Fordulj meg vagy fordulj vissza, esetleg fel!
Miért nem lehet az útlezárást előre jelezni?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Lencsevégen a tipikus hazai szokás, amikor az útlezárásokat csak a végső ponton, már menekülési utat sem hagyva jelzik. Így lehet csak igazán dugót generálni!
Budapest XIV., Cserei utca - Gizella út sarok, balra a térkép, mely szerint csak balra lehetne kanyarodni, s arra tovább is lehetne haladni, jobbra a valóság, mely szerint arra is zsákutca van
Kollégánk a múlt héten, július 3-án, Budapest XIV. kerületében, a Gizella út és a Cserei utca sarkánál érkezett érdekes elágazáshoz, illetve jelen esetben visszafordítóhoz. A Cserei utcából érkezve minden esetben tilos jobbra kanyarodni, ugyanis a Gizella út egyirányú, sréhen szemben a Gizella köz nevéből adódóan zsákutca, az egyetlen lehetőség a balra kanyarodás és továbbhaladás lenne, kollégánk is így tervezte útját, ám egy ideiglenesen kihelyezett tábla jelezte, hogy itinerét módosítania kell, útfelbontás miatt arra is zsákutcába futna. Fordulhatott vissza, s joggal tehette fel felháborodott, de költői kérdését: nem lehetett volna már korábban, az adott utcába kanyarodás előtt jelezni egy táblával, hogy onnan az útfelbontásból adódó forgalmi rend változás miatt nem fog tudni továbbhaladni? Ha épp sokan szerettek volna ezen útvonalon menni, akkor egészen komoly dugó is kialakulhatott volna. Szerencsére ezen esetben nem így volt, így csak néhány fölöslegesen elvesztegetett percet, néhány 10 gramm fölöslegesen kipufogott szén-dioxidot és rákkeltő koromrészecskét jelentett takarékos dízelautóval a nemtörődömség, amiből azért napi vagy heti, esetleg havi szintén összeadva már igazán komoly pocsékolást láthatunk.
Budapest VII., Rottenbiller utca, több mint egy órás dugó az előre nem jelzett felüljáró-lezárás miatt
Pozitív példa: a tervezett budapesti lezárást már az M7-es autópályán is kiírták (fotó: BKK)
Előfordul, hogy az ilyen, csak az adott helyen jelzett korlátozás akár órás torlódást is eredményez. Például március 28-án este Budapesten a Keleti pályaudvar felett, a Rottenbiller utca és a Fiumei út között átívelő felüljárót zárta le a rendőrség. Hol máshol, mint annak tövében, így aztán a fél VII. kerület állt és pöfögött, ki-ki fuldoklott a szmogban, csupán azért, mert az illetékesek nem ott jelezték a lezárást, ahol még lett volna valós menekülési, nem pedig kerülő útvonal. Ha jól emlékszem, nekem másfél órámba került ez a malőr. Tudom, nem kirívó, elegendő csupán a mintegy két héttel ezelőtti vasárnapra gondolni, mikor is órákon keresztül állt az M7-es autópálya Budapest felé, ám még a felhajtók elé sem sikerült kiírni, hogy emberek, menjetek az országúton, most nem jó választás a fizetős gyorsforgalmi út.
Azért komolyabb, tervezett lezárások kapcsán már pozitív fejlődések is láthatók, például miután múlt vasárnap filmforgatás miatt lezárásra került a budapesti Erzsébet híd, azt már jó előre, az M7-es autópályán is kiírta az autópályakezelő, így a fővárosba igyekvő tömeg előre tudhatta, hogy arra nem érdemes mennie. Igaz, lehet, hogy sokakat ez nem vigasztalt, s már a lezárás is kellő képen kiborította őket.
Ma reggel ismét eldobtam az agyam. Megyek le a Budai rakpartra a Margit-hídnál és látom, hogy csak csorog a közlekedés. Gondoltam, hogy a következő kijáratnál történő építkezés az oka, de hogy az emberi hülyeség mennyire határtalan, azért az meglepett.
A nevezett kijáró előtt – déli irányba haladva – egy lámpás forgalomirányítást vezettek be, mivel az útépítés előtti szakaszon, a rakparton csak egy sávra terelik a forgalmat. Gondoltam magamban, hogy az egy sávos szakasz másik végén ott állnak az északra tartók és a szokott módon felváltva engedik a forgalmat. De nem. A másik végén egy teremtett lélek sem volt, de egyébként lámpa sem! Akkor miért borzolja a kedélyeket a déli irányba a lámpa?
De ez még semmi. Tovább haladva déli irányba egy darab autóval sem találkoztam. Ennek okát akkor értettem meg, amikor az északra haladók sávjában az Erzsébet híd után kefelé terelő táblákat raktak. Ezután a Petőfi hídhoz közeledve a Műegyetem előtti lámpák ismét csak pirosat mutattak. Na ekkor fogyott el a cérna: Ez a lámpa ugyanis eredendően a Műegyetem előtt a Budai rakpartra történő északi irányba lehajtók becsatlakozását segíti. De miközben vártam, hogy zöldre váltson a lámpa, látom, hogy nem is lehet nekik lehajtani! Terelő táblákat raktak ki, amivel akadályozzák a lehajtást. Akkor meg minek működik a mi lámpánk. Mivel egészen a Lágymányosi hídig közlekedtem, ott is konstatáltam, hogy terelő táblák vannak kihelyezve az északi irányba haladóknak.
Magyarul északi irányban nem lehet haladni egészen a Margit hídig. Ezek a barmok meg ahelyett, hogy kikapcsolnák az összes lámpát, ahogy tették ezt a rakpart felújításakor pár éve, még egy extra lámpát is beraktak, ahol az ember vár a semmire.
