Fizess, ha járművet vásároltál, fizess duplán, ha örököltél!
Illeték kisokos: mit kell fizetni jármű vásárlása, öröklése után?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Autóvásárláskor a kapcsolódó költségekkel sem árt tisztában lenni, első lépésben az átírási költségek között említhető a vagyonszerzési illeték.
Ennyi pénz aligha lesz elég a vagyonszerzési illetékre, egy 140 lóerős új autó esetén például 77 250 forint fizetendő az államkasszába
Régi mondás, hogy nem elég az autót megvenni, át is kell íratni. Nem is áll rendelkezésre erre túl sok idő, a vásárlástól számított 15 napon belül le kell tudni. Ez az idő természetesen csak használt autónál használható ki, hiszen újnál nem csak az új forgalmi, a rendszám kiadásának feltétele is az illeték befizetése. És igen, új autóra ugyanúgy, pontosabban még jelentősebb mértékben kell vagyonszerzési illetéket fizetni, mint használtra. Ráadásul nem csak autóra, hanem minden gépjárműre és pótkocsira is meg kell fizetni a sarcot.
A félreértések elkerüléséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény pontosan meg is határozza, hogy mi számít gépjárműnek: minden olyan jármű, amelyet "beépített erőgép" hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Kivétel azért akad: a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár. Pótkocsiként (illetéktörvényileg) logikusan az illetéktörvényben érintett gépjárművek által vontatott mindenféle pótkocsi értelmezendő (teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét - külön jogszabály - hatósági nyilvántartásba vételhez köti). A vagyonszerzési illeték mértékét, azaz a fizetendő sarcot a jármű kora és motorjának (hatósági nyilvántartásban feltüntetett) teljesítménye határozza meg. Minél erősebb motor hajtja, annál több fizetendő, minél idősebb, annál kevesebb. Az elv voltaképp igazságos, igazságosabb, mint az egykori, csupán köbcenti alapján kalkuláló, a díjak mértéke viszont jellemzően komolyan emelkedett az egykori átálláskor, de az már történelem. Ami viszont most meghatározó, az az alábbi, régről ismert táblázat. Bár nem jellemző, hogy a forgalmi engedélyben a kW-ban megadott teljesítményértékének 1,36-szorosát jelentő lóerőadat szerepeljen, amennyiben úgy van, annak 1,36-tal osztásával kapjuk meg a kW értéket, az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Speciális esetként elmondható, hogy ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítményének hivatalos közléséért. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni. Az egységes szabályzás alól felmentettek a 120 kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók, melyek tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne, a 120 kW feletti teljesítmény esetükben tehát illetékmentes, a személyautóknál az is "fizetős".
Vagyonszerzési illeték általános szabályai
| Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) |
Jármű gyártástól számított kora | ||
| 0-3 év | 4-8 év | 8 év felett | |
| 0-40 | 550 Ft/kW | 450 Ft/kW | 300 Ft/kW |
| 41-80 | 650 Ft/kW | 550 Ft/kW | 450 Ft/kW |
| 81-120 | 750 Ft/kW | 650 Ft/kW | 550 Ft/kW |
| 120 felett | 850 Ft/kW | 750 Ft/kW | 650 Ft/kW |
Pótkocsi esetén nincs hajtómotor, amelynek teljesítményével számolni lehet, esetében pedig életkor szerinti szorzó sem létezik. Így aztán pótkocsi esetén egységes az illeték szabályzása: ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni, akkor is, ha a pótkocsi egy ezeréves rozoga utánfutó.
Míg a fenti adatok visszterhes vagyonátruházás esetén élnek, öröklés és ajándékozás esetén a fenti tételek kétszerese fizetendő, mentességet csak az egyenesági rokonok élveznek. Mentesség továbbá az általános vagyonszerzési illeték alól is lehetséges - néhány speciális, alább részletezett esetben.
Gépjármű vagyonszerzési illeték kapcsán mentességet élvez
Nem kell továbbá az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.
- azon vállalkozás, amelynek előző adóévi árbevételének legalább 50 százaléka gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó)
- a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó
- a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű
- jogi személy esetén a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere, illetve átalakulás keretében történt tulajdonváltozás
Se regisztrációs adó, se illeték nincs a tisztán elektromos hajtású autókra
Vagyonszerzési illetéket használati jog szerzése esetén is kell fizetni, erről egészen pontosan így ír a jogszabály: gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a vásárlás esetén meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. Dupla sarc azonban nincs: amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során a megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével. Amennyiben egyszerre több tulajdonos szerez tulajdon vagy haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jogot, mindenki a meghatározott hányadnak megfelelő illetéket kell megfizesse.
Autóvásárláskor az illetékhez mérten jellemzően szerényebb, de fix kiadás a forgalmi engedély és az új törzskönyv egységes 6000-6000 forintos díja, és természetesen számolni kell az eredetvizsga (hivatalos nevén eredetiség ellenőrzés) hatósági díjával is. Érdekesség, hogy külföldről vásárolt, itthon először forgalomba helyezett járművek esetén utóbbi nem kötelező, akkor viszont van regisztrációs adó (miként új autóknál is), ami jellemzően húzósabb tétel, de talán nagyobb gond, hogy az autó múltja is ellenőrizetlenül marad. Összességében elmondható, akár itthonról, akár külföldről vásárolunk autót, százezreket fizethetünk be csupán adminisztrációs tételekért.
