Ha igazi városi szabadidő-autóra vágysz! – Mazda CX-3 Revolution

Fizetett hirdetés

Még velünk van! A CX-3-ról se feledkezz meg, amikor Mazda crossovert keresel!

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A CX-30 érkezésével, mintha kicsit háttérbe szorult volna a CX-3. Pedig, aki egy igazán kényelmes városi crossovert keres, a Mazda2 platformjára épülő CX-3-assal is jól jár. Enyhe frissítése után próbáltuk.

Hiába keresel új részleteket a Mazda CX3-karosszériáján, most nem egy modelfrissítés miatt kaptuk a kezeink közé az Emil Frey tesztautó parkjából a kis crossovert. Legalábbis külső módosítás nem történt, ám a japán mérnökök nem ültek a babérjaikon, hiszen a lemezek alatt történt egy kis változás. Ami érthető is, hiszen a CX-30 érkezésével úgymond házon belül kapott konkurenciát a CX-3. Persze csak az emberi mohóság miatt konkurencia, mert két különböző kategóriáról beszélünk. Míg a CX-30 a Mazda3 platformjára épül, addig a CX-3 a Mazda2 alapjait használja. Emiatt persze kisebb, de pont ezért könnyebb vele a városi közlekedés, a manőverezés, a parkolás, egyszóval az autó azt nyújtja, amire tervezték.
A külső tehát maradt olyan, mint a legutóbbi modellfrissítés óta. Akkor is annyira finoman nyúltak hozzá, hogy szinte észrevehetetlen volt a változás, de minek is piszkálták volna a Kodo formanyelv egyik mesterművét? Az orrán csak a hűtőmaszk változott, ott a páros műanyag csíkozás jelentette az újdonságot, ami még most is nagyon jól áll neki. Hátul pedig újak a lámpabúrák alatti vonalak, emellett LED-es fények jelentek meg bennük.

Hála égnek semmi máshoz nem nyúltak, az autó oldalán futó karaktervonalak továbbra is csodás fényjátékot mutatnak be a fényviszonyoktól függően, így a különböző napszakokban más és más arcát, vagyis oldalát mutatja az autó.

Bármennyire is szép a színpaletta összes tagja, köztük az új Polymetal szürke, még mindig a Soul Crystal Red, tehát ez a vörös, kissé bordó szín hozza ki a legjobban a CX-3 vonalait. A Takumi-Nuri néven emlegetett különleges festési technológia tényleg kiemeli a tömegből az autót, ami bár elsőre marketing maszlagnak tűnik, most, hogy már évek óta piacon van a CX-3, megmutatkozott abban, hogy még mindig rengeteg járókelő utánafordul az utcákon.
Ugyancsak láthatatlan változás, de továbbfejlesztették a zajszigetelést is, így kevesebb nem kívánt hanghullám jut be kintről a prémiumos érzést nyújtó utastérbe. Már a kezdetektől célul tűzte ki a Mazda, hogy a 2-es és a CX-3 is a prémium szegmens modelljeinek orra alá törjön borsot. Ennek érdekében minden beltéri anyag kimondottan igényes, még a keményebb műanyagok tapintása is kellemes, a bőrborítású kormánykerék és váltógomb pedig egyenesen élményszámba megy. Az ülések inkább műbőrnek tűnnek, ám ez nem von le semmit a kényelmükből. Megfelelő a combtámasz, ahogy a deréktámasz is, a módosított kartámasz pedig az újdonságok listáját bővíti.

Az infotainment rendszert a legújabb csatlakozási lehetőségekkel vértezték fel, minden könnyedén, egyszerűen kezelhető a 7 colos kijelzőről, amelyen a kardánalagúton elhelyezett forgókapcsolóval lehet barangolni.

Innen a menü főbb pontjai egyetlen gombnyomással is elérhetőek, illetve a hangerőszabályozó is külön tekerentyűt kapott, bár a multifunkciós kormányról is ugyanúgy kezelhető a rádió. Feltűnő még a sportgomb, de erről majd később. Még jöjjön gyorsan néhány szó a hátsó térről, ami érezhetően kisautós, de még így is kényelmesen elférnek akár átlagos termetű felnőttek is. Ugyanakkor a csomagtér sem kicsi, alapból 350 literes, de akár 1260 literesre is bővíthető a 60/40 arányban, osztottan dönthető hátsó üléseknek köszönhetően. Kicsit átdolgozták a G121-es Skyactiv benzinmotort is. A kétliteres, négyhengeres szívómotorban immár hengerlekapcsolás segít üzemanyagot spórolni, ám a hatékonyságot növelő módosítások mellett a nyomatékot is sikerült növelni. Ahogy a motor jelöléséből is kiderül, 121 lóerő mozgatja az üresen 1,2 tonnás autót.

