Félelmetes látvány a rengeteg fapados, cégesfehér villanyautó Kína egyik ipari központjában (Fotó: Youtube.com/serpentza)
Ha csak a számokat nézzük, akkor egyértelműen globális nagyhatalommá vált Kína a világ villanyautó-eladásait tekintve, ám a rendszeresen felbukkanó drónfelvételek alapján az eladások nagy része kamu. Teljesen kész, rendszámozott, papíron eladott villanyautók állnak ugyanis elhagyatottan az autótemetőkben. A felvételeken többek között Geely Kandi K10 EV, Neta V és BYD e3 modelleket láthatunk a kelet-kínai Hangzhou peremterületein.
A serpentza Youtube-csatornán Winston Sterzel állításai szerint ezeket az autókat legyártották, papíron eladták, majd leparkolták, hogy a gyártók elérhessék a kívánt
"Teslaverő" számokat. Ezzel annyi állami és magánbefektetői támogatáshoz jutottak, hogy bőven megérte akkucsomaggal együtt legyártani az említett autókat, csak azért, hogy végül veszélyes hulladékként egymás hegyén-hátán az enyészetnek adják át őket.
Kerékpárokkal is történt már hasonló eset Kínában (Fotó: Youtube.com/serpentza)
Az előző évtizedben nagyon hasonló csalás zajlott járműmegosztós kerékpárokkal: piackutatás és igényfelmérés nélkül pumpálták ki a gyártók a bicikliket, hogy aztán lelépjenek a befektetők pénzével, a kétkerekűeket pedig hegyekbe hányva a semmi közepén hagyják. Sokkal komolyabb probléma azonban a jelenlegi helyzet, itt ugyanis a drága és veszélyes anyagok sokszorosát használták fel ezeknek az autóknak az előállításához, amely a nyersanyagok hiánycikk jellege miatt az egész világ villanyautó-árait befolyásolja. Ezek a temetők ráadásul kiemelten tűzveszélyesek, és a jövőben nagyon komoly környezetvédelmi utóhatással is járhat, ha kontrollálatlanul kezdenek el lebomlani az elhagyatott járművek. Konkrétan ijesztő az alábbi felvételsor a poros, de belül még bezsákolt, teljesen új autókról, főleg, hogy az egyik, háttérben elhangzó kínai kommentár szerint akad olyan temető is, amely magában meghaladja a 15 ezer négyzetmétert.
Az amerikai és európai autógyártók ugyanezt csinálták 2008-ban, aztán jöttek az állami roncsautó programok, hogy kiürítsék a készautó-raktárnak használt reptereket és iparterületeket (lásd még: udvarra gyártás, channel stuffing). Gondolom a kínai gyártók is nyomták a termelést, mint süket a csengőt, miközben a COVID-lezárások alatt nem volt kinek eladni az elkészült járműveket.
Te nagyon kevered a dolgokat, a roncsprémium egy meglehetősen jó intézkedés volt ami:
1. elősegítette hogy a régi környezetszennyező autókat kivonják a forgalomból.
2. motiválta az újautó-vásárolókat hogy környezetkímélőbb autókat vegyenek.
3. valamilyen mértékben előre hozta a vásárlásokat amikor a piac épp megtorpant.
Mivel a gyártók többsége (főleg az európaiak) nem raktárra hanem megrendelésre gyártottak, ezért elég valószínűtlen hogy komoly eladatlan készletek halmozódnának fel.
Nem tudom milyen hasonlóságot véltél felfedezni a fenti eset és a roncsprémium között, de amennyire én tudom, Európában biztos nem az új autók kerültek elfekvő roncstelepre.
Viszont Kínában egész városok készültek így “roncstelepre”, azaz soha (vagy legalábbis sok-sok évig) senki sem vette át a lakásokat és nem is használták fel egész városrészeket, mivel rosszul mérték fel a keresletet. Viszont tény, azóta ezeket a városokat is “utolérte” a gazdaság.
Nehéz belelátni a kínai valóságba de eddig úgy tűnik, az ilyen hibás tervezést simán benyelte a hatalmas ország.
Elég homályosak az emlékeid a roncsprémium előzményeiről – 2008 első felében már világszerte látszott, hogy csökken az új autók iránti kereslet, 2008 végére pedig már minden szalon tele volt eladhatatlan autókkal, a kis családi vállalkozásként működő kereskedések épp a készlet finanszírozásba mentek csődbe. 2009 elejére pedig a teljes logisztikai lánc egészében több százezer (ha nem millió) autó torlódott fel:
https://totalcar.hu/magazin/kozelet/valsag/2009/04/14/tengernyi_uj_auto/
A környezetvédelem persze jó indok volt az akkoriban erős zöld mozgalmakkal elfogadtatni, hogy miért kell autóvásárlásra milliárdokat fordítani egy államnak (vettek is az emberek rengeteg csalódieselt a roncsprémiumból, nagy siker), de alapvetően ez egy járműipari mentőmellény része volt. A PSA, Jaguar, Renault, Ford, Chrysler, GM illetve az ázsiai gyártók egyértelműen vétkesek voltak a túltermelésben.