Nagyon nagy szemétség ez a sarc. Én elcseréltem az autómat szinte szőrért szőrt alapon kivitel váltás miatt. Miért nem vagyok mentes az illetékfizetés alól az első autómra már egyszer kifizettem.
Nekem még nem tűnt fel, hogy jobb, jóléti társadalom lennénk,de ha ez az egyik fokmérője akkor biztos így van a számok függvényében.Az persze megér még egy misét, hogy hogyan is megy át a műszakin az a 3millió autó (nem számoltam utána pontosan mennyi, csak sacc/köb).Igen a műszaki állapotról beszélek, mert szerintem az utakon rengeteg kocsiról azonnal le lehetne venni a rendszámot, csak valahogy ez nálunk szintén másképp működik.Szerintem sokan imátkoznak, nehogy elromoljon valami a csoda verdában, mert rámegy a gatya, mivel öregecske is a kicsike, meg van benne részecskeszűrő, meg dupla tömegű, meg légtömegmérő, meg egér szelep is,meg turbó, meg kompresszor.Ezek már azért rizikó faktorok nem? Vagy piti pénzek, átlagfizetésből?
Mert már az vagyunk. Egy autós honlapon autózásról beszélgetünk egy olyan országban, ahol minden 3. emberre jut egy autó. Ez a jóléti társadalom (egyik ismertető jegye).
[i]“A mindenkori kormányok ahhoz nagyon értenek hogy kell munka nélkül pénzt behajtani”[/i]
Keress rá az adó, illeték stb jelentésére az értelmező kéziszótárban, s megérted, hogy ez a mondatod miért teljesen értelmetlen.
[i]“Mondjuk autót sem kötelező tartani”[/i]
Ez pontosan így van. Ha nem megy, nem kell erőltetni.
Igazad van, de sajnos soha nem tudjuk meg, mert addig sem jutunk el, hogy jobbléti társadalom legyünk.
[i]“Addig csak a sarc marad minden téren.”[/i]
Nyugodj meg, nem csak addig marad, utána is…
Röviden csak annyi a véleményem, hogy gusztustalan pénzbehajtás történik ezen a téren is.
Még hozzá tenném az éves adót, biztosítást, ami a fenntartás része.Figyelembe véve mondjuk egy 150LE (110kw) autót aminek az adója úgy 30-40eFt, mert evvel már közlekedni is lehet, persze nem akarom megsérteni a kisebb LE-s autósokat.A mindenkori kormányok ahhoz nagyon értenek hogy kell munka nélkül pénzt behajtani, és nem érdekli őket a nép tűrőképessége sem.Mondjuk autót sem kötelező tartani, ha így megy tovább sikeresen landolunk időutazás címén a 60-as években.Én is csak azt tudom mondani, sok munkahely kell megfelelő jövedelem és lesz nagyobb fizetőképes társadalom.Addig csak a sarc marad minden téren.
Környezetvédelmi osztályt figyelembe veszi a regadó. Újnál is és használtnál is. Konkrét esetemben a a régi, korszerűtlen 2,5 literes dízelemre horror összeg volt. Semmi bajom vele. Én választottam. Viszont azzal nem értek egyet, hogy a nagy motor miatt vagyonszerzési illeték álnéven (milyen vagyont képvisel egy 20 éves bmw?) pontosan annyit fizetek, mint aki vesz egy 8 milliós 1,2 tsi új octaviat pl. Azt inkább nevezném vagyonnak…szóval inkább ezen az oldalon kéne körbenézni.
“… külföldről vásárolt, itthon először forgalomba helyezett járművek esetén utóbbi (eredetiség vizsgálat) nem kötelező, akkor viszont van regisztrációs adó…”
Új autó üzembe helyezésekor is van regisztrációs adó.
És még ezek az apró tételek kimaradtak (új autónál):
– forgalomba helyezés (az autó kereskedő kéri) 85 000 volt egy kompakt autóra.
– környezet védelmi körcímke (filléres) 585 Ft
– 2 rendszám tábla 8500 Ft.
– ÁFA: 1 134 000 Ft. egy 5.3 milliós autó árában.
Ebben sajnos teljesen igazad van! A logika odaát van 🙂
Mindez szép, de az adó nem erről szól, hanem különösebb indoklás nélküli sarcról!
Persze variálnak a mértékévél vagy logikusan, vagy logikátlanul, bár mondom, az adó nem logikán alapul – szerintem! 🙂
Ez sajnos már így van! A környezetvédelmi besorolást viszont abszolút figyelmen kívül van hagyja, ahogy a 100km-re jutó CO2 kibocsátást is. Én inkább az alapján adóztatnám az autókat (teljesítményadó helyett) illetve az átíratásnál is ezt venném figyelembe. A jellemzően kisebb lökettérfogatú és teljesítményű autók ezen paraméterei amúgy is kedvezőbbek, a vékonyabb pénztárcájú emberek is ezeket veszik inkább, logikus ha nekik kell kevesebbet fizetniük. Ellenben a nagyon régi korszerűtlen autókat igazságtalanul támogatja a jelenlegi rendszer. Az új autót vásárolni szándékozókat viszont “bünteti”! Véleményem szerint ez badarság, így csak tovább fog öregedni az amúgy is koros hazai autópark. Sokkal jobban kellene támogatni valamilyen formában a korszerűbb autókat, illetve a kétütemű “szörnyeket” már végre örökre száműzni útjainkról. Sebesség ellenőrzés helyett lehetne sokkal több mobil károsanyag kibocsátás mérő állomás is! Haladni kellene a korral és támogatni a polgárokat ebben anyagilag is, kedvezményekkel, szabálymódosításokkal.