Fricska a hibridnek, ráadásul a Toyotától?

Egyértelműen a konzervatív vevőkhöz szól a Toyota Corolla új alapváltozata is, ráadásul nagyon is ügyesen. Ugyanezt tette a korábbi 1,6-os, szívó benzines is, ami azonban idén kifutott. Átvette a helyét az új 1,5-ös, ami ráadásul a 2,0 literes hibrid Dynamic Force egységéből származik, egy henger levételével, azaz háromhengeresen. Értelmetlen azonban azon fanyalogni, hogy a már 55 éve futó Corollába is megérkezett az első háromhengeres motor. Ha nem tudjuk, nemigen fog feltűnni, pedig ma már szokatlannak mondható módon még stop-start sincs benne. Az viszont örömteli, hogy a Toyota igencsak mérsékelten hódolt be a downsizing-őrületnek, a Corolla alapmotorja még mindig egész tisztességes méretű, 1,5 literes, ráadásul változó szívó- és kipufogóoldali szelepvezérlésű és lánchajtású, turbó nélküli. Maga a Corolla amúgy mondhatni, hogy régi ismerős, két éve fut a 12. generáció, az pedig szerintem teljesen józan, hogy az új motorral nem feljebb, hanem egy kicsikét lejjebb került az alapváltozat teljesítménye. A korábbi 132 helyett csak 125 a lóerők száma, a newtonmétereké 159-ről 153-ra csökkent, míg a végsebesség 200-ról 190-re. Bevallom, nem próbáltam, vélhetően a legtöbb Corolla-tulaj számára indifferens lesz, s az sem lombozott le, hogy a 0-100-as sprint 9,7-ről 12,1 másodpercre nőtt, igaz ez olyan adat, ami azért feltűnő lesz, főként azok számára, akik egyikből a másikba ülnének át. Szerencsére vélhetően nem túl sok olyan 12. generációs Corolla-tulaj van, aki most váltaná autóját. Az viszont egy kedvező adat, hogy a fogyasztási és a CO₂ emissziós érték is csökkent. A korábbi motor NEDC értékei egyeznek nagyjából a mostani WLTP értékeivel, ami a valóságban jelentős, 1,5-2 literes fogyasztáscsökkenést jelent. A Toyota gyári értékei szerint ráadásul az új motor az alapáras 6 fokozatú váltóval és a hozzá opciós Multidrive S fokozatmentes automatával is azonos étvágyú. De vajon mi a helyzet a valóságban, hagy-e terepet a hibridnek, illetve az az alapváltozatnak? Ha az alap Corollát nézzük, a tesztelt kézi váltósat, akkor igenis van ennek helye a hibrid alatt, hiszen 1,08 millió forinttal olcsóbb annál, s bár a Toyotánál és a Corollánál is messze a piaci átlag feletti (épp a hibridek magas aránya miatt) az automatát választók aránya, akinek nincs még igénye a kuplungmentes kényelemre, mert például zömében országúton és autópályán autózik, annak tényleg jó választás az 1,5-ös Corolla. Egy gyors kereskedői próbán már nagyon meggyőzött, olyannyira, hogy a legapróbb rossz érzés nélkül vittem el ezt az autót nyári szabadságomra. Nem kell semmi nagy kalandra gondolni, de azért csak be kellett férni 2 gyerekkel és 10 napnyi cuccal, volt autópályázás és országúti használat is, persze a legtávolabbi pont mindössze Tapolca volt, ameddig eljutottunk Budapestről. Viszont ez is elég volt, hogy a Corolla meggyőzzön: autópályán is meglepően korrekt a hosszú 6 fokozatú váltóval, országúton is van benne elég erő, hogy ne okozzon gondot 1-1 átgondolt előzés, a motor pedig meglepően nyomatékos már alulról is: 1500-as fordulattól nyugodtan terhelhető, ha csak sík úton kell tartani a tempót, alatta is elvan. A háromhengeres orgánum leginkább csak magas, 4000/perc feletti fordulaton jön elő, de nem kell feltétlen addig forgatni. Autópályán