Talán első olvasatra vérszegénynek tűnhet, hiszen napjainkban jóval magasabb számokkal dobálózunk a turbófeltöltéses motorok és a hibrid rendszerek okán, de tökéletesen elég az autó mozgatásához, sőt, a dinamikus mozgatásához is. Még a hatfokozatú automata sebességváltóval is, amelynek kényelme minden forintot megér.

A nyomaték 207 Nm, ami 2800-as fordulatnál érkezik, a maximális teljesítmény viszont 6000-nél. Ennek ellenére a váltó tényleg szinte mindig felkapcsol 3000-nél vagy kicsivel felette, és ez így van rendjén. Persze ez megváltozik, ha a Sport állásba kapcsolunk. Akkor nem rest elforogni tényleg 6000-ig is, ha úgy érzi szükségét. Sok különbség azonban nincs a normális és a sportos mód között, a kormánykerék halványan felkeményedik ugyan, de körülbelül ennyi. A CX-3 szerintem eleve sportos. Mind a megjelenése, mind a viselkedése, szóval nem szükséges ezt fokozni ezzel a Sport gombbal. Néhány helyzetben tényleg jól jön az, hogy engedi forogni, de az már nem a hétköznapi, kényelmes közlekedés kategóriája. Ráadásul pont azt a furcsa viselkedést szüntették meg, amit korábban tapasztaltam az automata váltóval felszerelt CX-3-nál. Két évvel ezelőtt is pont télen járt nálam egy ilyen tesztautó, bár tény, hogy a G150 motorral, de annak az automata váltója még normál módban is kínozta az erőforrást, hidegen is bátran forgatta „az egekbe”, szinte nekem fájt. Most viszont eltűnt ez a viselkedés, észrevétlenül vált, okosan pakolgatja a fokozatokat. Valóban rendkívül kényelmes vele a közlekedés. Majd’ el felejtettem: a fogyasztás kedvezően alakult. Vegyesben 6,5 litert mutatott százon a fedélzeti számítógép, ami a gyári 6,1 literes értékhez nagyon közeli. Ráadásul még bőven bejáratós korszakát éli az autó, hiszen nálam fordult át a 200. kilométérre a számláló, tehát ennél még biztosan kevesebbet fog kérni később. Ugyanakkor, ahogy említettem, sportos az autó, így a futóműhangolás is. Optimalizálták a lengőkarokat, feszes a lengéscsillapítás, de nem olyan mértékben, hogy kirázza az utasokból a lelket rossz minőségű utakon.

A 18 colos kerekek talán rontanak kicsit a rugózási komforton, ám a 16 colosakkal nem nézne ki ennyire jól az autó, ahogy a dupla kipufogóvégek is dögösebbé teszik.

Szóval itt bizony választani kell, hogy a kényelem oltárán feláldozzák-e a látványos kerekeket. Automata váltó csak az Attraction felszereltségtől érhető el, itt 16 colos könnyűfém felnik járnak az autó alá. A tesztautó viszont a legmagasabb felszereltséget kapta. Ez a Revolution, ami az oldalsó krómdíszekről könnyen felismerhető (a nagyobb felni itt is extra). A rendkívül gazdag Attraction felszereltségen kívül ad még kulcsnélküli nyitást, tolatókamerát, parkolóradart elölre és színes HUD kijelzőt, ami egy külön plexi lapon jelenik meg. Biztonság terén is a legmodernebb technikákat vonultatja fel, hiszen a csúcsmodellben a továbbfejlesztett vészfékasszisztensen kívül ott a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, a holttérfigyelő és a hátsó keresztirányú forgalomra figyelmeztető rendszer is, a sötétben szinte nappali világosságot biztosító LED-fényszórók mellett. Mindez 8 864 900 forintért érhető el, bár a Soul Red Crystal fényezés még feláras, de plusz két év teljes körű garanciát kedvezményesen adnak most, a 3 év/100 000 km mellé. Természetesen, aki szeretné a saját szemével is látni az autót, vagy épp a saját kezeivel tekergetni a kormánykereket, az Emil Frey Mazda[/url] márkakereskedésében jelentkezhet tesztvezetésre.
Értékelés
Pozitív
Formaterv, kényelem, gazdag felszereltség, automata váltó
Negatív
A 18 colos felnik rontanak a rugózási komforton
Árak
Tesztmodell alapára
8 864 900 Ft (2020.12.06.)
Tesztautó ára
9 145 700 Ft (2020.12.06.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1998 cm3
Teljesítmény:
90 kW (122 LE) 6000 1/min-nél
Nyomaték:
207 Nm 2800 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,9 s
Végsebesség:
187 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
6,1 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4275 mm
Szélesség:
1765 mm
Magasság:
1535 mm
Saját tömeg:
1265 kg
Össztömeg:
1727 kg
Tengelytáv:
2570 mm
Karosszéria-kivitel:
Crossover
Csomagtér:
350-1260 l
Motor és váltó
Motor:
Benzin
Motorosztály:
Euro 6d
Hengerűrtartalom:
1998 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
6 fokozatú automata
Nyomaték:
207 Nm 2800 1/min-nél
Teljesítmény:
90 kW (122 LE) 6000 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
187 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,9 s
CO2-kibocsátás:
140 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
6,1 l/100km
Fizetett hirdetés
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

