Forgalmi dugót gerjeszt a Budapesti Közlekedési Központ
Miért kell értelmetlen buszsáv a Budaörsi útra?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Olvasónkat és minket is megdöbbentett a legújabb budapesti buszsáv, mely jelentős dugót generál.
Még a BKK saját fotója szerint is egyértelmű a buszsáv okozta torlódás a Budaörsi úton. A csúcsidőszakokban, például nyáron, vasárnap délután elképzelhető, hogy engedélyezni fogják a buszsávra való ráhajtást, ám ez egyelőre csak terv
Laci egyértelmű felháborodással írta sorait:
„Már hozzászoktam, hogy nyáron, főként a hétfői napokon megnövekszik a Balaton irányából Budapestre haladó forgalom, ezért aztán az M1-M7 autópálya közös szakaszán, a Budaörsi úton rendszeresen dugó alakul ki. Normális, baleset nélküli helyzetben azonban nem tapasztaltam még olyat, hogy a városhatáron túl nyújtózott volna a kocsisor. E hét elején azonban már Budaörs magasságában beállt a forgalom. Nem jelentett menekülő utat az Egér út, az is telítve állt. Mintegy fél óra alatt sikerült eljutnom a Budaörsi út és a Nagyszőlős utca kereszteződéséig, ahol döbbentem tapasztaltam, hogy innentől a Budaörsi út egyik fele buszsáv lett. Jó néhány lámpaváltásnyi idő alatt sikerült eljutni a Bocskai útig, ahol szintén megdöbbenve láttam, a buszsáv és a dugó véget ért. Innentől mintha vasárnap hajnali üresség lepte volna el a várost, higgadtan lehetett végiggurulni mind a Hegyalja úton, mind pedig az Erzsébet hídon, sőt, még a Ferenciek tere és az Astoria magasságában is járható volt a Kossuth Lajos utca, illetve a Rákóczi út. Nem értem mi értelme ennek. Érzésem szerint jóval nagyobb az autópályán gerjesztett, mint a városban megoldott dugó. A friss, rövid buszsáv értelme pedig szintén megmagyarázatlan számomra, hiszen dugóban csak e rövid szakaszon haladhatnak akadálytalanul a tömegközlekedési eszközök.
A hétfő reggeli iszonyatos dugó után kedden kora délután, amikor amúgy befelé még rendszerint gond nélkül lehet haladni, szintén torlódással találkoztam. A hétfő reggelinél természetesen szerényebb mértékben, de mégis megállt a Budaörsi út. Ezután persze ismét lehetett haladni. Vajon ezentúl mindig dugóra kell itt számítani vagy csak átmeneti forgalomkorlátozásról van szó?”
Már jóval a dupla záróvonalas rész előtt besűrűsödik a forgalom. Ez kedd délután a városhatár utáni szakaszt, hétfőn Budaörsöt jelentette az M1-M7 közös bevezetőjén
Olvasónk mellett nyilván sokan mások is billentyűzetet vagy telefont ragadtak, ezért a Budapesti Közlekedési Központ egy közleményben foglalta össze álláspontját a friss buszsávval kapcsolatban:
"Jelenleg is folynak a „A budapesti közösségi közlekedés fejlesztése – haladási feltételek javítása a Budaörsi és Hegyalja úton” című projekt kivitelezési munkái. A projekt uniós forrásból valósul meg, indításáról 2008. december 18-i ülésén, egyhangúan döntött a Fővárosi Közgyűlés.
