibamentesen leszolgáló masszív terepjáró kellett legyen. Ilyen is lett, de végül sem az irániaknak, sem a német hadseregnek nem kellett - elsőre. Így aztán kezdetben - 1979-ben - piacra került a 460-as gyári kóddal kiadott első polgári verzió, de kisvártatva megszületett a honvédségi (ott járőrtől mentő- vagy tűzoltóautón keresztül parancsnoki cirkálóig bárminek alkalmazott) 461-es verzió is. Vásárolt is belőle idővel - a teljesség igénye nélkül - argentin, dán, észt, finn, görög, kanadai, maláj, holland, norvég, német, osztrák, portugál és svájci fegyveres erő egyaránt, s a leszerelt példányok még bőven szolgálnak tovább, leginkább tehetős vadászoknál, autógyűjtőknél.
Mint azt a kipróbált G gazdájától megtudtuk ugyanis, az csak legenda, hogy fillérekért megkaphatók az akár szerény futású, alig használt, remek kondícióban lévő túlkoros példányok is. Vagy legalábbis a hazai piacon nem azok vannak, amelyek valóban a legjobb jellemzőkkel bírnak. Ha léteznek egyáltalán jó állapotban leszereltek, azok vélhetően a tűzhöz közel állóknál kötnek ki, s a magyarnál fizetőképesebb vevőkhöz vándorolnak. Nekünk marad a többi, ésszel leszerelt darab, azaz azok, amelyek már tényleg nem épp tökéletesek. A hozzánk legközelebbi, jelentős G-flottát üzemeletető osztrák hadsereg például selejtezés előtt kiszereli a jobb fődarabokat, s a koruk alapján cserére érett, 20 éves, de akár nevetséges futású példányokba gond nélkül beleteszik a már sokat szolgált motorokat.

Tesztautónk órája például 21 ezer kilométert mutatott 3 évvel ezelőtt, mikor is a seregből leszerelték, s mostani gazdája - közvetítőn keresztül - megvásárolta. Ennyi kilométer még harcmezős használattal sem indokolta azt, hogy a 2,5 literes dízelmotor 100 kilométerenként 18 liter gázolajat nyakaljon be, s az amúgy elnyűhetetlenségéről ismert dízel gyári száma alapján sem az autóba való volt, minden bizonnyal másik példányban szolgált már jó sokat. Következhetett így egy komplett generál - nem olcsón. Kellett foglalkozni az elöl tárcsa, hátul dob fékekkel is, hogy fogjanak, valamint az egész autó át lett építve, mielőtt mostani gazdája nevére vette. A csupán kétülésesre új vászontető került, hátsó terébe pedig üléseket szereltek a vevő kérésére, haszonjárműből így személyautó lett, immár négyen élvezhetik szédítő 117 km/órás végsebességét.
Utóbbi persze barokkos túlzás, és ferdítés, a G-vel inkább a 80 km/órás utazótempó az, ami élvezhető, gyári végsebessége valóban a fentebb említett érték, de váltója csak 4 fokozatú, így motorja 100 km/óra felett már zajos, s mivel a karosszéria légellenállása egy hűtőszekrényével vetekszik, szélzaj is van bőven. Ha valamit élvezni kívánunk, például a menetszelet és azt, hogy a G-vel, pláne egy ilyen, honvédségi példánnyal kelthető a legnagyobb feltűnés, inkább érdemes lecsavarni az elöl keret nélküli ablakokat, hátul felcsavarni a zipzáras oldalsó ablakokat puha plexiket, és lehet elcsavarni a járókelők fejét. Aki igazán meghökkentő szeretne lenni, az akár az első szélvédőt is ledöntheti, keretének felső pontját a gépháztetőn várja rögzítő-szem. A most négy üléses G gyakorlatilag minden ülőhelyén azonos kényelmet kínál, hátsó ülésein is bőven elegendő a tér, mivel azokat az elsőknél valamivel magasabbra szerelték, azokról is jó a kilátás. Mögöttük bőven elegendő az oldalsókhoz hasonlón zipzáras ablakkal és vaskos, oldalra nyíló ajtóval feltárható csomagtér.
Motorjának felújítása óta teljesen megbízhatóan és az üresen is 1,9 tonnás saját tömeghez mérten abszolút elfogadható 10 l/100 km átlagfogyasztással szolgál a G. Természetesen nem sokat, igazi hobbiautó lévén évente csak néhány ezer kilométert fut, főként nyáron. Az öthengeres, ősi technikájához mérten egészen bársonyosan járó dízelmotor duruzsolása menet közben megnyugtató, négy fokozatú váltója kemény kézzel, de jól kapcsolható, az egyes és a hátramenet kivételével szinkronizáltak a fokozatok. A kormányzást és a fékezést egyaránt szervórasegítés könnyíti meg, így nem olyan nehéz vezetni a G-t, mint azt katonai megjelenése hiteti. Az elöl-hátul merevtengelyes, de tekercsrugós futómű országúton is egészen lágy, terepen pedig mindent bír.
Jelentős hasmagasságából és hajtásláncából adódóan a G-vel elakadni lehetetlen. Elvétve találni csak ilyen, professzionális használatra szánt példányt, amivel egyetlen tapadó kerékkel is tovább lehet haladni. A felezőáttételt is kínáló terepváltóval ugyanis teljesen fixre zárható a központi differenciálmű, s két huzalos karral az első és a hátsó differenciálmű is zárható. Elvéből adódóan már az összkerékhajtás is csak laza talajon, a diffizár pedig csak extrém esetben, kanyarodási igény nélkül ajánlott. Noha ezek alkalmazására ritkán, elvétve van csak szükség, kellemes a tudat, hogy vannak, ugyanakkor velük őszinte a G. Nem egy katonai jelmezbe öltöztetett zsúrkocsi, hanem valóban egy komolyan kiképzett katonai gép, amely ma már nyugdíjas napjait tölti, de még mindig a sereg ezúttal a matt zöld fényezés és az egyedi kiegészítők, például az ejtőernyős szem, vagy az autentikus benzinkanna által megtestesített egyenruhájában pózol, s jóval többre képes, mint a mai szabadidő-autók.
Ára is képességeinek megfelelő, a próbálthoz hasonlót 2,3 millió forintért találtunk a használtautó.hu oldalon, s egyébként ezt is alig többért vásárolta tulajdonosa. A komplett motorgenerállal, valamint az egyéb, a makulátlan állapot elérését célzó felújítással azonban még közel ennyit költött rá. Nem titok, hogy kerestek rajta a vállalkozók, ingyen senki sem dolgozik, de így ez a G tényleg gyári seregállapotú lett. Játékszer felnőtteknek és egyébként még lehet, hogy befektetésnek sem rossz, 7 év múlva oldtimer vizsgát kaphat, s ahogyan most kinéz, az örökkévalóságig megmaradhat.