28 thoughts on “Ha igazi városi szabadidő-autóra vágysz! – Mazda CX-3 Revolution

  • 2020.12.07. at 09:19
    Permalink

    2019 tavaszán nézegettem. Akkor ahogy emlékszem az alaptípus ára 5 millió alatt volt valamivel. Most 8 millió alatt van. 3 millióval emelkedett másfél év alatt. Rengeteg. Sajnos ez az összes autóra jellemző. CO büntetés + Covid = Megduplázódtak az autóárak. Környezetünket legalább megóvjuk?

    • 2020.12.07. at 12:38
      Permalink

      Csípem az SUV-kat, de mindenki tudja, hogy a reklámok nagyban voltak felelősek az elterjedésükért. Azt sugallták, hogy a város egy kihívásokkal teli dzsungel, ahol csak SUV-val boldogulhatsz. Be is h*lyítettek vele nagyon sok embert. Nyilván az is igaz, hogy kategóriaegyesítő, sokak szerint amióta ilyen vezet, azóta respektje van az utakon, a derékfájósok ideális választása, bla-bla-bla, de a marketing ereje elsöprő volt…

      • 2020.12.07. at 16:29
        Permalink

        Véleményem szerint reklámmal nem lehet meghülyíteni senkit. Max a figyelmet lehet ráterelni.
        A SUV-ok 2 dolog miatt kelendők:
        1. Bakancs forma (szebb, harmonikusabb a szemnek, mint a hagyományos)
        2. Nem kell mélyre ülni, könnyebb a ki-be szállás, főleg városban, ahol ez gyakori

        • 2020.12.07. at 16:54
          Permalink

          A marketing kulcsfontosságú. Ilyen dolgok miatt van pl. a SsangYong a Hyundai-Kia árnyékában, vagy a Mitsubishi a Toyotáéban. Az egyiket ezerrel tolják, ötletesen, szuggesztíven, markánsan, a másiknál meg – ami semmivel sem rosszabb – erre valahogy nem éreznek rá a gyáriak vagy csak nem költenek rá eleget…

      • 2020.12.07. at 18:06
        Permalink

        Zöld kolléga próbálta a leglelkesebben megdumálni, hogy kívül kisebb, belül nagyobb, csak aztán az Octavia példájánál elakadt, mint harkály a felső erdőhatárnál…
        Nekem azt nem tudja megdumálni senki, hogy ennyi hátfájós ember van, aki szakmányban ugrál ki-be az autóból.

        • 2020.12.07. at 21:18
          Permalink

          Az oktáviánál azon nem tudtál fennakadni hogy az ADAC picit máshogy számolta a dolgot (mivel a Skoda kicsit rákészült, amellett hogy az egy tényleg praktikus autó).
          Csak ugyebár az Oktávia és egy sor kombi csak egy dologban kiemelkedő, aztán minden másban meg elmarad.

          Egy családi autónak szerintem pont a kompromisszum a lényege. Könnyű legyen manőverezni vele a városi forgalomban és persze parkolni, ne legyen vele gond a járdapadka, de legyen biztonságos nagy sebességnél és legyen élvezetes a szerpentineken.