A buszsáv és a kapcsolódó intézkedések lényege, hogy előnyben részesítse a közösségi közlekedést, és csillapítsa, korlátozza a Belváros felé haladó egyéni gépjárműforgalmat. A projekt a Budaörsi út – Hegyalja út útvonalon több beavatkozást tartalmaz, és segíti a Budaörsi úti 40-es, 139-es, 153-as, 239-es, 240-es, 240E buszokon kívül a Hegyalja úti 8-as, 112-es buszok haladását is, de még a Belvárosban is könnyíti a 7-es buszok közlekedését. Mivel a beáramló túlzott autóforgalmat a belváros nem tudja fogadni – és ez nem is lehet cél –, a relatíve kedvezőbb megoldás az, ha a kialakuló torlódás inkább a külső területeken és a bevezető utakon jelenik meg, és nem a sűrűn lakott Belvárosban. Alapelvünk, hogy ha a torlódás elkerülhetetlen, az olyan szakaszon jöjjön létre, ahol van buszsáv és ahol így a tömegközlekedés előnyben részesíthető. Korábban ugyanaz a torlódás, ami most a Budaörsi úton áll, a Hegyalja úton és a Budaörsi út belsőbb szakaszán állt, ahol viszont a buszok is kényszerűen a kocsik mögött araszoltak, buszsáv híján.
Az intézkedés bevezetése óta a belső városrészek, pl. a Hegyalja út, Erzsébet híd, Kossuth Lajos utca közlekedési helyzete lényegesen javult, a haladás a belső területeken folyamatos lett, ami az intézkedés egyik fő célja is volt. A projekt Európai Uniós támogatással, a 2009-ben megkötött támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg, és a közösségi közlekedés előnyben részesítését, valamint a városközpont forgalomcsillapítását tűzte ki célul. A Budaörsi úti buszjáratok – amelyek napi utasforgalma meghaladja az 50 000 főt – eljutási ideje javul, illeszkedve a támogatási szerződésben kötelezően vállalt, a projekt eredményességét mérő mutatóhoz.
A költséghatékony eszközöket alkalmazó projekt megvalósulásával javultak a buszközlekedés feltételei a teljes nyomvonalon, amely a Dayka Gábor utca – BAH csomópont – Döbrentei tér közötti szakaszt érinti. A fejlesztés keretében sor került a buszsáv meghosszabbítására 500 méteren a Dayka Gábor utcától a Fehérló utca irányában, a városközpont felé. Fontos azonban, hogy a projekt megvalósítása még folyamatban van. A Hegyalja úti torlódások csökkentése érdekében intelligens, forgalomfüggő jelzőlámpa rendszerek fogják segíteni a közlekedést a Hegyalja úton, illetve az Erzsébet híd előtt a Krisztina körúti csomópontban egy torlódásfigyelő videodetektor is kiépítésre kerül, így torlódások esetén módosított programok lépnek működésbe a Hegyalja út – Mészáros utcai csomópontban, és jelzőlámpák szabályozzák majd a forgalmat az Alsóhegy utca felől kis ívben kanyarodók számára is.
A projekt által lefedett terület a Budaörsi úton kívül tehát érinti a Hegyalja utat, a Döbrentei tér forgalmát, és így az Erzsébet hídon keresztül jótékony hatással van a Belváros közösségi és egyéni közlekedésére egyaránt.
Az M1/M7-es autópálya felől rendelkezésre áll ajánlott alternatív útvonalként az Egérút – Andor utca, ahol az Andor utcai szakaszon a közelmúltban készült el a 2x2 sávos kiépítés. Így a forgalom egy része a Belvárost elkerülheti. Az elkerülő utak az elmúlt években jelentősen bővültek: kiépült az M0 keleti szektora, folyamatban van a körgyűrű déli szakaszának bővítése és kiépült az Andor utca. Semmilyen indoka nincs tehát annak, hogy az M1-M7 autópályák forgalma akadálytalanul Budapest belvárosára zúduljon rá.
Az új kialakítással kapcsolatos tapasztalatokat az Főváros a BKK és az üzemeltetők (BKV, FKF) bevonásával folyamatosan értékeli. Az első hetekben a közlekedők is átgondolhatják útvonalválasztásukat, illetve a közösségi közlekedés használatát. A tapasztalatok szerint az első napokban problémát okoznak a Budaörsi úton, a Nagyszőlős utcai elágazás előtt a szabálytalan sávváltások, amelyek a forgalmat indokolatlanul feltartják. Ebben szükséges az autósok részéről a szabálykövető magatartás, amely a forgalomáramlást felgyorsíthatja.
