Ez már művészet – Volvo V60 teszt

Bármennyire is zseniális autókat gyárt a három nagy német prémiummárka, kicsit szomorúnak találom, hogy ez a triumvirátus uralja a legtöbb ember vágyait, miközben a piacon azért léteznek más emblémát viselő luxusgépek is. Például a Volvo modelljei, köztük a V60-as, amelynek talán az egyik legharmonikusabb a formája mind közül. Thor kalapácsa most sem maradhatott el, az első fényszórókban továbbra is ott feszít, és még jobban is hasonlít egy kalapácsra, mint mondjuk a 90-es modellekben. Pedig elsőre - szemből - sokan összetévesztik a Volvo jelenlegi limuzinjait és kombijait is, ám ugyanez igaz a már említett német márkák termékeire is. Az úgynevezett márkaarculat erőltetése sajnos eléggé egyforma autókat szül.

Viszont ez nem minden esetben rossz. A V60 például szinte mindent tud, amit az S90/V90, igaz, ami a nagyobb típusban széria, azt a „kisebbhez” külön lehet rendelni. Ám a kisebb fogalom talán megtévesztő lehet. Már a V60 is hatalmas jármű, 4,76 méteres hosszával és 2,87 méteres tengelytávolságával jelentősen nagyobb az elődnél, így az utasok is nagyobb kényelemben utazhatnak. Még úgy is, hogy a szélesség 16 milliméterrel, a magasság pedig 37 milliméterrel csökkent az elődhöz képest. Így is a prémium középkategória leghosszabb és legszélesebb kombija a V60. Ebből pedig következik, hogy a csomagtér sem szerény méretű, hiszen alaphelyzetben 529 literes, a hátsó ülések lehajtásával pedig 1,36 köbméteresre növelhető!

Az utastér formáira is igaz, hogy az S90/V90-es modellek kicsinyített mása és ez szintén pozitívum. Letisztult, valójában egyszerű vonalakból építkezik, mégis elegáns az összhatás. A többi Volvóból ismerős, függőleges vagy mondjuk úgy, rövidebb élére állított téglalap alakú érintőképernyőn rendkívül szép grafikával jelennek meg az információk. Kezelése logikus és egyszerű, pedig rengeteg funkció elérhető benne. A vezető is digitális kijelzőt kapott, amely szintén szép grafikával mutatja a kívánt adatokat. Természetesen a kormányról lehet vezérelni, végig az úton tarthatja a vezető a szemét, amiben a HUD is társ.

Talán azt már mondanom sem kell, hogy az anyagminőségbe nem lehet belekötni. Ezen a szinten persze minden vetélytársra igaz ez.

Viszont a Volvo a márkára jellemző visszafogott dizájnnal és az anyagfelhasználással valahogy frissességet hoz a kategóriába. Nem tudok rá más kifejezést használni csak azt, hogy olyan svéd az egész, azonban jelenleg nincs más nagyszériás svéd gyártó, tehát azt is mondhatnám, volvós. A tesztautóba szerelt „tejcsoki barna” fotelből kimondottan sajnáltam kiszállni, annyira kényelmes, emellett nagyon könnyen és gyorsan beállítható a megfelelő pozíciója a vezetéshez. Természetesen a jobb oldalon és a hátul helyet foglalók is ugyanezt a fejedelmi kényelmet kapják.

De nézzünk be a motorháztető alá is, hiszen a T6-os jelölésű motor az egyik legerősebb. Ám a fedelet felnyitva csupán négy henger kacsint vissza. Ennyi elég egy majdnem 1,8 tonnás autó mozgatásához? Bizony, és nem is akárhogyan mozgatja a 310 lóerő és a 400 Nm a V60-at. A kétliteres motor 5,8 másodperc alatt gyorsítja álló helyzetből 100 km/h tempóra a kombit! Viszont ez nem elvárás egy vérbeli utazóautótól. Ám az erő elég ahhoz is, hogy minden sebességfokozatban kellőképp rugalmas legyen az autó. Ugyanakkor a váltás terhét a nyolcfokozatú, automatikus váltó leveszi a vezető válláról. Mindezért viszont a benzinkúton fizethetünk többet, ugyanis hiába a szépen elosztott nyolc fokozat, mert a Borg Warnertől származó, alaphelyzetben csak az első kerekeket mozgató összkerékhajtás és a bivalyerős motor is csak növeli a fogyasztást, így talán nem is meglepő a 11 literes átlag, hozzáteszem többnyire városi használatban.

Itt pedig eljött az ideje, hogy leszögezzem: a T6-os Volvo óriási ereje nem hozta ki belőlem a „boy racert”, és szerintem senkiből sem fogja. Annyira elegáns, annyira finoman megmunkált minden az autóban, hogy egy pillanatig sem kívánja az ember másra használni, mint a cél kényelmes eléréséhez. És ezért nagyon hálás vagyok neki, mert a legjobbat hozza ki az emberből. Nyugalmat sugároz és így előzékennyé válik benne a sofőr, megkockáztatom még olyan helyzetekben is, amikor felkapná a vizet valamin, inkább csak legyint és élvezi az autóban töltött időt. A futómű végtelenül kényelmes, a kormány pontos (de nem sportosan) és bár a tesztautón veszettül jól mutatnak a 19 colos könnyűfém keréktárcsák, kényelem szempontjából mindenképpen érdemesebb egy kicsit kisebbet választani.

A békés suhanás közben fantasztikus biztonsági armadával óvja az utasait a V60. Szériafelszereltség többek között az útelhagyást megakadályozó rendszer, az automatikus vészfék, ami nagyobb testű állatokat is érzékel, aztán van itt még táblafelismerés, ütközéselkerülés 60 km/h-ig, frontális ütközést elkerülő rendszer is.

Opcionálisan pedig még tovább növelhető a biztonsági arzenál, például az önvezető autók világába betekintést nyújtó Pilot Assist rendszerrel, ami nekem kimondottan tetszett.

Ez lényegében egy távolságtartó tempomat és a sáv közepén tartó rendszer párosa, amely most még nagyon sűrűn kéri, hogy a kormányra téve a kezemet jelezzem, nem aludtam el. Mégis elképesztő látni, milyen jól boldogul a forgalomban. Folytatható a sor az adaptív LED-fényszórókkal, valamint a holttérfigyelővel és a hátsó keresztirányú forgalomra figyelmeztető rendszerrel, amely képes megállítani az autót, ha szükséges.

Már csak az a kérdés, mibe kerül mindez? Dízelmotorral már 10 millió forint alatt elérhető egy V60! A T6-os motorral már 14 millióra ugrik az ár, és ez kizárólag összkerékhajtással kapható. Viszont a tesztautó Inscription felszereltséget kapott, amelynek már 15 millió forint felett jár az ára, de a sok-sok extra, amit belepakoltak, egészen 21 millió forintig lőtte a vételárat. Ha ezt összehasonlítjuk a német prémiumárkákkal, akkor nagyon is versenyképes az árszabás, bár hallani itt-ott olyan véleményt, hogy nem ér fel a Volvo a szintjükhöz, szerintem ez már csak kukacoskodás. Felzárkózott a „svédacél”, szóval aki szeretne egy kevésbé hivalkodó autót, amely után mégis elismerő pillantásokkal tekintenek a járókelők, nézzen körül a Volvónál.