is alatta maradunk a szabályokat betartva, így az ottani futás is csendes, ráadásul távolságtartós tempomatot, sávtartót, táblafelismerőt és automata reflektorkapcsolást is kapunk a ráadásul jó fényerejű, LED-es fényszórókhoz. A szedán Corolla 471 literes csomagtere jól pakolható, kellően mély, ülésdöntéssel is bővíthető, de úgy lépcsős lesz az alja. Nyáron nem okoz gondot, hogy síalagút a lehajtható, pohártartókat is adó könyöklő ellenére sincs, télen viszont már sokak számára hiányozhat az. Az utastér a 2,7 méteres tengelytáv miatt hosszában tágas, főként hátul feltűnő ez, elöl a műszerfal kialakítása eléggé az utastérbe nyomuló. Az ülések viszont kellően kényelmesek, s az elöl MacPherson, hátul kettős keresztlengőkaros futómű is egész jó csillapítást ad még a 17 colos alufelnikkel is, miközben olyan kanyarjellemzőket kapunk, amilyeneket igazából el se várnánk ettől a higgadt, de minden eddigi Corollánál harmonikusabb megjelenésű szedántól. Miután a kereskedői próbán is döbbenetesen jó, 5,1 l/100 km átlagot hozott az új 1.5 TNGA motoros Corolla, a mostani teszten is kifejezetten kíváncsi voltam az étvágyára, két saját tankolás között 5,049 literes átlagot számoltam. Bár a katalógusérték szerint 0,8-1,2 literrel tud jobbat a hibrid, még én, a hibridfanatikus sem hiszem, hogy azonos vezetés mellett van ennyi. Ha viszont valaki kevésbé takarékosan vezet, ami mondjuk ki, igen sanszos, simán adódhat a katalógus szerinti differencia. Nem kérdés, hogy zömében városi használatra jobb kényelme, akár 80%-ban elektromos üzeme miatt én is a hibridet javasolnám, ha viszont országúti és autópályás használatról van szó, simán merem ajánlani a Corolla 1.5 TNGA motorját, és nem csak a hibriddel, hanem a konkurensekkel szemben is, mert háromhengeressége ellenére nagyon jól használható, turbónélkülisége miatt elnyűhetetlenséget ígérő. Ráadásul olyan takarékos, hogy a hibridnek kell 240 ezer kilométer, hogy kitermelje a felárát, persze ennyi idő alatt az automata váltó és a jobb gyorsulás felárát is kihozza. Fontos infó viszont, hogy a kalkulációt a listaárak szerint végeztem, az 1.5 TNGA motoros Corolla most viszont a tesztelt, kétzónás automata klímás, alufelnis, tolatókamerás, de kézi váltós, Comfort verzióval akciósan 6,48 millió forint, amivel már több mint 1,5 millió forinttal olcsóbb a hibridnél, nem mellesleg a vetélytársakhoz mérten is nagyon jó ajánlat. Ha az automata 1.5 TNGA-hoz mérjük a hibridet, már csak 100 ezer kilométer kell, hogy csupán a fogyasztási különbségből kijöjjön annak felára, ráadásul magasabb maradványértéke és szerényebb szervizigénye miatt egyértelműen az éri meg jobban, igaz az 1.5 TNGA sem ígérkezik egy sokat kérő motornak, csupán a fékek fognak jobban fogyni a hibridhez mérten. Ha valaki évi 5-10 ezer kilométerre és nem városi használatra vesz autót, valamint nem elvárása az automata váltó, nyugodtan megveheti. Ha viszont zömében városi használatról van szó, a hibrid szerényebb fogyasztása és magasabb maradványértéke miatt nem is biztos, hogy vételára ellenére drágább lesz, miközben ott egyértelműen egy kellemesebb autó. A verdikt tehát az, hogy továbbra is jó autó a Corolla, új motorjával is meglepően takarékos, de a választás előtt - kevéssé meglepő módon - leginkább saját igényeinket és autózási szokásainkat kell tisztázni.