Csatlakozó intézkedésként rövidesen sor kerül a gazdagréti elágazást megelőzően a régi Budaörsi úton is buszsáv kialakítására, az építkezés már ott is folyamatban van. Az intézkedés szintén a 40-es és 240-es buszcsalád előnyben részesítését szolgálja, komplex intézkedéscsomag részeként. Ezen felül a későbbiekben lehetséges a buszsáv meghosszabbítása az autópályán az Egérútig vagy Budaörsig. A főváros közlekedése ugyanis nem kezelhető csak a város határain belül, hanem regionális, elővárosi léptékű szemlélet is szükséges. A további lehetséges lépések érdekében az állami autópálya-kezelővel is felvesszük a kapcsolatot.
A közösségi közlekedést előnyben részesítő intézkedések bevezetésekor más esetekben is tapasztalható volt kezdeti nehézség, akár felháborodás, azonban az intézkedések többségében beváltak és végül elfogadást nyertek. Ma már senki nem kérdőjelezi meg a korábban vitatott Erzsébet hídi vagy a Szilágyi Erzsébet fasori buszsávok létjogosultságát, pedig eleinte a közlekedés megbénulásától tartottak sokan. A buszsávok kialakítása mára teljesen elfogadott lett, és sok közlekedő mindennapjait könnyíti meg, hisz a buszok elkerülik a torlódásokat, melyek végeredményben a közúton nem lettek nagyobbak a buszsáv előtti időszakban megszokottnál. Ezzel együtt helye van és szükséges a tapasztalatok értékelése és a 4 évvel ezelőtt készült tervek korrekciója a tapasztalatok alapján. A 2008-ban eldöntött projektterv alapján nemrég megvalósult, Budaörsi úti buszsáv esetében a tapasztalatokat értékeljük és ezt követően lehetségesek további intézkedések és korrekciók. Ezekről a megfelelő mennyiségű tapasztalat birtokában lehet dönteni, amelyre megtörténik a következő hetekben. A felülvizsgálat során előzetesen nem zárunk ki olyan módosítást, amely további előnyben részesítést ad a közösségi közlekedésnek (a buszsáv meghosszabbítása az autópálya felől), és olyat sem, amely módosítja a forgalmi rendet, akár rugalmasabbá teszi a forgalomtechnikai rendszert, pl. a vasárnap délutáni távolsági csúcsforgalomban módosítja a sávok használatát."
"Jelenleg is folynak a „A budapesti közösségi közlekedés fejlesztése – haladási feltételek javítása a Budaörsi és Hegyalja úton” című projekt kivitelezési munkái. A projekt uniós forrásból valósul meg, indításáról 2008. december 18-i ülésén, egyhangúan döntött a Fővárosi Közgyűlés.
A buszsáv és a kapcsolódó intézkedések lényege, hogy előnyben részesítse a közösségi közlekedést, és csillapítsa, korlátozza a Belváros felé haladó egyéni gépjárműforgalmat. A projekt a Budaörsi út – Hegyalja út útvonalon több beavatkozást tartalmaz, és segíti a Budaörsi úti 40-es, 139-es, 153-as, 239-es, 240-es, 240E buszokon kívül a Hegyalja úti 8-as, 112-es buszok haladását is, de még a Belvárosban is könnyíti a 7-es buszok közlekedését. Mivel a beáramló túlzott autóforgalmat a belváros nem tudja fogadni – és ez nem is lehet cél –, a relatíve kedvezőbb megoldás az, ha a kialakuló torlódás inkább a külső területeken és a bevezető utakon jelenik meg, és nem a sűrűn lakott Belvárosban. Alapelvünk, hogy ha a torlódás elkerülhetetlen, az olyan szakaszon jöjjön létre, ahol van buszsáv és ahol így a tömegközlekedés előnyben részesíthető. Korábban ugyanaz a torlódás, ami most a Budaörsi úton áll, a Hegyalja úton és a Budaörsi út belsőbb szakaszán állt, ahol viszont a buszok is kényszerűen a kocsik mögött araszoltak, buszsáv híján.
