Frissen csillogó kristály – új Škoda Fabia menetpróba

Újkori történelmének legsikeresebb típusa, az Octavia mellett a Fabiának is sokat köszönhet a Škoda. A kisautók kategóriájában alkotott nagyot az első generációjával, ám most már a harmadiknál tart a típus, és eljött annak is az ideje, hogy egy icipicit felvarrják a ráncait. A cukiskodó jelzőt pedig szándékosan használtam, hiszen tényleg nagyon óvatosan nyúltak a népszerű kisautóhoz. Ami egyébként annyira nem is kicsi, hiszen kategóriaelső például a csomagtér-méretben.

Ha az eladási számokat nézzük, akkor a Fabia a harmadik legnépszerűbb típus a Škoda kínálatában. A már említett Octavia és a Rapid előzi meg. Az utóbbi egy évben mindkettő megújult, ahogy most a Fabia is. Na, de nézzük, milyen részletekről fedezhető fel az friss Fabia! Elöl a hűtőrács formája alakult át egy leheletnyit, valamint a fényszórók formáján is változtattak picit. Kevésbé feltűnő az első és a hátsó lökhárító átrajzolása, illetve a hátsó lámpák módosulása. A lámpatestek formája nem változott, de a bura alatt felfedezhető némi átrendeződés és a LED-egységek megjelenése.

Az összkép a sajtóanyag szerint sportosabb, ám szerintem inkább elegánsabb, miközben megőrizték az autó fiatalos karakterét.

Ez utóbbi egyébként konkrét célként is lebegett a tervezők szeme előtt. A Škoda jelenlegi dizájnyelvét a hivatalos kommüniké szerint a cseh üvegműves hagyományok ihlették. Ez amolyan marketing dumának hangzik, ám a friss Fabia első fényszóróiban tényleg nagyon jól mutat a kristályokra hasonlító részlet, amelyben a nappali menetfény diódái bújnak meg. Emellett most már rendelhető teljesen LED technikájú fényszóró is a Fabiához!

Az utastér formáiban nincs lényegi változás, a felhasznált anyagokban viszont annál inkább. Kemény, de jó minőségű műanyagokat lehet kitapintani, az ülések esetében pedig rendelhető olyan is amelynek kárpitozásában felbukkan egyszerre a szövet és az Alcantara is. A Monte Carlo kivitelekben ráadásul még kényelmesebb, kagylósított fotelekben foglalhatnak helyet az elöl ülők. A vezető dolgát könnyíti meg, hogy könnyebben leolvashatóvá váltak a műszerek. Továbbá a központi kijelző 6,5 colos érintőképernyős felületről vezérelhető.

Az utastér méretére sem lehet panasz. Elöl gond nélkül elfér bárki, aki nem nőtt két méter fölé, hátul pedig az átlagos testalkatú felnőtteknek szintén megfelelő mennyiségű hely jut. Azonban a kompakt méretek, egészen pontosan a 3997 mm hosszú karosszéria és a 2470 milliméteres tengelytávolság nem képes csodákra. Leginkább gyerekeknek kényelmes hosszú utakra a hátsó sor. Ellenben a ferdehátú változat alaphelyzetben 330 literes csomagtartója az egyik legtágasabb a kategóriában, a kombi 530 literes értéke pedig egyenesen a legjobb az ellenfelek között.

A motorválaszték tökéletes lenyomata a korszaknak, amelyben élünk. Szinte bőségesnek hangzik, ha azt mondom, hogy háromféle motor választható ötféle teljesítményszinttel. Ugyanakkor mindegyik erőforrás háromhengeres és egyliteres. Kettő TSI és egy MPI, tehát két turbófeltöltéses és egy szívó benzinmotor szerepel a listán a 75 és a 110 lóerő közötti tartományt lefedve (állítólag később érkezik egy 60 lóerős változat is).

A legerősebb motorhoz 7 fokozatú, kettős tengelykapcsolós (DSG) sebességváltó is társítható, ha valaki nem elégszik meg a hatfokozatú kézivel.

És egyébként miért is elégedne meg? Két kombit próbáltam ki ezzel a sebességváltóval, kényelemben mindegyik manuális sebességváltót verik. Az egyik kombi ráadásul egy Monte Carlo változat volt, amelyben a vörös betétekkel ellátott kagylósított ülések mellé alul lapított és nagyon kellemes tapintású bőrkárpittal bevont kormánykerék is járt. Mindezek a fekete, 18 colos könnyűfém keréktárcsákkal és a Monte Carlo emblémákkal szinte egy kis forró ferdehátúvá avatják az autót. A 110 lóerővel egyébként még egy kis élményautózásra is befogható a gép, a DSG váltó nagyon gyorsan reagál, és a közvetlen kormányzás, valamint a feszes futómű is kiváló társ hozzá.

A közvetlen kormányreakciók és a feszes futómű persze a többi modellnek is a sajátja. Természetesen nem keményítették túl a felfüggesztést. Továbbra is a kényelmes suhanás jegyében hangolták, de szerintem egy kicsit feszesebb a friss Fabia futóműhangolása, és ez kimondottan jót tett neki.

A gyengébb motorokhoz ötfokozatú manuális sebességváltó jár, ami kimondottan kellemes szerkezet.

Határozottan és pontosan jár a kulisszában, miközben a hatfokozatú, amely a 110 lóerős változathoz alaphelyzetben jár, kicsit „kásásabb”, lötyögősebb, persze a pontossága nem szenved csorbát ettől. A 95 lovas TSI szinte nem is érződik turbósnak (hiányzik belőle az a hirtelen megugrás, ami a turbós gépezetek sajátja), ám még ez a teljesítmény is elég a lendületes autózáshoz. Kellőképpen rugalmas az országúti előzésekhez, viszont a 60 lovas és a 75 lóerős szívómotorokkal már megfontoltabban szükséges közlekedni.

Impozáns a Fabia biztonsági arzenálja is. Rendelhető az autóhoz többek között holttérfigyelő, adaptív tempomat, visszagurulásgátló, parkolóradar hátsó kamerával, hátsó keresztirányú forgalomra figyelmeztető rendszer, automatikus fényszóró, valamint alapfelszerelésként jár a városi vészfékrendszer.

Ami kicsit szomorúvá tesz az az, hogy RS modell továbbra sem várható a Fabiából, ám vigaszt nyújt a Monte Carlo kivitel, amely nagyon megkedveltette magát velem. Illetve digitális műszeregységre sem számíthatunk, bár ez is egy túlélhető dolog, hiszen nem pakolhatnak bele mindent egy kisautóba a magasabb kategóriákból. A felfrissült Fabia első példányai szeptemberben gurulhatnak nálunk az utakra, ám a konfigurátorban már összeállíthatók a kívánt modellek. A ferdehátú változat 3 241 590 forintról indul, míg a kombi 3 813 090 forintról. Én már rá is repültem egy Monte Carlóra, de nem árulom el a végösszeget, konfiguráljatok ti is egy sajátot, hiszen az még akkor is jó móka, ha nem tervezitek a szeptemberi autóvásárlást.