Gyorsan menni a német autópályán? Felejtsd el, rég nem lehet!

A legális nagy sebességű közúti autózás kapcsán bevett fordulat a "lezárt német autópályán" kifejezés, ám a német autópálya korlátozásmentes szakaszaival véleményem szerint egyre kevésbé érdemes számolni. Mindezt úgy mondom, hogy az elmúlt 10-20 évben számos alkalommal volt módom Nyugat-Európában autózni, csak az elmúlt 12 hónapban 6 alkalommal mentem végig a Budapest-Bécs-Frankfurt-Amszterdam tengelyen. Voltaképp változatlan, hogy Németországban nincs általános sebességkorlát az autópályákon, azonban ez messze nem jelenti azt, hogy ott lehet a legjobban haladni, van ugyanis néhány olyan tényező, ami az elmúlt években belassította a közlekedést, Németországban is.
Volt itt például egy koronavírus, ami még mindig velünk van, viszont idén jutottunk el oda, hogy aki teheti, már utazik. A repülés nem csak drágább, jóval macerásabb is lett, mint korábban. Hiszen nem elég, hogy a 2001-es terrortámadások óta fokozott átvizsgáláson kell a gépre szállás előtt átesni, a Covid miatt személyzetüket leépítő légitársaságok és repterek ma nehezen tudják kiszolgálni az utazási igényeket. Így tehát a közutakra, az autópályákra is nagyobb forgalom, több autó jut. Ennek megfelelően Németországban is mind gyakoribbak lettek a sebességkorlátozások. Nagyon nem ritka a 120-as limit, de nem számít kuriózumnak a 100-as sem, például a települések mellett, a zajterhelés visszafogásáért, akár csak éjszakára. De van még egy állandó, szakaszosan visszatérő elem a német autópályákon, a felújítás, bővítés, azaz a lezárások, sávelhúzások, ahol 60-80 km/órás tempóval lehet csupán számolni. Így aztán Németországban tapasztalataim szerint kisebb átlagtempó futható, mint Ausztriában, ahol sokkal több helyen lehet 130-cal haladni, így ha nem aknázzuk ki - autónk képességei, vagy a fogyasztás féken tartása érdekében - a korlátlan tempós szakaszokat, akkor gyorsabban haladhatunk a sógoréknál, mint a germánoknál. És tegyük hozzá gyorsan,

az idei üzemanyagárak is kegyetlenül lefékezték a német autópályákat.

Hozzám eleve közel áll az, hogy 130 helyett csak 120-szal menjek, ami egyébként nem csak a szerényebb fogyasztás, hanem az egyszerűbb, egyenletesebb haladás miatt is javasolt Németországban, olyan szinten gyakoriak a 120-as limitek. Viszont nem csak én vagyok ezzel így, idén azt láttam, hogy a többség így vagy akár még lassabban autózik, így amikor siettem és 130-cal, vagy a korlátozásmentes szakaszokon gyorsabban autóztam, akkor jellemzően a német autópálya "királya", gyorshajtója voltam, akár egy egyliteres Dacia Joggerrel. Az emissziós normák nem csak az autógyártókat, az autózást is fojtogatják, jó példa erre a Suzuki S-Cross hibridje, ami erősen ösztönöz arra, hogy vegyük vissza a tempót, de ugyanez elmondható a már említett Dacia Joggerről vagy akár bármely miniautóról is. Hozzáteszem, míg a legtöbb európai ország még szinte szabadon engedélyezi a fölöslegesen erős autók tartását, Hollandia egyrészt gépjárműadó-rendszerével (a nagyobb motoros, rosszabb emissziójú autók díjtételei húsba vágóan drágulnak) és sebességlimitjeivel is tereli az autósokat a szerényebb emisszió és a szerényebb tempó felé. Reggel 6-tól 19 óráig 100, azon túl egészen 120 km/óra a holland autópályák megengedett csúcssebessége. És ennél nem is igen megy gyorsabban a sűrű és szigorúan felügyelt forgalom. És persze bőséggel bele lehet futni torlódásokba is, viszont ugyanez igaz Németországra is, ahol aztán tényleg úgy be tud állni egy-egy autópálya, hogy nagyjából piknikezni lehet kezdeni a rézsűn. Mi a konklúzió? A túlpörgetett élet az autózás terén már lassít, ami nem feltétlen baj, az élményautózást és az utazást külön kell választani, az utazáshoz pedig nem is feltétlenül az autózás és nem is feltétlen a repülés választandó. Európa nyugati felén általánosan is egészen jó alternatíva a vasút, de például egy Amszterdam-Budapest távon is olcsóbb és gyorsabb is, valamint kevésbé fárasztó is, mint az autózás, ráadásul szerényebb emisszióval is jár. Ennek ellenére senki számára nem mondom, hogy felejtse el az autózást, inkább azt, hogy ne féljen mindig a számára leginkább megfelelő közlekedési eszközt választani, hiszen míg autóval nemigen lehet már 200 km/óra feletti tempóval haladni, vonattal (Nyugat-Európában) igen, így lehet gyorsabb összességében a megállók és az átszállások ellenére is a vasúti közlekedés. Tényleg olcsóbb, tényleg gyorsabb a vasút?
Messze nem biztos, de a legtöbb esetben igen. Függ az utazók számától, a kiindulási és a célponttól, valamint attól is, hogy hányan utazunk, gyerekekkel vagy mind felnőttek. Ha csak egyedül utazunk, szint biztos, hogy drága az autózás, de egy előre megvett fapados repülőjegy akár a vasútnál is olcsóbb lehet, míg ha gyerekekkel utazunk, akik számára jelképes költség a vonat, akkor jó eséllyel az lesz a legolcsóbb. Gondolkozzunk tehát előre, nézzük meg az alternatívákat, értékeljük őket és döntsünk preferenciáink szerint. És persze legyünk tudatában annak, hogy bármelyik közlekedési eszközre voksolunk, ahogyan a közúton lehet dugó, úgy a sűrű légi és vasúti közlekedésben is lehetnek fennakadások, ezzel sajnos számolni kell, tehát az érkezési és ahhoz az indulási időt is ráhagyással érdemes megválasztani, hiszen már a gyors autózás mentsvárának tartott német autópályákon sem lehet gyorsan haladni.