Az intézkedés bevezetése óta a belső városrészek, pl. a Hegyalja út, Erzsébet híd, Kossuth Lajos utca közlekedési helyzete lényegesen javult, a haladás a belső területeken folyamatos lett, ami az intézkedés egyik fő célja is volt. A projekt Európai Uniós támogatással, a 2009-ben megkötött támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg, és a közösségi közlekedés előnyben részesítését, valamint a városközpont forgalomcsillapítását tűzte ki célul. A Budaörsi úti buszjáratok – amelyek napi utasforgalma meghaladja az 50 000 főt – eljutási ideje javul, illeszkedve a támogatási szerződésben kötelezően vállalt, a projekt eredményességét mérő mutatóhoz.
A költséghatékony eszközöket alkalmazó projekt megvalósulásával javultak a buszközlekedés feltételei a teljes nyomvonalon, amely a Dayka Gábor utca – BAH csomópont – Döbrentei tér közötti szakaszt érinti. A fejlesztés keretében sor került a buszsáv meghosszabbítására 500 méteren a Dayka Gábor utcától a Fehérló utca irányában, a városközpont felé. Fontos azonban, hogy a projekt megvalósítása még folyamatban van. A Hegyalja úti torlódások csökkentése érdekében intelligens, forgalomfüggő jelzőlámpa rendszerek fogják segíteni a közlekedést a Hegyalja úton, illetve az Erzsébet híd előtt a Krisztina körúti csomópontban egy torlódásfigyelő videodetektor is kiépítésre kerül, így torlódások esetén módosított programok lépnek működésbe a Hegyalja út – Mészáros utcai csomópontban, és jelzőlámpák szabályozzák majd a forgalmat az Alsóhegy utca felől kis ívben kanyarodók számára is.
A projekt által lefedett terület a Budaörsi úton kívül tehát érinti a Hegyalja utat, a Döbrentei tér forgalmát, és így az Erzsébet hídon keresztül jótékony hatással van a Belváros közösségi és egyéni közlekedésére egyaránt.
Az M1/M7-es autópálya felől rendelkezésre áll ajánlott alternatív útvonalként az Egérút – Andor utca, ahol az Andor utcai szakaszon a közelmúltban készült el a 2x2 sávos kiépítés. Így a forgalom egy része a Belvárost elkerülheti. Az elkerülő utak az elmúlt években jelentősen bővültek: kiépült az M0 keleti szektora, folyamatban van a körgyűrű déli szakaszának bővítése és kiépült az Andor utca. Semmilyen indoka nincs tehát annak, hogy az M1-M7 autópályák forgalma akadálytalanul Budapest belvárosára zúduljon rá.
Az új kialakítással kapcsolatos tapasztalatokat az Főváros a BKK és az üzemeltetők (BKV, FKF) bevonásával folyamatosan értékeli. Az első hetekben a közlekedők is átgondolhatják útvonalválasztásukat, illetve a közösségi közlekedés használatát. A tapasztalatok szerint az első napokban problémát okoznak a Budaörsi úton, a Nagyszőlős utcai elágazás előtt a szabálytalan sávváltások, amelyek a forgalmat indokolatlanul feltartják. Ebben szükséges az autósok részéről a szabálykövető magatartás, amely a forgalomáramlást felgyorsíthatja.
Csatlakozó intézkedésként rövidesen sor kerül a gazdagréti elágazást megelőzően a régi Budaörsi úton is buszsáv kialakítására, az építkezés már ott is folyamatban van. Az intézkedés szintén a 40-es és 240-es buszcsalád előnyben részesítését szolgálja, komplex intézkedéscsomag részeként. Ezen felül a későbbiekben lehetséges a buszsáv meghosszabbítása az autópályán az Egérútig vagy Budaörsig. A főváros közlekedése ugyanis nem kezelhető csak a város határain belül, hanem regionális, elővárosi léptékű szemlélet is szükséges. A további lehetséges lépések érdekében az állami autópálya-kezelővel is felvesszük a kapcsolatot.
