Ezt nevezem versenynek! Peking to Paris 2016

Ilyen még létezik? Kérdeztem magamtól először, mikor megláttam a képeket, hogy milyen technikák állomásoztak most hétvégén az 56-osok terén. Legendák szólnak az egykori autóversenyekről, amik országokon, kontinenseken íveltek át, az autókat pedig úgy készítették fel, hogy bármit túléljenek. Sőt, nem is kell az autózás múltjának távoli csücskébe utazni, hogy találkozzunk ilyen autócsodákkal. Néha a mai napig megrendezik a legendás afrikai ralikat, ahol magasan ülő, motortérből kivezetett csővel felszerelt kutyacsontos Fordok és Datsunok indulnak. Ezt a korszakot próbálja visszahozni az immáron hatodik Peking to Paris.
Időutazásnak lehettek részesei azok a kivételes emberek, akik tudtak a Peking to Paris 106 fős mezőnyének Budapestre érkezéséről. Sőt, több magyarországi állomás is volt, szombaton Gyöngyösről érkezett a mezőny, majd hétfőn kora reggel Veszprém felé vették az irányt, ahol a lőtér híres ralipályáin hajtották az öreg járgányokat. Mindezt sajnos csak a helyszínen sikerült megtudni. No, de mi is ez igazán? Nem bírtam magammal, és kilátogattam én is a belvárosi állomásra, ahol elzárt kordonok mögött fogadott a nem mindennapi autók látványa.
Leghitelesebb forrásnak magukat a résztvevőket találtam, így tőlük kérdeztem a versenyről. Egy brit szerelő elmesélte, hogy háromévente kerül megrendezésre ez a különleges rali, ami inkább verseny, mint utazás. Ezek a matuzsálemek tehát, amiket legtöbben az utolsó porszemtől védve egy steril garázsban tartanának, a mai napig versenyeznek. Megtudtam, hogy nagyon komolyan veszik a futamot a résztvevők. Az egészet a The Endurance Rally Association rendezi, és három év kemény szervezés után rakták össze az útvonalat a kínai fővárostól a francia fővárosig. Szerencsések lehetünk, hogy minket is érint a mezőny, mert ha valami tiszteletre méltó ma az autózás világában, az ez a különleges túra.
Az eszméletlen fáradt és koszos technikus hozzátette, hogy szerelőként borzalmasan fárasztó ez az egész, de a sofőr és a navigátora nagyon élvezik. Elmondása szerint már nagyon szükségük volt a budapestihez hasonló "pihenőnapra", mert így volt idejük szerelni. Ezek az autók pedig igénylik a törődést, hiába a hihetetlen strapabíróságra utaló jelek, azért a kor eljárt felettük. Épp ezért néhány résztvevővel külön szerelőcsapat tart és a verseny szervezői is biztosítanak szervizautó arzenált a verseny idejére. Ezek az autók sem bírnak mindent maguktól. Mondjuk szívesen beszéltem volna egy olyan pilótával, aki maga szereli autóját, ez a verseny úgy lenne az igazi. Külön érdekesség, hogy mivel több orosz résztvevő is van, kísérőautóik között olyan orosz rendszámos autók is magyar utakra kerültek, amiket nálunk sosem forgalmaztak.
Volt itt rengeteg amerikai csapat Ford Mustangokkal, Porschéval, ausztrálok Leyland P76-al, olasz csapat tökéletesen felkészített, nagykerekes, szélesített Alfa Romeo Giuliával – mi sem aktuálisabb -, brit csapat szintén gyári rali szélesítéses Ford Escort Mexico Mk I-gyel, Minivel, hollandok Datsun 240Z-vel, írek Mercedesszel és rengeteg olyan autó is érkezett, amik annyira régiek, hogy kevés vagyok hozzá, hogy megállapítsam márkájukat. Még lánchajtásos "szekér" is van a mezőnyben. Egyébként a téren felsorakozott autók csak a mezőny felét jelentették. A másik fele a Kempinski Hotel 2. emeletén állt. Persze a résztvevők nem laktak mindig luxushotelben, Mongóliában például egy hétig sátraztak. Ami nagyon tetszik benne, az a hangulata. Visszahozza az egykori valódi ralik világát, ahol csoda volt, ha az autó túlélte a versenyt, vagy épp a benne ülők. Ahol a szakaszok után büszkén fújja ki magát a koszos technika a parc fermében. Épp ezért teljesen átalakították az autókat, ahogy most is teszik. Nagyobb kerékjáratok, ballonos gumik, pótkerék és gumik a tetőn, plusz szellőzők, navigációk, térképek hada a műszerfalon, kivezetett kipufogók, és a kosztól sem riadnak el. Zseniális dolog, hogy ilyen létezik még ma is. Ezeket az autókat valóban használják, és ez így jó.
Az is biztos, hogy ez sokkal közelebb áll a szívemhez, mint Gumball 3000 magamutogatós ultragazdag mezőnye, ahol a résztvevőknek egyértelműen van pénze, ezért feleslegesen szórja is azt, lehetőleg az ablakon nagy vödrökből. Itt nem osztogatnak iPhone-okat a Bentley ablakából két szőke hölgy társaságában, viszont tisztelik, szerelik, használják autójukat. Nem mindegy. Az egész egy nagy fricska a mai autós világnak, ahol milliókat költenek a fejlesztésekre, holott a közel 100 éves felmenők boldogan végigcsinálnak egy ilyen versenyt. Rendkívüli élmény lehet egy ilyen rali és a mondanivalója is tetszetős.