Felelősek vagyunk a biztonságunkért!

Idén már közel nyolcszor annyi használt autót hoztak be külföldről, mint 2009-ben, az új alkatrészek forgalma mégis csupán harmadával emelkedett, a pótalkatrészek forgalma pedig folyamatosan csökken. Ez a logikai ellentmondás vagy azt jelenti, hogy kizárólag makulátlan állapotú használt járművek érkeznek az országba, amelyek semmiféle javítási-karbantartási munkát nem igényelnek, vagy pedig azt, hogy nem legális úton zajlik a behozott és a többi magyar jármű zömének szervizelése. Az Európai Autószervizek Egyesületének becslése szerint minden hazai legálisan, számlaadással működő szervizre 3-4 olyan jut, amely a jogszabályok alapján illegálisnak tekinthető. A számla nélkül vásárolt alkatrészek és javítási munkálatok miatt jelentős bevételtől esik el az állam, ami komoly veszteséget jelent számára. Az egyesület szerint a teljes magyar autós ágazat 1200 milliárd forintos hivatalos forgalma mellett ugyanis legalább 1800 milliárd forintot tesz ki a számla nélküli forgalom. A nem legálisan elvégzett karbantartási-javítási tevékenység nem csupán gazdasági szempontból káros, hanem komoly baleseti kockázatot is rejt. A közlekedési incidensek során ritkán kerül szóba, hogy a jármű állapota milyen mértékben „felelős” a balesetért, ám sokan nem is ismerik autójuk valós állapotát. A hazai autópark 4 évesnél idősebb példányainak harmada annak ellenére nem védi már légzsákkal utasait, hogy egy részükben gyárilag még szerepelt ez a biztonsági berendezés. Ezeknél meghibásodás vagy korábbi baleset miatt nem számíthatnak a bennülők a légzsák védelmére egy ütközésnél, de a tulajdonosok sok esetben nem is tudnak erről. A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete szerint a hazánkba külföldről érkezett járművek körülbelül 75%-a – azaz idén legalább 100 ezer autó – olyan közvetítő személyek részvételével cserél gazdát, akik az ügyletért utólag nem vállalnak felelősséget és jogilag erre nem is kötelezhetők, mivel hivatalosan nem vesznek részt az értékesítésben. A látszólag tökéletes, valójában viszont gyakran kétes, sőt akár életveszélyes műszaki állapotú járművek általában ilyen úton kerülnek itthon új gazdáikhoz. A Magyar Autós Szakmai Szövetség (MASZSZ) szerint, aki például hibás vagy nem szakszerűen javított autót hibátlanként értékesít, az bűncselekményt követ el, hiszen veszélyezteti mások életét. Elsősorban ezért igyekszik a MASZSZ minden lehetőséget megragadni az autós ágazatban illegálisan tevékenykedők kiszűrésére. Mindez nem jelenti azt, hogy a használt járművet vásárlók feltétlenül veszélynek teszik ki magukat és családjukat, hiszen az autós ágazatban járatlan autótulajdonosok is sokat tehetnek biztonságukért. A legalapvetőbb, amit a MASZSZ ajánl minden autósnak, hogy kerüljék a számla nélkül tevékenykedő kereskedőket és javítóhelyeket. Hiszen bármilyen probléma esetén egyedül az elvégzett munkáért, illetve az értékesített termékért kiállított számla ad lehetőséget reklamációra, utólagos jogorvoslatra a fogyasztók számára. Márpedig erre gyakran szükség is lehet, ugyanis hiába jó állapotú látszatra a legtöbb hazai autó, sokan nem is tudnak róla, hogy egy balesetben életveszélyben lennének járművükben. A MASZSZ szerint tehát a vevők tudatossága az egyik fontos pillére az illegálisan tevékenykedők kiszűrésének. Ezenkívül az állam tehet még a legtöbbet az autós ágazat megtisztításért és ezáltal a közlekedésbiztonság fokozásáért, s ehhez elemi érdeke fűződik, hiszen komoly anyagi hátrányt szenved a jelenlegi helyzetben. A MASZSZ folyamatosan együttműködik a döntéshozókkal, javaslatokkal segíti munkájukat, s az utóbbi években erre egyre inkább nyitottság, fokozott együttműködési készség mutatkozik az állam részéről. Elvileg például az online pénztárgép is a feketegazdaság mérséklése érdekében kerül bevezetésre, bár a MASZSZ szerint valójában éppen ellentétes hatást eredményez, hiszen a feketegazdaság résztvevői gyakran nem is jogi személyek. A szövetség inkább például egy olyan folyamatosan aktualizált, naprakész, mindenki számára elérhető adatbázis létrehozását javasolja, amely tartalmazza az autós ágazat valamennyi legálisan működő vállalkozását, akikhez bátran fordulhatnak az ügyfelek. Ehhez már ma rendelkezésre áll a szükséges műszaki háttér, csakúgy, mint például az autóalkatrészek útjának nyomon követéséhez, amely éppúgy elvezetne a nem legálisan tevékenykedő vállalkozásokhoz és magánszemélyekhez, mint a hirdetéseik figyelése. A fenti javaslatok működőképességére a MASZSZ szerint jó példa az óratekerők visszaszorítására tett sikeres belga kísérlet. Hasonló eszközökkel lenne megoldható itthon, hogy a közlekedésre alkalmatlan járművek valóban környezetbarát módon végezzék pályafutásukat, semmint illegális bontókban alakuljanak át olcsó, ám potenciális veszélyforrást jelentő alkatrészdonorrá. Hiszen nem kell sokáig kutakodni, hogy például használt féktárcsát árusító hirdetésre bukkanjon a gyanútlan autós, holott ilyet tilos árusítani. Természetesen a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület is ezen dolgozik a biztonság fokozása érdekében, csakúgy, mint a MASZSZ valamennyi tagszervezete. Sőt, a közelmúltban a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE), annak tagvállalatai és a Járműipari Forgalmazók Szellemi Tulajdon-védelmi Szakmai Egyesülete (JAF) is úgy határoztak, hogy szorosabb és teljes körű együttműködéssel védik a szellemi tulajdont, harcolnak a hamisítás és azok elkövetői ellen. Hiszen minden szerviz számára adott a lehetőség a gyári technológiák legális beszerzésére és szeretnék, ha ezzel élnének is, vagy tevékenységük illegális részét nem folytathatnák. A felhasználók pedig annyit tehetnek annak érdekében, hogy ne csapják be őket, hogy olyan vállalkozás szolgáltatásait veszik igénybe, amely számlával vállal felelősséget tevékenységéért.