A közösségi közlekedést előnyben részesítő intézkedések bevezetésekor más esetekben is tapasztalható volt kezdeti nehézség, akár felháborodás, azonban az intézkedések többségében beváltak és végül elfogadást nyertek. Ma már senki nem kérdőjelezi meg a korábban vitatott Erzsébet hídi vagy a Szilágyi Erzsébet fasori buszsávok létjogosultságát, pedig eleinte a közlekedés megbénulásától tartottak sokan. A buszsávok kialakítása mára teljesen elfogadott lett, és sok közlekedő mindennapjait könnyíti meg, hisz a buszok elkerülik a torlódásokat, melyek végeredményben a közúton nem lettek nagyobbak a buszsáv előtti időszakban megszokottnál. Ezzel együtt helye van és szükséges a tapasztalatok értékelése és a 4 évvel ezelőtt készült tervek korrekciója a tapasztalatok alapján. A 2008-ban eldöntött projektterv alapján nemrég megvalósult, Budaörsi úti buszsáv esetében a tapasztalatokat értékeljük és ezt követően lehetségesek további intézkedések és korrekciók. Ezekről a megfelelő mennyiségű tapasztalat birtokában lehet dönteni, amelyre megtörténik a következő hetekben. A felülvizsgálat során előzetesen nem zárunk ki olyan módosítást, amely további előnyben részesítést ad a közösségi közlekedésnek (a buszsáv meghosszabbítása az autópálya felől), és olyat sem, amely módosítja a forgalmi rendet, akár rugalmasabbá teszi a forgalomtechnikai rendszert, pl. a vasárnap délutáni távolsági csúcsforgalomban módosítja a sávok használatát."
Véleményünk szerint sajnos aggasztó, hogy az autózás nehezítésével kívánják a tömegközlekedés felé terelni az utazni kényszerülőket, abba pedig belegondolni is rossz, hogy milyen hatása lehet a buszsáv Egér útig vagy Budaörsig hosszabbításának. A dugó persze így egyértelműen kijjebb és kijjebb szorul majd a fővárosból - ám, mint azt olvasónk írása is mutatja, az autópálya bedugulásával egy időben az összes kerülőút is telítődik, azaz a forgalomszervezés visszájára sülhet el, hiszen a hétfő reggeli csúcsban a BKK által alternatív útvonalként ajánlott Egér út-Andor utca nyomvonal is állt. Az új forgalmi helyzet azonban a BKK szerint végleges, már csak az a kérdés, hogy az autósok el tudják-e kerülni a szűkített Budaörsi utat, vagy ott mindig torlódás lesz a jövőben?
Cikkünk megjelenése után átmeneti változás történt az ügyben, a buszsáv üzemeltetését Tarlós István, Budapest Főpolgármestere átmenetileg felfüggesztette.
Ez a Budaorsi uti buszsav kialakitasa tragikus kaosszal jart, de a 3 nap alatti reagalas Magyarorszagon mar jonak mondhato. A P+R ami valamikor a Margit hid pesti hidfonel is volt, mara megszunt, tavaly nyaron
fizetosse tettek s lass csodat ma ures a rakpart. Az onkormanyzat kaszalni akart, a parkoloorak ara sem jott be. Nem tudom mi a parkolas ara itt, de fent a Drava utcaig 400 Ft/ora, azon kivul 240Ft orankent. Valamikor Kispest Hatar uti metronal is volt P+R, ma mar az sincs meg.
Egyike vagyok azon autosoknak akik a varoson belul BKV-t hasznalnak, kiveve nagybevasarlas. A sokadt szidott de mara mar elfogadott Combino szuper, sok hasonlo kellene, s nem politikai okokbol szidni a masik oldalt, hanem vegre osszefogni es egyutt az orszag erdekeben dolgozni.
Micsoda eltolas volt 2 palyaudvart epiteni ugyanarra a vonalra, nem a metrot kivinni kelenfoldig a meglevo sineken, mert a MAV vezerigazgatosag a Vermezot akarta nezni nem Kelenfoldet. Lehetne meg sokaig sorolni, se vege se hossza, de el kellene egyszer vegre hosszu tavra gondolkodni, egyutt a koz , mindenki erdekeben, mindegy hogy Fidesz, MSZP, LMP akarki az otledgazda ha az orszag szekeret jo iranyba akarja tolni.
