Francia szívvel a csúcson – Opel Grandland X Ultimate teszt

Érdekes időszakot él meg az Opel, hiszen hosszú évtizedek után amerikai kézből francia tulajdonba került a márka. Ebből következően pedig egyre több típusban jelennek meg a PSA-csoport alkatrészei és komplett erőforrásai. Sőt, a Grandland X szoros rokonságban áll a Peugeot 3008-cal, amely az Év Autója címet is magáénak tudhatja, a kétliteres dízelmotorja pedig szintén a francia „konyha” szülötte.
Jól álcázza valódi méreteit a Grandland X, ugyanis elsőre talán nem is tűnik 4,5 méter hosszúnak, valamint 1,8 méter szélesnek. A formatervének köszönhetően könnyednek hat. Gömbölyűbb, mint a már említett rokon, a Peugeot 3008, és valahogy barátságosabb is a megjelenése. Semmi extravagáns nincs benne, mégis kellemes a szemnek elidőzni a kéttónusú karosszérián, ugyanis a tető feketéje a tengerkékkel (hivatalosan Topáz kék) kimondottan csinos páros. Az Ultimate felszereltséghez járó hatalmas, 19 colos könnyűfém keréktárcsák szintén kéttónusúak, harmonikusan illeszkedve az összképbe.

Az utastérben szintén egyfajta középszerűség fogad, és most nem a fogalom negatív értelmére gondolok. Középszerű, mert nincs benne semmi túlzó, semmi rongyrázó és felesleges. Ugyanakkor nem is az alsóbb kategóriák puritánságát hozza. A megfelelő helyeken puha és minőségi műanyagok tanúskodnak arról, hogy jól átgondolták a tervezők, mit szeretnének látni és érezni a vásárlók a legmagasabb felszereltségű modellben. Talán csak a művarrás szúrhatja az olyan kezdő sznobok szemét, mint amilyen én is vagyok. Semmi szükség bőrnek álcázni azt, ami nem az, hiszen enélkül is kellemes tapintású a szóban forgó műanyag felület.

Az Ultimate felszereltség egyébként az Innovation fölé érkezett, szóval hosszasan lehet böngészni az alapáron járó tételeket. Nem öncélú az Opeltől ez a fényűző felszereltség, hiszen a vásárlói igények szülték a létrejöttét. Az ügyfeleik nagy része általában az Innovation szinttel vásárolt Grandlandet és jelentős részük rendelt hozzá további drága extrákat. Az Ultimate tehát ezt a piaci rést tömte be.

Olyan extrákat ad alapáron, mint például a LED fényszórók és a hátsó LED lámpák, valamint a kéz nélkül nyitható csomagtérajtó, ami sokakkal ellentétben mindig az első mozdulatra működik, így nem égetett le, amikor az ismerősöknek mutogatom.

Továbbá szerepel a listán a két kamerával dolgozó parkolássegítő rendszer, a prémium hifi, ami tényleg kiválóan adja a basszust, a kulcs nélküli nyitás-indítási rendszer, a holttérfigyelő, a navigáció 5 colos érintőképernyős kijelzővel és szinte minden, ami az Innovationhöz külön rendelhető. Kivételt képez az üvegtető és a világos szövetkárpit. Előbbiből a hátsó utasok profitálnak a legtöbbet, utóbbi viszont mindenki megelégedésére szolgálhat.

