Ezzel az autóval a Škoda majdnem Le Mans-győztes lett

1950-et írtak, a második világháború utáni újjáépítkezés és a hidegháború kezdeti időszakában járt egész Európa. A világégés annyira megviselte Németországot, hogy egyetlen autómárkájuk sem indult Le Mans-ban. Ekkor lépett a színre Csehszlovákia kezdő motorsport csapata a Škoda Sporttal. A versenyautó neve tükrözte azt a nemes egyszerűséget, ami a járművet is jellemezte, és ez segítette hozzá a csapatot a kategóriabeli második helyezéshez - ami aztán végül nem következett be, egy szintén egyszerű, apró alkatrész hibája miatt. A Škoda Sport a márka első háború utáni modelljén, a Škoda 1101 Tudoron alapult. Az alvázhoz és a tengelyekhez nem nyúltak, de a féket és a sebességváltót a nagyobb sebességű vezetéshez igazították. Az 1,1 literes négyhengeres motor 32 helyett 50 lóerőt adott le, és természetesen a szedán karosszéria helyett egy ízléses roadster stílust kapott a jármű, alumíniumból kialakítva. Az apró kocsi mindössze 590 kg-ot nyomott, így képes volt az akkor figyelemreméltó 140 km/h végsebesség elérésére. Ráadásul az üzemanyagfogyasztás is kedvezően alakult, a nagyobb tartállyal együtt ez lehetővé tette a 4 órán keresztüli folyamatos vezetést, mely felülmúlta a Škoda versenytársait. Kategóriájában második helyen haladt a Václav Bobek és Jaroslav Netušil által vezetett Škoda Sport, és már az éjszakai szakaszon is túl voltak a 24 órás Le Mans-i versenyen, amikor hajnalban sajnálatos módon megadta magát a fenti videón is látható apró alkatrész, a dugattyúcsapszeg-biztosítógyűrű, a motor emiatt üzemképtelenné vált. Az akkori szabályok értelmében csak olyan alkatrészeket lehetett cserélni a boxban, amit az autó magával vitt versenyzés közben, így sajnos vége lett a Škoda szereplésének. A következő évben két autóval is szerettek volna visszatérni, a politika azonban közbeszólt, és a Škoda Sport csak Csehszlovákiában és a többi szocialista országban szerepelhetett versenyeken. Kár, mert 1950-ben debütált a Porsche a 356-tal, amivel viszont lassabb köridőket értek el, mint a Škoda Sport az előző évben. A modellnek a Škoda motorsport-történelmében betöltött fontos szerepéből azonban ez mit sem vesz el, éppen ezért töltött éveket a Škoda Múzeum munkatársa, Michal Velebný a mindössze kettő létező példány közül az egyik, elveszettnek hitt darab levadászásával. Kitartása nem meglepő, hiszen személyes ügynek tekinti a Škoda Sportot, ugyanis nagyapja volt a versenyautó karosszériájának tervezője. Ezután további évekbe telt, mire restaurálta a nehezen megtalált példányt, amiről Hans-Joachim Stuck nyilatkozik a fenti videóban. Stuck elmondása szerint óriási élmény vezetni a Škoda Sportot, a szervokormány, a telemetria és az egyéb vezetéssegítő rendszerek hiányából adódóan, pontosan lehet érezni az autó minden rezdülését, és kalapját emeli a Škoda mérnökei és versenyzői előtt, akik még születése előtt voltak olyan bátrak, hogy a vasfüggönyön túli versenyre nevezzenek be egy frissen kifejlesztett modellel. A modell rajongói pedig valószínűleg örömmel látják majd a Škoda Sportot jövőre a 24 órás Le Mans-i verseny klasszikus szériájában.