Semmi gond. Beadtuk a kérelmet az M1 M7-es autópálya fizetősorompóira. Aki Budapesti autós – fizessen az áthaladásért. Akinek meg árut, élelmet, bútort, egyebet kellett eddig szállítani Bp-re. -ezután nem fog. Eddig is pofátlanság volt bevezetni a parkolási díjat a nemlétező infrastrukturára – a szlovákoknál ez alkotmányellenes is. Pofátlanság a dugódíj, mert nem az autós tehet arról a marhaságról, hogy Bp-en keresztül kénytelen eljutni bárhová. Az új M0-án ha valaki lerohad 3 napi járóföldre van lakott település. A max sebesség annak ellenére, hogy autóút a java részén 80km/óra. Szégyen! Én akkor kezdtem autózni BKV helyett, amikor többe került a bérlet, mint egy tank üzemanyag. Mindenhol igaz a gazdaságban, hogy nagyban olcsóbb, azaz, ha egy jármű nem egyetlen személyt szállít, hanem 50-et, akkor annak 1/50-ed a költsége. Akkor miért ilyen pofátlanul magas a BKV jegyár? Ehhhh… Annak adok igazat, aki egyszer azt mondta: “A világon a legnagyobb hatalom az emberi hülyeség!”
Itt minket egyszerűen hülyének néznek. Dilettáns emberek dilettáns magyarázatokkal védik a mundért. Ahhoz, hogy a budaörsi útból buszsáv legyen ilyen mértékben, megfelelő járat sűrűség, és követési idő kellene. Nincs közösségi közlekedés, csak hétköznap a reggeli és az esti órákban. Ezt nem kéne ennyire védeni, a tiltás egyszerűen abszurdum. Ezt ők is tudják, felesleges ragozni. Ha megvette az autót, fizessen, de ne akarjon már vele pont oda menni amerre út vezet. Értelmetlen primitív korlátozások álruhában. Ha nem használnák az autókat és elesne a költségvetés attól az adótól amit eddig beszedett, majd magukhoz térnének. Már érzékelik, hogy 400 Ft-os benzinár mellett kisebb lett a forgalom és az adóbevétel is, mert csökken az üzemanyagigény. Ezt ellensúlyozni kell a mesterségesen gerjesztett dugókkal, a hybrid kocsikra meg nem kell adókedvezményt adni, mert az is csak kivenne a költségvetésből. Hogy nő a zaj, romlik a levegő, az nem számít. Lényeg, hogy minden autós aki arra jár vagy így vagy úgy szív. Egy szempont van, ne csökkenjen az adóbevétel, mert annak már régen meg van a helye. Értelmes intézkedésnek, magyarázatnak nyoma sincs.
Lehet hogy előszőr a körgyűrüt kéne befejezni, aztán parkolokat létesíteni. Sokan inkább kerülnének minthogy araszoljanak a városban. Sokszor a BKV buszok okoznak torlódást a 30 as tempójukkal két megálló között.
[i]“A főváros közlekedése ugyanis nem kezelhető csak a város határain belül, hanem regionális, elővárosi léptékű szemlélet is szükséges.”[/i]
Megtalálták a bölcsek kövét? Vagy csak egy 20 éves anyagot? Esetleg még mindig csak beszélni tudnak róla? (sic!)
Mert pl. a metrókat is ki lehetne vinni az elővárosokig, s nem feltétlenül a föld alatt… De – ahogy ezt Tommy is írta – megfelelő (!!!) P+R parkolók nélkül ez sem sokat érne. Ahogy (mily’ eretnek gondolat!) mehetne egy felüljáró a Kelenföldi pályaudvar felett, de már a választ is tudjuk: nincs pénz. Sietve hozzátenném: erre, mert más, öntömjénező ötletekre azért mindig akad… Viszont van amihez csak szándék kellene: pl. közlekedési alternatívaként a 125 ccm robogók B kategóriás jogosítvánnyal történő vezethetőségének engedélyezéséhez, amely mellesleg Uniós ajánlás is. Ám, mint tudjuk, ezeknek vagy túlzottan is meg akarunk felelni, vagy egyáltalán nem… Középút nincs, avagy a magyar lónak nincsen háta…