Jól nézzék meg, ennek a modellnek lejárt az ideje, búcsúzunk a Passat hatodik generációjától. Az 1,4 TSI remek alternatíva a dízelekkel szemben, kár, hogy csak a forgalmazás végére jelent meg ez az erőforrás. Sebaj, majd a következő Passat bepótolja a lemaradást
Határozottan jól áll a Passatnak a cukorfehér, és az extra látvány is megéri az árát, az R-Line csomag nem kidobott pénz
Passat 1,4-es motorral? Ráadásul benzinessel? Á, ez tuti bukta! – rendültem meg, amikor velem lett nevesítve a tesztfeladat, de egy kollégám azonnal vigasztalni kezdett. Ne aggódj, van egy kis turbó azon az öklömnyi motoron, és jusson eszedbe, hogy a hetedik generáció megkapja a 105 lóerős, 1,2-es blokkot is, amely végre tényleg kiütheti az őskövületnek számító 1,6-os, 102 lovas benzinest. Őszintén szólva, nem nyugodtam meg, a Volkswagen Passat a középkategória egyik etalonja, komoly megjelenésű, tekintélyes méretű autó, és erre tessék, akkora motorokkal házasítják össze a közel másfél tonnás karosszériát, amelyek a kisebb Golfban sem tűnnek bizalomgerjesztőnek. 1,2-es, 1,4-es? Hová lesz a világ? Ehhez mérten borúlátó hangulatban érkeztem meg a Porsche Hungaria telephelyére, ahol a látvány azonnal oszlatni kezdte a kétségeimet. A hófehér - gyári elnevezéssel cukorfehér - Passat limuzin R-Line csomaggal felvértezve várt rám, amely tartalmilag sportosabb vonalú, teljesen fényezett lökhárítókat, küszöböket, valamint 16 colos könnyűfém felniket foglal magába, apró, kék emblémával a sárvédőkön. Mondjuk, felniből egy vagy két számmal nagyobbat is el tudtam volna képzelni, ezek kicsit csenevésznek tűntek a hatalmas kerékjáratokban.
Nehéz ennél sallangmentesebb, mégis elegáns megjelenésű műszerfalat tervezni. A kidolgozási minőség alapos, a műanyag burkolatok puhák, azonban mégis "grammra kimért" érzést kelt az egész, pláne akkor, ha tekergetjük a méltatlanul lazán forgó hőfokszabályzót. Érthetetlen, hogy a középkonzol nagy kijelzőjénél miért tartották meg a kellemetlen, liláskék világítást...
Szokásos, németes logika. Az elektromos rögzítőfék csak akkor old automatikusan, ha be van csatolva a vezető biztonsági öve
A Passat külsején nincs okom sokat rágódni, a mértéktartó, szolidan konzervatív formavilág nem ébreszt érzelmeket, bár azt sem állítanám, hogy a kedvenc cégautó státuszt jellegtelen megjelenéssel érdemelte ki. Az autó utastere ugyancsak nem adott okot mérgelődni, minden kezelőszerv a helyén van, és látván a középkonzol, illetve a műszerpark sallangmentes kialakítását, igaznak tűnik a megállapítás, miszerint az egyszerűség gyönyörködtet. A kézifékkar megszűnt középen létezni, helyette elektromos rögzítő féket kap a Passat-vásárló, amit a műszerfal bal oldalán, a lámpakapcsoló mellől működtethet, illetve bizonyos esetekben automatikusan old a szerkezet. A tartozékok többsége benne foglaltatik a Comfortline kivitel alapárában, manapság már a Volkswagennél is tudják, hogy mi a minimum, de a vevőbolondító extrákat (Climatronic légkondicionáló, fűthető, részben elektromosan állítható komfortülések, parkolást segítő radarok, multifunkciós, bőr sportkormány, stb.) vastagon meg kell fizetni. A helykínálatot tekintve senkit nem érhet csalódás, a Passat mind az első, mind a hátsó sorban kellőképpen tágas, és ehhez méretes, igaz, nem kiugróan hatalmas csomagteret is kínál (485 l), amely a szokásos támladöntögetéssel bővíthető.
