Formai okokból visszadobott adásvételi?
Milyen a szabályos adásvételi szerződés?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Tavaly valóban szigorodott, hogy mit kell tartalmazzon egy autó adásvételi szerződése, az azonban nincs kötve, hogy milyen formában kell az információkat összegyűjteni.
Ha nem megfelelő szerződést írnak alá az autó eladásánál, az Okmányiroda megtagadhatja annak átírását, az eladó számára 5, a vevőnél 15 napos bejelentési kötelezettség azonban ilyenkor is ketyeg
Percre pontosan kell rögzíteni a birtokba adás, azaz a kulcsok és az autó átvételének idejét
Sajnos azonban a tapasztalat az, hogy az Okmányirodák nem csak tartalmi, hanem formai elemeket is követelnek – teljesen jogtalanul. Pedig egyrészt nincs is erre előírás, másrészt nem is létezik egységes, ajánlott szerződésminta, sok Okmányiroda és biztosítótársaság például táblázatos, 1 oldalas, tömör, táblázatszerű sablont kínál, míg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala három oldalas, bővebb lére eresztett mintát kínál és arról is megjegyzi: „Tájékoztató jellegű iratminta!”. A törvényi szabályzás értelmében azonban bármilyen olyan szerződés megfelelő, ami tartalmazza az általunk is idézett rendeletben előírt elemeket, a Használtautó.hu oldalról is ilyen tölthető le.
304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §-a
A közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
c) a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
d) a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
e) a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja;
f) a jogügylet hatályba lépésének napja;
g) a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatályba lépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
h) a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
A közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
c) a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
d) a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
e) a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja;
f) a jogügylet hatályba lépésének napja;
g) a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatályba lépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
h) a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
Teljes bizonyító erejű magánokirat
A tulajdonjog átruházási szerződés teljes bizonyító erejű magánokirat kell legyen, utóbbi fogalmát a Pp. 196. § (1) bekezdése határozza meg.
A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
A tulajdonjog átruházási szerződés teljes bizonyító erejű magánokirat kell legyen, utóbbi fogalmát a Pp. 196. § (1) bekezdése határozza meg.
A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
Ahogyan azt a rendelet korábbi ismertetésében is írtuk, nem megfelelő adásvételi szerződés esetén az Okmányiroda megtagadhatja az autó átírását. Ilyenkor azonban formai elemeket nem, csakis a rendeletben részletezett tartalmaikat követelhet. Sajnos nem túlzottan életszagú az a szituáció, amikor az ügyfél magyarázza a hivatalos szervnek, hogy nem is rossz az a szerződés, de az élet nyilván hozhat ilyen szituációt, ha például az ország másik feléből való az autó és túlzottan nagy macera, vagy bármilyen egyéb szituációból adódóan akár már megismételhetetlen lenne a szerződés ismételt aláírása. Saját tapasztalat, hogy a birtokba adásnál elvárt időpontot nem, csak dátumot tartalmazó szerződést az okmányirodák egy része elfogadja, ugyanakkor vannak az előírásokhoz szigorúbban ragaszkodók, s olyan élményt is hallottunk már, hogy ugyanazon okmányirodánál az egyik ügyintéző által visszadobott szerződést a másik gond nélkül fogadta az autós átírásához. Kockáztatni persze nem érdemes, az előírásokat követve nem lehet probléma.
Van egy hasonló adásvételi lap amit találtam, ez sem tűnik rossznak.
[url]http://komplexauto.hu/letoltheto_dokumentumok/gepjarmu_adasveteli_szerzodes[/url]
Akkor vége a cetlizésnek?
egy nagyon nagy segítséget szeretnék kérni.Most vettem egy autót egy cégtől amit ugy lettkitőltve a dátumoknál hogy a okmány átadás napja az a tegnapi dátum de a tulajdonjog átruházási szerődés hatályba lépés napja 2014.05.30 ilyet lehet csinálni?Kérem segitsen valaki aki ehez ért
A 304/2009 .(XII.22) Korm. rendelet, igen csak problémát okoz arra az esetre nézve, ha házastársak ( családon belüli) között jön létre visszterhes átruházási szerződés. Ugyanis az okmányiroda és a Kormány Hivatal szerint ez teljesen megfelelő, de mi történik ha egy harmadik személy, pl. halál esetén megtámadja és érvénytelennek minősítik a szerződést, mivel állítólag kellett volna az ügyvédi ellenjegyzés. Az átlag ember, nem vagyunk jogászok, az előírt és elfogadott rendeletnek megfelelően egy ilyen tulajdonjog-átruházási szerződést nyújtott be, amely átvezetésre került.
A Rendelet alkotótól nem lehet elvárni, egy mondattal vagy a letölthető nyomtatványokon lábjegyzetben felhívja a figyelmet pl. Csjt. törvény az irányadó! Ki fizeti meg a károm semmisség esetén? Halál esetén nem lehet már sem kiegészíteni sem bármit pótolni!!!
Szeretnék választ kapni!