          Legyen benne hely elöl, hátul és a csomagoknak is, és nem baj ha színvonalas a beltér anyagok és kezelőszervek tekintetében.

          Az legutóbbi váltásnál egyértelmű volt, az XC60 mindenben jobbnak érződik és igazából nincs olyan hátránya ami zavarna. Sokat megyek az autobahnon nagy sebességgel de megjártam az Alpok számos oldalát, előzgetve a mazsolákat, de betartva a kresz és az illem szabályait. Talán a városi dugókat kerülöm egyedül. És összességében a praktikummal is elégedett vagyok mert bár pár dologban a V70 jobb, az Xc60 is „elég” jó.

          A magasabb Xc60 tágasabbnak érződik mint a szélesebb V70 beltér, és bár a V70 csomagtartója érezhetően tágasabb, utóbbit nehéz telepakolni mert leül a fara.
          Viszont parkolásnál MINDENben jobb az Xc, rövidebb, keskenyebb és ami talán a leginkább előnyös, nem akad fent az álla amikor 45 fokban kell parkolni és rálóg a járdára (a belvárosi parkolók egy jelentős része ilyen).
          Amellett hogy a svédeknek sikerült valahogy egy olyan futóművet összedobni ami stabilabbnak érződik mind a V70, ami szeret kifelé dőlni a kanyarban.

          • 2020.12.08. at 09:06
            Permalink

            „mivel a Skoda kicsit rákészült”
            Már amennyiben rákészülésnek tekintjük az alábbiakat :
            – kisebb alapterületen hasonló ember- és nagyobb csomagtér
            – ugyanazzal a 150 lóerővel 26 km/h-val magasabb végsebesség
            – 20%-kal alacsonyabb fogyasztás

        • 2020.12.08. at 09:13
          Permalink

          Megteremtettek benned egy amúgy nem létező igényt – sok esetben így működik a marketing. Ha belegondolsz, nagyon sok dolog, használati tárgy, élelmiszer, stb. úgy terjedt el, hogy marha jól megvoltunk nélküle, de aztán a reklámok azt sulykolták, hogy „benned van az igény, barátom, hidd el, csak még nem tudsz róla”. És akkor a delikvens elmélázik: „Hö, baxxus, télleg…” 😀

          Enélkül a jelenség nélkül messze nem tartana a jelenlegi fejlettségi szintjén a világ…

          • 2020.12.09. at 23:41
            Permalink

            A marketing olyan hogy lehet tolni a reklámokat meg a behülyítést, de azért az ember ekkora kiadásnál csak utánanéz a dolgoknak. Pont így voltam a Mazda CX5-tel, valahogy összehoztak egy francia összehasonlító tesztet egy XC60-assal, amiben kifejezetten jól festett a CX5. És persze a hirdetésekben is ment valami elmebeteg jó ár.
            Aztán az ember kipróbálja, megtapasztalja rájön hogy átxxták, mint annak idején a német autós összehasonlításokban (amit azóta nem nézek meg amióta lehetőségem van kipróbálni, meg egyáltalán aktuális/várható egy újautó vásárlása).

            A Mazda azért nem ad el sok autót mert nem akar sok autót eladni, inkább drágán adja és reméli hogy a haszonkulccsal jobban jár.

            Ugyanez igaz a karosszériaformákra. Az SUV-k tarolnak mert tökéletesen kombinálják a különböző (teljesen eltérő) igényeket. Nagy megalkuvás lenne most nekem kombira visszatérni, csak a hátrányait érezném, míg az elvileg tágasabb V70ről nem volt semmi gondom az SUV-re váltással. Az emberek többsége praktikumból veszi a crossovereket, ennyi.

            Általában azok hőzöngenek leginkább akik nem nagyon látnak autókat közelről a saját régi csotrogányukon felül.

  • 2020.12.07. at 12:01
    Permalink

    Azért másfél milla elég durva, nem? Néztem a 2015-ös áristámat, most ugyanazzal a motorral, az Xc60-nál is is igen durvát ugrottak az árak, és nemcsak az elméleti árlisták, de a végső ajánlatok is elszálltak rendesen (már tavasszal is 25%-kal magasabb árat kaptam, azonos konfigurációra). Amennyire látom, 5 év alatt kb 10-15% lehetne indokolt az infláció alapján (nem nálunk persze).

