Ez egy ilyen műfaj – Honda Civic 1.4i, 1998 használtteszt

Új autókat tesztelni is érdekes, de valahogy a használtakhoz teljesen máshogy áll az ember. Ezek történeteket mesélnek, minden centijük arról árulkodik, hogy szereti-e őket a tulajdonosuk. Sokszor látni például kopófélben lévő, szinte új prémiumautókat, amik csak szolgálnak: hűtenek, fűtenek, erősek, kényelmesek - de cserébe semmi törődést sem kapnak, nemhogy szeretetet. Ezzel szöges ellentétben áll ez a '98-as, hatodik generációs Civic, amiben se klíma, se ABS, se túl sok kényelem, mégis családtag. Motorja a lehető legalapabb 1,4 literes - abból is a gyengébbik, 75 lóerős - benzines. Nem egy izomautó, még csak nem is VTEC, de ebben a kis kaszniban korrektül húz ez is, ráadásul annyira alacsony az üléspozíció, hogy teljesen újra kell kalibrálnod benne a sebességérzeted. Élményfaktorát a súlytalansága és feszessége adja. Ez utóbbiról a "gyári" futómű gondoskodik, legalábbis a forgalmi szerint. Hasonló cipőben jár a kipufogó is: hogy nagyon-nagyon hangosnak hallottam ahhoz képest, amilyet megy a kocsi, valószínűleg szintén csak a képzeletem szüleménye volt. Ami viszont sokkal meglepőbb, hogy az autónak nem csak a futóműve feszes, hanem a kormánya, váltója és úgy összességében mindene. A 308 ezer kilométer irreálisan soknak tűnik ahhoz képest, amilyen állapotban ez a kocsi van, semmije sem kopog, nem lóg, és a motorja is por száraz. Belterét is kímélték, vagy már cserélték, mert alig van nyoma a használatnak az elemeken. Szépek a kárpitok, egyben vannak az ülések, a sok-sok apróságról pedig lerí, hogy igyekeznek az otthonos hangulat mellett a lehető legtöbb praktikumot is kihozni belőle. kellemes részlet például az utólagos pohártartó a középkonzolon, és bár jól szól a modern fejegység, szívesen kipróbáltam volna, amit a Honda adott bele gyárilag 23 évvel ezelőtt. Maga a 6. generációs Civic egyébként sokkal kisebb, mint amekkorának tűnik. 225 literes csomagtartója meglepően alacsony, ráadásul ebben a példányban még egy mélyládát is elhelyeztek benne. Egy nagyobb bevásárlásra elég, de 5 személy egyheti csomagjait már nehezen tudom kompromisszummentesen elképzelni benne, ellenben a hátsó sort akár sík padlóssá ledöntve két személyre korlátlan a kapacitása. Az első két ülésben jóval tágasabbnak érződik a Civic, mint hátul, bejutni viszont meglepően kényelmes a hátsó sorba, ahhoz képest, hogy egy alacsony háromajtós. Pénztárcabarát vételára, egyszerűsége, sportos kezelhetősége és nem túl vad motorereje miatt tökéletes első autó lehet egy ilyen 6gen, ráadásul aki egy ilyennel kezd, az rögtön belekóstolhat az autókultúra egy igen érdekes formájába. Ezeket a kocsikat ugyanis sokan maguknak építik egyedire, így a szereléshez és az esetleges módosításokhoz is rengeteg segítséget kaphatnak akik egy ilyen mellett döntenek. A feketeleves az autó alja lehet, vásárláskor a rozsdára érdemes odafigyelni. Ez a probléma a nálunk járt Civicet sem kerülte el, belteréhez és motorteréhez képest a küszöbökön és a padlólemezen már sokkal jobban látszanak az évek és a kilométerek. A következő műszaki vizsga előtt teljes körű lakatolásra lesz szükség, amit az autó meg is fog kapni, hiszen még sok-sok évig szeretnék használni. De szerencsére a Civic külsején nem a rozsda az első dolog, ami feltűnik, sokkal érdekesebb például a furcsa színű motorháztető, a 15 colos felnik és a hibátlanul működő tetőablak, amik közül az utóbbi még gyári is. A módosítások egy része viszont még a vásárlás előtt került az autóra, így a motorháztető esetében is csak valószínűsíthető, hogy a tetőn is megfigyelhető lakkleválás következménye a hihetetlenül vastag szürke festék, ami borítja.

Ez az autó egy projekt, nincs kész, nem is lesz soha, de ezeket a kocsikat a legtöbben ilyesmire veszik, na meg a vezetési élményért.

Alexandra is egy másik 6gen kipróbálásakor szeretett bele a típusba, párja kiemelkedő állapotú Civicje volt az indok a vásárlásra: a rozsdamentes, fóliázott felbujtó is ott volt a teszt során. Ez viszont már egy másik árkategória, ráadásul sokkal inkább a projektautós út vége, mint az eleje. Hogy a szebbik Honda pontosan mennyiből állt össze, azt senki sem számolta, lényegében nem is szabad az ilyesmit. De mivel az autó kiemelkedő állapotnak örvend, a módosításai igényesek, és fel vannak tüntetve a forgalmijában is, bőven millió felett érdemes gondolkozni. Ilyet már kizárólag szerelemből csinál az ember, de magát az élményt jóval olcsóbban be lehet szerezni. A kínálat legalja már 200 ezer forint környékétől elérhető, a határ viszont a csillagos ég. Ezért jó ez a kis Honda, akár alapot keresel a módosításokhoz, akár egy szórakoztató és mégis filléres autót látsz benne, jó választás lehet egy ilyen Civic.