Abban persze igazad van, hogy a kínai tervgazdaság kudarca az, hogy rosszul mérték fel az igényeket és most eladatlan autóhegyek állnak ilyen telepeken, de ha ezt felismered akkor azt is fel kell ismerned, hogy anno a szabad piacon működő gyártók ugyanezt csinálták 2008-ban. Az autóipari csúcsmenedzsereknek minden értékesítési adat a rendelkezésére állt, mégsem arra törekedtek, hogy a kínálatukat a kereslet mértékéhez igazítsák, hanem egymást figyelték és csúcsra járatták a termelést, mert ha a Toyotának 200.000-es készlete van akkor nehogy már nekem csak 150.000 legyen. Kapzsiság és szemellenzősség – az, hogy a rendelésre és flottavásárlóknak gyártó német autómárkák kimaradtak az az ő szerencséjük.
Kína viszont valószínűleg nem fog ilyen mentőövet dobni, hiszen korábbi tapasztalatok már igazolták, hogy kifejezetten az iparpolitikájuk része, hogy először hagyják burjánzani a frissen létrejövő cégeket, aztán megrostálják őket, had menjen csődbe a többség és akik fennmaradnak a rostán azokból lesznek a “nemzeti bajnokok”.
Én teljesen másképp látom “borúsabban” a dolgokat pedig egy abszolút optimista ember vagyok.
Kína nem demokratikus berendezkedésű ország, nekeik a demokrácia az ellenségük. Ha eljön az idő talán csatában is legyőznék a nyugatot, de addig pénzügyileg, gazdaságilag, technikailag szeretnék.
Az autóiparuk gazdasági csapást mérhetne a nyugati világnak főleg ha a gyorsan beérett technikájuk mögött ott lesz a presztízs is. Túltermelnek mint pl a németek, mert ők is azt kommunikálták hogy a gyár udvaron minden autónak már megvan a gazdája, (ez nem igazebben a formában) valójában aminek nem lesz meg záros határidőn belül gyártási évszám szinten nehogy átcsússzon a következő évre a forgalomba helyezés ezért valaki 20ezer km-ig és bizonyos korig odaadja a dolgozóknak akár kiküldetésre vagy leszerződött cégeknek bérbe az autóikat jelentős kedvezményekkel, és így pl 1,5 évesen 20 ezer km-el árulja az autóit pl egy 17 milliós Audi hirtelen csak 12-13 lesz vagy épp a piaci kitalált ár mint pl az Eurotax ökörség beárazza.
Na ez míg működött nyugaton valahogy Kínában nem így mentek a dolgok. Így a vásárlóerő is megnőtt. A brutáis túltermelés így nem lett akkora. A német presztízst csinált amiből tudott, lásd Volkswagen még a népautójából is. A seattal nem sikarült, de a Skodával igen, lásd pl Renaulttal versenyzett egy kelet európai nevű márka. Ezt a sok idióta be is vette, nem is volt túl nehéz dolga eleinte levetett VW, majd legókészletes technikával. A Renault a Daciával teszi ugyanezt csak ők árban józan felszereltségben nem átverős VW-ket árulnak vagy inkább átverős Renaultokat.
A tipikus magyar aki a Rába kamion meg az annak idején innovatív top Ikarusz márkát is meg egy csomó mindent a földbe állított a maffia-tudatlanságkormányok révén veszi a kizsigerelt magyar emberek pénzéből a nyugati presztizsszemetet, meg a kínai másik kupacot is.
Nulla magyar innováció, külföldi gyári, tömegbe terelt, megosztott magyarok felvilágosulatlan tömege, meg a külföldre menekülő valós innovátorok, valós tudományos élet személyei, és a beletörődők alkotják, az utcán majdnem teljesen feleslegesen tüntető réteggel.
Ide is okádják hamarosan az akkumulátoraikat a kínaiak, meg korea normális környezetvédelem hiányában kamu kormánypropagandával.
Lengyelországban nem épp vidámbarakk volt, nálunk volt a lengyelpiac, nem náluk a magyar, most az állami autópályadíjakat szüntetik meg és lehet hogy hamarosan a magánkézben lévőket is, egy nagy Magyarország területéhez hasonló Lengyelországban.
A semmiből jött Solaris buszmárkából is presztizst csináltak és eladták a Spanyoloknak
Lassan 10 éve lesz hogy ott dolgoztam náluk, de csak azt látom hogy míg egy összetartó nép ők hiába a véleménykülönbségek így építik a nyugati szintű világuk. Nálunk meg szinte csak épp le nem köpi az egyik magyar a másikat főleg ha a kivagyiság uralkodik.
Tudom hosszúra sikerült és részben nem is tartozik ide de sajnos sok jót nem látok itthon míg meg nem változik mindegyik magyar tábor, valahogy az egységbe kovácsolódás nálunk már nem megy.