    • 2020.12.07. at 12:37
      Permalink

      Német árak (magyar ár árfolyama) :
      2019.01. : 17 990 EUR (291 Ft/EUR)
      2020.09. : 20 851 EUR (328 Ft/EUR)

      A 27%-os ÁFA mellett valóságos lopás megvenni nálunk.

      • 2020.12.07. at 21:53
        Permalink

        Meredek, ez a különbség. Amikor 2015-ben vettem autót nem ragaszkodtam az újhoz, de a használtakat elég drágának találtam. Lehet még jó fej is volt aki a szerintem túlárazott ajánlatot adta az év elején?

  • 2020.12.07. at 22:57
    Permalink

    Egy éve 7 milláért hoztam ki a kereskedésből,kézi váltóval.Jelen pillanatban/4ekm/fóliázva,gyári pótkerékkel,Carplay+2 garnitúra gyári szőnyeg,többet ér mint mikor kitoltam.
    Amennyiben más lett:megszüntették a két felső felszereltségi szintet(Takumi Plus,Revo Top),henger lekapcsolás,valamit az első üléseken változtattak+gyári Carplay.
    Mild hybriddel igérték,azzal indokolták a másfél milla pluszt.Az igéret elmaradt,az emelés nem.
    A Revónál széria a 18-as felni…

  • 2020.12.08. at 18:44
    Permalink

    Sziasztok.
    Aszem Henry Ford mondta „Aki a reklámon sporol akár az óráját is megálithatja hogy idöt sporoljon”
    Bárki bármit mond rekám nélkül semmi nem fogyna úgy, tehát szükséges és aki jól eltalált marketingel dolgozik az sikeresebb.Ezért sokszor többet költenek reklámra (söt rengeteget a lejobb reklám szakemberekre)mint magára a termékre.
    És ezért veszik meg azt az emberek amire egyébkén semmi szükségük.
    Szerintem.

    • 2020.12.09. at 08:13
      Permalink

      A divat sokkal erősebb tényező, bár van összefonódás a reklám és a divat között. Lee Iacocca írta a könyvében, hogy sok hiedelemmel szemben nem ők diktálják a divatot, hanem csak megpróbálják kitalálni mi fog tetszeni az embereknek. Aztán ha ez bejön, akkor ráfogják, hogy divatot diktáltak, ha nem, akkor meg elfelejtik. A lényeg, hogy egy csúnyára sikerült autót nem lehet nagy példányszámban eladni bármekkora hírverést is csinálsz neki.
      Mazda a formában most nagyon eltalált valamit, mert gyönyörűek az autói. Viszik is mint a cukrot.

      • 2020.12.09. at 09:12
        Permalink

        A „viszik is, mint a cukrot” szokás szerint ilyen hasracsapós nagyotmondás akart lenni, igaz? 😀 Mert ha utánanéztél volna a dolgoknak, tudnád, hogy marhára nem állnak jobban(sőt!), mint a Kodo-(Skyactiv-)korszak előtt. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a design az autónak csak egy kis szelete, és nem hinném, hogy az említett éra előtti Mazdákra bárki pfujolt volna – max. a szokásos „jellegtelen” jelzőt pufogtatta…

      • 2020.12.09. at 09:33
        Permalink

        Melyik Mazda fogy cukor módjára? Az első 65-be egyik típus se fér be nálunk :

        autoszektor.hu/hu/content/top-65-milyen-kocsikat-vesznek-magyarok

        Tavaly Európában (osztályában) a Mazda 2 a 21. volt, Mazda 3 a 19., Mazda 6 a 13., CX-3 és a CX-5 a 17., CX-30 a 25.
        2019-ben 410 ezer Golfot vettek Európában, míg 35 ezer Mazda 3-at, hogy az arányokat is lássuk.

        • 2020.12.09. at 11:52
          Permalink

          Várj egy picit, mindjárt jön a „kedvenc” magyarázatunk – dobpergés:

          „Sokat látok belőle az utcán.” :DDD (ész megáll, haj kihull)

          • 2020.12.09. at 17:47
            Permalink

            Hát, a csökkenés az új növekedés :-))

            Most vagy nem a kinézet alapján vásárolnak az emberek, vagy a régi Mazda 6 jobban tetszett nekik, mivel a többszöröse fogyott, mint a most kaphatónak :
            carsalesbase.com/europe-mazda6/