Miért nem lehet ebből botrányt csinálni? Miért nem vonják felelősségre az ilyen forgalomirányító mérnököket. Miért nem figyelnek már oda a dolgokra!
Engem a Pintér-huszárok ehhez hasonlóan megszívattak: Üllői út kifelé, a Fradi felüljáró melletti sáv a stadion tövében lezárva. (Amelyikből a Könyves Kálmán körútra lehet fordulni balra is, meg jobbra is.) Hol derül ki a lezárás? Bingó, a felüljáró tövében, ahonnan már semerre sem lehet menni, csak egyenesen át a felüljárón, majd hosszasan és vadregényesen visszajutni a körútra. Persze a fakabátokat nem érdekli, hogy mennyi idődbe telik a kerülő. Pedig csak annyit kellett volna tenni, hogy a Nagyvárad térnél kitesznek egy figyelmeztető táblát, Uram bocsá’, még egyet korábban is, hogy csak az ne vegye észre, aki önfeledten bambul a forgalom figyelése helyett. (Az meg meg is érdemli…) De Sanyi bácsit ez nem érdekli, amíg van felvásárolható biztonsági cég.
[i]Például március 28-án este Budapesten a Keleti pályaudvar felett, a Rottenbiller utca és a Fiumei út között átívelő felüljárót zárta le a rendőrség. Hol máshol, mint annak tövében, így aztán a fél VII. kerület állt és pöfögött, ki-ki fuldoklott a szmogban, csupán azért, mert az illetékesek nem ott jelezték a lezárást, ahol még lett volna valós menekülési, nem pedig kerülő útvonal.[/i]
Ez a hanglatkeltő aszöveg kissé röhejes! Jól láthatóan egy balesetnél helyszínelnek (a jelzőlámpa tövénél ott a távolságmérő kerék), úgyhogy nem tudom, milyen korábbi jelzést hiányol a cikkíró?!
Az összes keresztutcában legalább 3-4 kereszteződésnyi távolságban rendőrt kellett volna állítani, hogy tájékoztassák? Vagy a hirtelenjében táblákkal szórni körbe a környéket?
Minden hasonló cikkben van egy-két ilyen agyrém, gondolom értelmes dologgal nem lehetne kitölteni az oldalt. 🙂
Talán ha itthon is lenne végre normális TMC szolgáltatás, akkor a navi progikat is több értelme lenne használni. Mondjuk ha az embernek van egy 3g-s okostelója, akkor a ‘Waze’ nevű progi elég jól tud jönni főleg nagyvárosi forgalomban. Az adott útvonalon előttünk már elhaladt autóstársak ugynais jelezhetik (waze felhasználók jelzik is!) az útlezárásokat, trafipaxokat…stb.
AKi nem ismeri ezt a progit, mindenképp ajánlom a kipróbálását. Egy hátránya van, internet használattal jár, de nem csinál akkora adatforgalmat, mint a g…le navigáció, mert a térképek még az installálás pillanatában (amit célszerű wifi elérés mellett) lejönnek.
Van egy érzékletesebb sztorim. Bp. VIII, Kisfaludy u. a 32-esektől a Nap utcáig, bekanyarodva az ember látja a piros balra terelő táblát a kereszteződésben, de nem baj, arra is jó lesz, úgyis arra egyirányú a Nap utca. Csak odaérve realizálódik: a Nap utca is fel van bontva, a kereszteződésbe sem lehet behajtani (persze ezt miért terelőtábla jelzi?), tehát zsákutcába kerültem; figyelmeztetés nélkül. Kicsit kellemetlen, hogy a 200m-es útszakasz mindkét oldalán parkolnak, így általában 20-20 cm marad a tükröknél és megfordulni teljesen esélytelen még pici kocsival is. Hát sebaj, az ember rak egy rükit, benéz a visszapillantóba, és szomorúan tapasztalja, hogy nem csak pár autó áll mögötte, hanem a rég elhagyott kereszteződésben is lassan kanyarodnak be még, arra várva, hogy menjek már végre. Nagyon pozitív tapasztalat volt, hogy abban a bő fél órában, míg kitolattunk, egyetlen dudaszó sem hangzott el, de ennek ellenére a következő lehetőségnél meg kellett állnom pihenni, mert bár a környékről indultam, belefáradtam a vezetésbe (és nem hinném, hogy csak bénáztam, mert a mögöttem érkezők sem hagytak ott kitolatás közben). Egy ilyen helyre nincs az a táblázás, ami elég lenne. Rakjanak ki keresztbe egy szalagot, meg mellé egy táblát, hogy “aki parkol, bújjon át alatta”, vagy állítsanak oda egy embert (persze többet ő sem tudna mondani); az ilyenekért letöltendő járnak mindenkinek, aki tehetett volna ellene, de szemet hunyt…
Ezt a “Gizella utcás” sztorit én is tapasztaltam, ma ismét pont volt arra dolgom, most már helyreállt a rend… annyi azért volt, hogy láthatóan indokolatlanul egy csatornázási művek furgon állt az utcában, el lehetett menni mellette, kicsit a járdára két kerékkel fölkapatva – nem volt magas sem a szegély.
De hogy valóban mi indokolja azt ebben a városban, országban, hogy már túl sok bőrt lehúznak az autósról, és még a minimális közlekedési-parkolási-stb feltételeket sem teremtik meg… nagyon kéne már egy igazán erős, “kegyetlen komoly” felhördülés, megmozdulás. A magyar egy birka nép, és tűri hogy packázzanak vele.