Ha unalmas a Golf. SEAT Leon használtteszt

A Golf a király, a számtalanszor koronázott, a mindig dicsőített, az utolérhetetlen, a kompakt etalon - tartjuk mi, bértollnokok, és mondják - többségükben - azok, akiknek Golfjuk volt, van, lesz. Érthető persze, hogy mások szerint viszont nem más, mint túlárazott mítosz, de ez most mindegy. Ami nem mindegy, hogy sokaknak a Golf dizájnja unalmas, és ebben azért van valami. A VW-konszern ezért (is) sütötte a SEAT-ra a sportos, fiatalos bélyeget, plusz az a közhely is áll, az a panel is beton, hogy a SEAT spanyol, latin, temperamentumos és szenvedélyes, szóval akit az érzelmei vezetnek, vezessen Leont, és passz. A technika VW, Golf, német, a körítés bezzeg annyira déli, annyira emocionális, hogy csak na. És itt ez a Leon, egy második generációs példány 2008-ból, ötévesen, első tulajosan, törésmentesen, fehérben (ráadásul White Edition), 17 colos könnyűfém felnikre húzott 225/45-ös papucsokkal, és gyönyörű. Hiába olyan az orra, mint a kevésbé eltalált Altea egyterűé, hiába magas, hiába számít már réginek, hiszen van új széria és SC háromajtós, akkor is. Oké, nem egy Cupra, nem is FR, azonban jó ránézni, mutat, vagány. Alfás – nem véletlenül. Vagányak a törésvonalai, vagány az ajtóra biggyesztett tükör, vagány a hátsó süllyesztett kilincs is. Az A-oszlopokra simuló ablaktörlő fityisz a konvenciókra, a dupla kipufogóvég pedig jelzésértékű.
Hősünk fiatal hölgytulajdonosa anno megannyi márka megannyi típusát próbálta ki, hogy aztán a Leon ejtse rabul a szívét. A már említetteken túl vezethetőségével, de erről később. Az 5 év és 70 ezer km zömét városban, Budapesten tették meg ők ketten, és imádja az autóját. Jobb oldalon elöl és hátul is akad ugyan egy-egy parkolási karc, de javítva lesz, a kocsi meg eladva még néhány évig tuti nem, mert baja semmi – legfeljebb második autóvá avanzsál, ha tán bővül a család, s több hely kell gyerek(ek)nek, pakkoknak.
Hát igen, a csomagtartó lehetne öblösebb (341 literes), hogy az osztott támlahajtás után lépcsős a padló, őt nem zavarja. Az utastér szinte kopásmentes, makulátlan. És jön a kötelező kérdés: neked tetszik a középkonzol? Mire azt válaszolja nevetve, hogy nem, dehogy, sőt, „vállalhatatlan”. Dicséretes, hogy vállalja a vállalhatatlant… Mint meséli, a tökéletest kereste, de letett róla, s voltaképp nincs probléma ezzel a sivár, igen jellegtelen szürkeséggel. Cserébe a „hülye is érti”, könnyen kezelhetőségből jelest érdemel, a kemény plasztikok nem zörögnek, nem nyiszognak, a műszerfalon meg a fordulatszámmérő középen figyel, ami szuper.
És dupla digitklíma van, a hifi CD-s, MP3-as, van telefonkihangosító, tempomat, vaskos, tengelyirányban is állítható bőrkormány, vezető- és utasoldalon deréktámasz, remek tartású sportülés, négy elektromos ablak, napfénytető, xenonlámpa, kanyarfényes ködlámpa, tolatóradar, sötét üveg, sok-sok minden. Kipörgésgátló, aminek a gombjára sosem bökött. Rengeteg légzsák, ami nem nyílt, szerencsére. Sport Limited (hátul multilink) sportfutómű, feszes, rázós, de olyanokat lehet vele kanyarodni, hogy ihaj.
Ami a praktikumot illeti, ebben a Leonban még állítható a biztonsági öv magassága (az újban már nem), s a szokásos rekeszeken túl az anyósülés alatt is van egy dugifiók. És a hátsó kilincs is jól van ott, ahol van, csak néha az utasok kérdik, miként is juthatnának be… Hogy az ablaktörlő télen oldalra gyűjti a havat-lucskot, ami rontja a kilátást? Igen, ki kell szállni, s letörölni… Azt már én állapítom meg, hogy az A-oszlop hó és lucsok nélkül is eleget takar ki a képből, de nem vészes. Üléspozíció pazar, kulcs elfordít, motor lelkesítően indul.
Az 1.4 TSI benzinmotor 125 lóereje érzésre most is mind kiváló egészségnek örvend. Alacsony fordulatról is rendesen tol (a nyomaték 200 Nm percenkénti 1750-es fordulattól), rugalmas, pörögni is szeret, elsőrangú. Nem feszegetem, nem mérem, csak tudom, hogy 10 mp-en belül gyorsítja 100-ra az 1,25 tonnás vasat, s közel 200 km/óráig bírná szuflával. Autópályán stabil, 130-nál nem bántóan hangos, fogyasztása nagy átlagban 7,5 l/100 km. Városban dugókkal, hideggel, miegymással 10-11-re is felmegy, országúton 6 alatt elvegetál. A gyári 6,4-es érték nyilván felejtős, de ezen ma már senki nem lepődik meg. A 6 fokozatú váltó áttételezése parádés, a fékezhetőség dettó, a kormány direkt, egyben van az egész, élmény vezetni a Leont.
Volt bármi váratlan, komoly baj a TSI-vel, a lánccal vagy mással? Nem. Tényleg nem? Tényleg nem. Egyszer kipottyant a kesztyűtartó, majd minimális olajszivárgást fedeztek fel a legutóbbi kötelező szervizen, de ennyi. Az olajszintet különben mindig nézi, volt, hogy 98-as benzint tankolt, s azzal jobban ment az autó, s kevesebbet is evett – állítólag. A féktárcsák cseréje mostanság lesz aktuális, a gumik is az eredetiek. Aztán egy megkérdezett szakember sem tud mondani olyat, hogy a Leon azért rosszabb a Golfnál (meg az A3-nál és az Octaviánál), mert… Statisztikailag semmi specifikus, semmi minőségi eltérés. És a TSI méretéhez képest erős, a korábbi szívómotoroknál pedig gazdaságosabb, kulturáltabb.
Ahogy ebben a cikkben és máskor is említettük, a Leon olcsóbb a Golfnál (az Octaviával kb. azonos árszinten van, az A3 meg más liga), olcsóbb, de nem sokkal. A választék viszont szerényebb, hiszen jóval kevesebbet értékesítettek belőle, 2008-as például mindössze 17 - normál állapotú - van a Használtautó.hu oldalon 1,9-től 4 millióig. És az 1.4 TSI pláne fehér holló - jogos, hogy nem adják el, szeretik, élvezik őket. A vonatkozó használói vélemények is ezt tükrözik. Megbízható, elég tágas, formás kompakt kéne, olyan, amit valóban jó vezetni, s van rá 2-3 millió forint? Mert erősen állapot- és futásfüggő, továbbá a felszereltségben is bőven mutatkozik különbség. Ó, és a Golf uncsi? A Leon melegen ajánlott. A középkonzolt meg nem kell bámulni, a műanyagokat nem kell tapogatni. Úgysem erről szól az autózás annak, aki igazán odavan az autózásért.