Mindegyik motorral elérhető az Ultimate felszereltség, viszont a tesztben szereplő kétliteres dízelmotor csak a két legmagasabb (Innovation és Ultimate) szinttel rendelhető. A PSA-csoporttól származó gázolajos egység kimondottan kellemes karakterű. Tény, hogy hangos, még bemelegedve és az utastérben hallgatva is. Viszont az is tény, hogy az én fülem bevallottan a benzinmotorokhoz szokott. Viszont, amikor túltettem magam a traktorhangon, hamar megkedveltem azt a 177 lóerőt és azt a 400 Nm forgatónyomatékot, ami már kétezres fordulatnál megérkezik (előbbi csak 3750-nél). A másfél tonnás szabadidő-autót könnyedén mozgatja ez az erőforrás. A kormány kimondottan közvetlen, keveset fordul koppanástól koppanásig, ami a sportosabb karakterű autók jellegzetessége. A nagyobb dízelmotorról is piros D betű árulkodik a SUV hátsóján, és ott van még a háromküllős kormány is, amelyek halkan, de azt súgják, hogy tedd be kanyarba nyélgázon. Nos, senki ne tegye. A Grandand X egy kiváló utazóautó, még a 19 colos felni ellenére is kényelmesen nyeli el az úthibákat.

A tempós kanyarokban sem hozza a frászt a vezetőre, szóval nem dől vészesen, azonban hiába nyújt fejedelmi kényelmet az AGR tanúsítványos ülés, mégiscsak az ajtókárpitnak támaszkodó térdem tartott meg ezekben a fordulókban.

Itt ugye a bal térdemről van szó, hiszen annak a lábamnak semmi dolga nem akadt a nyolcfokozatú automatikus (Aisin) váltónak köszönhetően. Nem nagyon tudnék belekötni ebbe a szerkezetbe. Városban és országúton egyaránt nagyon kényelmes vele autózni. Nem késik a reakcióval gázadáskor, pörögni sem hagyja feleslegesen a motort, egyszóval a higgadt autózás záloga. Okos működésének hála az üzemanyagtöltő állomáson sem vár meglepetés. Többnyire városban használva 7,2 litert fogyasztott, ami egy kétliteres dízeltől szerintem reális. A stop-start rendszert többnyire persze kikapcsoltam, mert a bemelegedés ellen dolgozott, és ha már a dízeleknek nem való rövidebb utakon használtam, akkor próbáltam minden trükköt bevetni, hogy lejjebb szorítsam a fogyasztást. A fedélzeti számítógép azonban egyszer sem mutatott hét liternél kevesebbet. A gyári adat országútra egyébként 4,6 liter, városba pedig 5,3 liter. Ebből talán megbecsülhető egy érték, hogy mennyit evett volna, ha többet használom arra, amire a dízelek valók: hosszú utakra.

Mivel egy csúcsfelszereltségű változatról értekezek, az árcéduláról se legyenek senkinek illúziói. Rendesen megkérik az árát az Ultimate felszereltségnek. A legolcsóbb változat 8 265 000 forinttól indul. Dízelmotorral már 9 millió fölött járunk az erősebbik gázolajossal pedig 10,6 millió forintnál áll meg a számláló. Persze ennyire gazdag felszereltséget igazából máshol sem kínálnak sokkal olcsóbban. A már említetteken kívül és a teljesség igénye nélkül olyan tételeket ad még az Ultimate szint, mint a fűthető első és hátsó ülések, a fűthető kormánykerék, a fűthető szélvédő, a parkolóasszisztens félautomata kormányzással, a 360 fokos tolatókamera, az aktív sávtartó rendszer, az automatikus vészfékezés és a fáradtságjelzés. A lista azonban még hosszan sorolható.

Legszívesebben elsöprő lelkesedéssel írnék a Grandland X Ultimate modellről, de ez nem az az autó, amiről hosszasan lehet sztorizni, hogy micsoda kalandokba kerget. Mégis az az autó, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek, aki egy józan szabadidő-autót keres. Ugyanakkor a civilizációtól távolra nem érdemes vele kimerészkedni. Az elsőkerék-hajtás nem fog kihúzni a bajból, de telekjárásra tökéletesen elegendő, én is poroltam vele néhányszor az agglomeráció földútjain, ami egészen jó móka a Grandland X modellel. Végezetül újfent bebizonyította az Ultimate felszereltségű változat is a nagyobb dízelmotorral, hogy jót tett az Opelnek a francia fennhatóság.