Tisztelettel: böbe
Néhány éve vettem egy autót kereskedésből,át akartam íratni,de a kedves hölgy elhajtott a sunyiba,mert hogy az eladó és a tanú aláírása ugyanaz(bár én másképpen láttam).Visszamentem a kereskedésbe,mondom írjunk másikat.Erre a nepper elkérte a papírt,elszaladt vele az okmányirodába,és láss csodát,ő átíratta ugyanazzal az adásvételivel.Érdekes…
Kolleganak vettünk kint Nemeto-ban kocsit.. valami 1 oldalas papir amin rajta van minden adat, elado vevö de semmi extra, nem kell a kutyäd rözsszäma meg minden anyjämkinja. Szepen odamesz, viszel egy Kurkenzeich-t megirjatok a papirt, megkapod a Brief-t es hello… Az ätirasrol meg a költsegeiröl ne beszeljünk, mert az röhej…van hova fejlödni…
De nem lehetne egy CRTL_C- CTRL-V parossal az ügyentezest lemäsolni?
Nem kell törzskönyv meg egy valag vizsgäalat, kevesebb papir, mentsük a környezetet.
ez az egesz adäs-veteli tul van jatszva. En is vettem mäjusban egy szemölygepjarmüvet, vittem is a 4×3 oldalnyi adäs-vetelit. Kepzelhetitek, hogy milyen hülyenek nezett az elado, hogy ennyi szart ki kell tölteni. Modnom neki elvileg ezt kerik, meg egyszer nem fogok 300km-t autozni egy papirert. Erdekes modon csak 1 peldanyt kertek az okmanyirodaba pedig elvileg 2 darab kene. Jo, gondolom az egyik nalam marad, de minek? Csinalok egy fenymasolatot azt csä.
A msik dolog, hogy szombaton vettem a kocsi, hetfön vmentem is szerelömhöz, ö intezett neten biztositast. Ez emg rendben is van, de cask nem jön semmi papir, en meg megyek haza 3 hetre ra, hogy majd megyek ki uj szerzemnnyel Nemetorszagba, be a biztositohoz,h ha mär csesztek dolgozni befaradok, kicsengetema biztositäst. A biztosito felszämolt 2 nap (szombat-vasärnapra) fedezetlensegi dijat! Nezek az ügyintezöre: Kedves Högyem maga is ugy megy kocsit venni h elötte megköt egy valag penzert biztositäst egy olyan gepjarmüre amit meg nem latott, es kb 300 km-t megy, hogy megnezze?” Välasz. Irjak fellebbezest… Hat öszinte leszek „kapjatok be…” erzes fogott el… No röviden ennyi.
üdv
Igen, valóban csak a szerződésről írtunk, nem a teljes autóvásárlási mizériáról. Valóban hosszas folyamat, és így van minden, ahogyan olvasónk is írja: leginkább átnézett, érvényes eredetiségvizsgálattal rendelkező autót érdemes vásárolni. A forgalomban való részvétel előtt kötelező felelősségbiztosítást kell kötni. Utóbbi akár az interneten keresztül (pl: http://hasznaltauto.pba.hu/index.php?action=content&id=481&mid=1371&nolog=1 ) is meg lehet tenni.
Nos pár részlet elég homályos, sőt nincs ide írva.
Adásvétel, dátum, óra perc, ez oké.De nem úgy megyek autót venni hogy már van is rá az én nevemre kötött KGFB!
Jó dolog hogy egy gyorshajtást, vagy elfelejtett autopálya matrica vásárlás, vagy bármilyen büntetés elkerülése végett odaírni az óra percet, de ez még egy plusz út a biztosítás intézése, pláne ha hétvégén vásárolnánk az autót.
Azt is értem hogy az eladót védik ezzel.De mi védi meg a vevőt ha nem sikerül az eredetvizsga?Ugyanis a szerződés szerint a gépjármű már az ő tulajdona, tehát elméletileg hiába írnák bele hogy a sikertelen eredetvizsga miatti kárát az egykori eladó térítse meg, mivel már nem az övé az autó.Az meg hogy Törzskönyve van, nem automatikusan bizonyítja hogy az autó átmegy eredetvizsgán.Volt már pár ismerősömnek ilyen kellemetlen élményben része, mikor az autót lefoglalták eredetvizsgán, holott minden adat stimmelt!
Vagy mi van az elhallgatott hibákkal?Gyorsan lekent kigittelt átrozsdásodott karosszéria, vagy a szétkopott kupplung még ráállítva kibírt 3 hetet stb….Ezt is inkább benyelik a vevők minthogy szakértői vizsgálat, polgári per, ki tudja hány év, mekkora összeg, és addig sincs autó.
Szóval ha biztosra szeretnénk menni akkr rá kell szánni legalább 3-4 napot a végleg megvásárolni kívánt utóra.Nem számítva a több heti kutatást, vagy esetleg belenyúlunk 3-4 hihetetlen rossz állapotú autóba ami csak mondjuk hivatalos szervizbe derül ki átvizsgáláskor vétel előtt.
Szóval védik az eladót, a vevő meg a saját költségére csináltasson mindent meg ha biztosra akar menni, és az eladót utólag nem tudjuk , vagy nem éri meg felelősségre vonni.
Szerintem érdemes rögzíteni a km-óra állást is, hiszen ha tudjuk bizonyítani, vagy látjuk az előző futásteljesítményeket az sem egy utolsó dolog ha venni, vagy eladni szeretnénk.
Az Okmányirodák kötözködése meg már természetes kis országunkban.Még jó hogy BÁRMELYIK irodában intézhetjük BÁRMELYIK ügyes bajos dolgunkat, így ahol kötözködnek oda nem kell menni.Én is így vagyok vele.Nem a helyi Okmányirodába járok, mert ott a kákán is csomót kerenek, hanem egy másik városba, ott kedvesek, segítőkészek.