  • 2020.12.08. at 19:03
    Permalink

    Bocsi csak még egy dolog. És ezek után megmagyarázák a döntéseiket (mintha meg kellene senkinek semmi köze hozzá Egyszerüen azért mert ez tetszik és pont,)
    1-azért mert ennek a legnagyobb a csomi és 2 gyerekkel kell.(nemá 3-an vagyunk testvérek 5-en be cuccoltunk a zsigába osz 1-hétig sátoroztunk balcsin)
    2-Mert ha utazunk minden beférjen (mi a francnak viszel horvátba 5-láda sört,50 tojást meg 20-kiló húst 3 oldal szalonnát meg egy fél disznót??? Ahova utazol ott nincs kaja? Vagy bolt?)
    És mielött meg kapom a fejmosást 2 gyereket felneveltem tudom menyi cucc kell (annak idején 96-tól 2002-ig elfértünk egy 406-os szedánba simán utána passat lim stb stb)de egyszerüen csak ésszel kell pakolni különben egy platós zil is kevés. SZINTÉN SAJÁT VÉLEMÉNYEM.

    • 2020.12.09. at 08:07
      Permalink

      A csomagok mennyisége embertől függ és úti céltól. Ha van egy menyed – akit nem te neveltél fel, és teljesen más az értékrendje – és aki a fél ruhásszekrényt is becsomagolja azzal mit kezdesz? Összeveszel vele? Jól indul a nyaralás, ha már az elején konfliktus van, hogy ennyi csomag felesleges.
      Illetve ha síelni mész 5 személlyel, nincs az a csomagtartó-méret ami elég lenne. Ha a léceket felkötözöd a tetőre még akkor sem. Már magába az 5 pár síbakkancs elfoglalja a fél csomagtartót, aztán a sok meleg ruha, hogy legyen váltás is…

    • 2020.12.10. at 00:26
      Permalink

      Az átkosban az igények alapvetően mások voltak. Alapból ott kezdődött hogy egy 3 gyerekes család elég extrémnek számított, akinek volt pénze nyaralni annak nem volt ideje gyerekre a másodállás(ok) mellett.
      De főleg mások voltak a nyaralási és a cuccolási szokások.

      Persze a használat során az esetek 90%-ban most sem kell egy kombi vagy SUV. Egy-két ember utazik a kocsiban, a csomagtartó pedig üres. Csak az a maradék 10% nem oldható meg máshogy, bérelsz egy kombit minden nyaralásra, vagy ha az Ikeába visza dolgod?
      Erre van egy jó kis ábrám ezen a linken: http://egzostive.com/idealis-csaladi-auto-ii-praktikum/
      A kék és a piros rész tetőig pakolva ez minden hosszabb nyaraláson összejön, évente párszor.

      Nyugaton rendszeres hogy a jól kereső északi régiókról mennek messze délre , a franciák meg a városokból az amúgy igencsak impozánsan megépített turisztikai vidékekre.

      A másik, inkább kelet-nyugati irányban a vendégmunkások utaznak, London- Balkán vonalon (nyilván mert haldoklik a nyugat 🙂 kihozták ezt már itt a lakájmédiában nem egyszer).

      Most azon felül hogy a Lada féle lépcsőhátú már akkor elavult amikor az oroszok elkezdték gyártani, igazából csak hátránya van a lépcsőshátúnak egy kombi vagy egy SUV-val szemben.

      Persze mi is elfértünk az S40-nel, bár néha úgy meg volt pakolva a kis csomagtartó hogy kiakadt a zár (és persze a jobb2-en vagy a bal hátsó ülésen bőrönd vagy egy zsák ruha). Aztán jött a ketteske és mi is inkább kombira szavaztunk. A bőröndök / zsákok pedig eltűntek az utastérből

      De már akkor szánalmasan leszerepelt a lépcsőshátú amikor helyben is a kisebb 147-essel kellett mennem minden kicsit nagyobb dologért.

        • 2020.12.10. at 23:07
          Permalink

          A 60-as évek egy más világ volt. Nem a jólét miatt volt annyi a sokgyerekes család. A szüleim pl éheztek akkor.

          A gazdaság és a józan ész törvényei nem nagyon érvényesültek akkor.

          A 80-as évekre azért eléggé odalett a hurráoptimizmus.

          • 2020.12.11. at 08:40
            Permalink

            Nem minősítettem az átkost, csak jeleztem, hogy a háromgyerekes családok aránya +- 1,5%-on belül változott nálunk az elmúlt hatvan évben, szóval nem emiatt vesznek SUV-t a népek.

Vélemény, hozzászólás?