Gáz van az Audinál

Audi A3 TCNG

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Hagyományos benzinmotor is ketyeghet patyolat tisztán, ha az üzemanyag környezetbarát folyamat terméke. Az Audi nemcsak az A3 hajtását értékelte át, hanem egészen a gyökereknél kezdte saját zöld forradalmát.


Két pártra szakadtak a jövő autóját tervezgető mérnökök. Az egyik fél minden energiáját az elektromos autókba fektetné, a másik a belső égésű motorok tökéletesítésére voksol. Persze, akármelyik technológiát választjuk is, a hosszú távú megoldáshoz mindenképpen a teljes energiaciklusra vetített - azaz az üzemanyag előállításától annak felhasználásáig mért - hatásfokot kell tökéletesíteni. A villanyautó sem zöld, ha környezetszennyező módon állítjuk elő hozzá áramot, és fordítva is igaz a történet, miszerint a belső égésű motor is lehet tiszta, ha valóban zöld üzemanyag hajtja.
Ez az alapgondolat hívta életre az Audi e-gas project programját, amelynek egyik pillére maga az autó: a napokban bemutatott Audi A3 TCNG a gázüzemű motorok, illetve az eleve takarékos, közvetlen befecskendezéses TFSI turbótechnológia párosításából jött létre. Gyakorlatilag kettős, benzin-metán üzemre átállított, 1,4 literes, négyhengeres motorról van szó, amely a csomagtartó alatt elhelyezett acél tartályokban 200 bar nyomáson tárolt, szintetikus metángáz segítségével mintegy 400 kilométert képes megtenni, majd további 800-at hagyományos benzinüzemben. A gázüzem eleve jóval alacsonyabb szén-dioxid kibocsátást jelent, mint a benzines, ám az e-gas project itt még nem ér véget, ugyanis nem hétköznapi földgázról van szó: mesterségesen állítják elő hidrogén és szén-dioxid felhasználásával, kvázi a mérnökök által megálmodott üzemanyag születése során „felfalja” saját melléktermékét. A hidrogén vízből készül, fordított elektrolízis útján, tehát az a lényeg, hogy az ehhez szükséges áramot is fenntartható formában állítsák elő – erre szolgálnak azok a szélturbinák, amelyeket az Audi most készül felállíttatni az Északi-tengernél. Az első körben tervezett, négy darab szélkerék együttes kapacitása eléri az évi 53 GWh-t, ezzel párhuzamosan pedig az Audi már idén nyáron elkezdi felépíteni azt a gázgyárat, amely évente 1000 tonna metán előállítására lesz alkalmas. Ha mindezt összeadjuk, a most bemutatott, és 2013-től már piaci forgalomba kerülő Audi A3 TCNG átlagos gázüzemű széndioxid-kibocsátása csupán 27 g/km, és ebben már benne van a szélkerék, valamint a hidrogéngyár megépítésével járó károsanyag-kibocsátás is!

Az összetett projekt legvonzóbb tulajdonsága egyébként az, hogy többféle technológiát képes kiszolgálni, mégpedig bőséges ráhagyással. Táplálhatja közvetlenül elektromos árammal az Audi e-tron villanyautó-családjának tagjait, a folyamat során fejlesztett hidrogén önmagában is értékes hajtóanyag (akár átalakított, belső égésű motorban, akár üzemanyagcellában felhasználva), a metángyár által megtermelt e-gas pedig 1500 darab A3 TNCG egyenként 15 ezer kilométernyi meghajtására elegendő mennyiség.
forrás: ECO Hírügynökség
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 15:21
    Permalink

    Szokásos PR cikk. Gyakorlatilag már minden nagyobb gyártó megváltotta a világot!

    Arról nem szól a fáma, hogy kinek mennyi pénzébe fog kerülni, és arról sem, hogy az infrastruktúra hogyan, és mennyiből kerül kiépítésre szerte a világban.

    “a metángyár által megtermelt e-gas pedig 1500 darab A3 TNCG egyenként 15 ezer kilométernyi meghajtására elegendő mennyiség.”

    Mennyi idő alatt termelik ezt a mennyiséget? 1 hét? 1 hónap?

    Sajnálom, de én nem tudom komolyan venni ezt a cikket! 😉

Vélemény, hozzászólás?