Oldalt mélyedéseket alakítottak ki a csomagtérben. Hátul is nagyon kényelmes a Passat, minden irányban szellős az utastér. Ezek feláras, fűthető első komfortülések, a vezetőé részben elektromosan állítható
Íme, a csodamotor, az 1,4-es, benzines TSI meglepően jó választás ehhez a nagy autóhoz. A fogyasztás attól függ, mire használjuk a kocsit: városban, rövid távokon megnő az étvágy, mi átlagát tekintve 7,2 literrel zártuk a tesztet, amiben tempós autópályázás is volt
TSI. Igen, S betű van a D helyett, ami valóban szokatlan, mert a Passat név jóformán egybeforrt a dízel védjegy TDI-vel, és akik csak az utcán látják a wolfsburgi típust, prospektusban nem, szinte el sem hiszik, hogy benzinmotorral is szerelik. Az 1,4 literes hengerűrtartalom első hallásra vérszegénynek tűnik, aztán lapozgatva a kezelési útmutatót, az ember olvassa a 122 lóerőt, a 200 newtonméteres forgatónyomatékot, a 200 km/h feletti végsebességet, a 10,5 másodperces százas gyorsulást, és egy csapásra helyreáll a világ rendje. Lehet, hogy még sincs itt átverés? Nem lehet, hanem biztos! Persze, sokszor megesik, hogy a papírformával ellentétben az autó egyáltalán nem tűnik meggyőzőnek a valóságban, a Passat 1.4 TSI azonban a gyakorlatban is jól vizsgázott. Nekem úgy tűnt, a kis turbó elsősorban az alsó fordulatszám-tartományban lehel életet a motorba, amely dízeles füstölés, korompamacsolás, morgás nélkül veszi a hátára a cirka 1,4 tonnás járművet. Aki nem tudja, valójában mekkora benzinmotor dolgozik a gépházban, könnyen megtréfálható, hogy kétliteres hajtóművel mozog a Passat – hihetetlen, milyen agilis, mozgékony a TSI. A vezetés élményét nagymértékben fokozza az egzaktul működő, hatfokozatú manuális sebességváltó, a pontos kormányzás, valamint a komfortos rugózás, bár utóbbinál a lengéscsillapítás mértékét szerintem túlzottan is sportosra vették, alkalmasint kellemetlenül rázott az autó.
Rolls-Royce-tól átvett praktikus ötlet: esernyőtartó üreg az ajtóburkolatban. Végre nem liláskék megvilágítással fárasztják a szemet a műszerek. Így kell ezt csinálni, a vaskos pántok nem lógnak be a hasznos térbe, és nem okoznak kárt a csomagokban
Zsákbamacska? Szinte kizárt, hogy bárki is a szó negatív értelmében bevásároljon a jelenleg legkisebb motorral hajtott Passat megvételekor – ezt a konfigurációt feltétlen számításba kell venni, mielőtt a végleges döntést meghozza az ember. Magát az autót régóta ismerjük, hibáival, erényeivel együtt, viszont az 1.4 TSI nem csekély meglepetéssel szolgált, így a teszt után már belátom, kár volt aggodalmaskodnom. A Volkswagen most éppen akciózik - hamarosan érkezik a vadonatúj Passat -, így akit érdekel az autó, a pontos vételárral kapcsolatban mindenképpen forduljon egy márkakereskedőhöz.
… bocs, 100ekm-nél halt be a motor. De becsületére legyen mondva, kigyulladt a Check Engine, ami VW-nál eufemizmus a Change Engine-re 🙂
Valóban remekül megy és jól fogyaszt, igaz olajat is … öcsém 2008-as Passat 1.4tsi-je 100km-nél halt meg. Sajnos ez típushiba. Közvetlen befecskendezés (nagy nyomás), feltöltés, ajjaj. Németek ezt még nem tudják megcsinálni normálisan. Porsche M5 jól át akarta verni 2 milliós motorcserével (épp garin túl). Független szerelő megoldotta gyári alkatrészekkel 500-ból. M5 se cserélt volna motort csak kiszámlázta volna. Ha valakit nem zavar a rövid élettartam, ám vegye 🙂
Nagyon szép és nagyon jó LENNE mindez, ha nem lenne erősen reklámszaga a dolognak ugyanis az rendben van, hogy 122LE és 200Nm, csakhogy ahhoz, hogy ez az “öklömnyi motor” még ha lendületesen is viszi a passatot, akkor is figyelembe kéne vennünk a fogyasztás kérdését, ami valószínűleg nem ilyen rózsás, mint a cikkben agyondícsért autó, szemben egy dízellel. Ráadásul egy dízelnél akármennyire is füstöl meg hangos (bár a mai szigetelésekkel aligha) a 122 lóerőhöz valószínűleg nem 200Nm társul….
És mielőtt megköveznének elmondanám, hogy passatom van és imádom, de ez a cikk gyakorlatilag nem objektív teszt, hanem reklámcikk amint az a végén is látszik, mikor a kereskedőknél található akciókról esik szó….
Audit biztosan nem, persze csak akkor nem, ha vadonatúj, szalonból rendelt autóról beszélünk, és nem használtról. Ez a VW tesztautó extrákkal együtt 6,9 millió forintba került, az A4 1.8 TFSi picivel szerényebben felszerelve, 120 lóerővel 8,1 millió felett kezdődik… Hogy kinek mennyit ér a négy karika, nem rám tartozik, de ez a Passat tényleg “nagyon egyben van”, én inkább erre költeném a két típus közötti árkülönbözetet, vagy elvinném belőle a családot egy európai körútra.
Szép is lenne… De sajnos még az akciós ár is nagyon húzós… Igaz akkor már nem passatot hanem valamilyen audit vennék ha lenne ennyi pénzem autóra. Viszont az 1.4-es TSI az engem is meglepett. Szóval alapvetően csak így tovább:D