És azt meséltem már, hogy rozsdásodott a Prius?
Mit csinál a hazai átlagautó? Hát rozsdásodik! Mutatjuk, mit érdemes tenni ellene!
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az elmúlt 10 évben rendre csak nőtt a hazai autópark átlagéletkora, jelenleg 14,1 év. Az ilyen korú autóknál pedig már jellemző sajnos a rozsdásodás. Ilyen korú az én Priusom is...
A jobb oldali küszöb hátuljánál már szemmel láthatóan dolgozott a rozsda, de kiderült, ez nem a gyári anyag fáradásából adódott
Idén épp a hazai autópark átlagéletkorát képviseli, 14 éves a Priusom. Azok után, hogy nemrégiben ódákat zengtem a típusról, nem hallgathatom el, hogy a Prius második, 2003-ban megjelent generációja már bizony rozsdásodhat is. Nem mai gép, ennek megfelelően saját autóm kapcsán sem idén merült fel bennem először, hogy a nagy becsben tartott gépnél érdemes lenne elvégeztetni az alváz- és üregvédelmet, ám erre mégis csak idén került sor, némi meglepetéssel. Először két évvel ezelőtt jutottam a tettek mezejére, akkor a felméretésig jutottam, 5000 Ft-ot ki is fizettem érte egy cégnek, aki azt mondta, hogy nem vészes a helyzet, de nyilván hosszú távra ajánlott elvégeztetni a kezelést. Ők ugyanúgy megemelték az autót, ahogyan az éves ellenőrzésekkor és a vásárláskori átvizsgáláskor a márkaszerviz is tette, ám egyik alkalommal sem néztek be a műanyag burkolatok alá. Márpedig a Prius alja aerodinamikai okokból erősen be van burkolva, alatta pedig... Igen, a rozsda melegágyát találhatjuk, nyilván annak függvényében, hogy mennyi és milyen hómaró, egyben korróziófokozó anyag jutott oda be, mennyire párás helyen parkolt az autó. A rozsdásodást természetesen gyorsíthatja az is, ha az autót esetleg javították. Az alvázvédelemmel először felkeresett cégnek amúgy fél évnyi hezitálás után, év végén írtam e-mailt, hogy elvégeztetném a kezelést, majd januárban már a következő évre ígértek jelentkezést, ami persze elmaradt. Így aztán idén tavasszal kerestem egy másik céget, s júniusra meg is kaptam az időpontot. Az új céget egy ismerős ajánlotta, már azzal szimpatikusabb volt, hogy nem 2, hanem 3 napnyi munkával vállalták a műveletet, megjegyezve azt, hogy ha minden rendben megy.
A műanyag borítás alatt rozsda és utólagos javítás is megbújhat, utóbbi csak azért baj, mert jellemzően ezek a pontok kezdenek el először korrodálni
Utóbbi alatt nem azt kell érteni, hogy ha nem bicsaklik ki a mester bokája, hanem azt, hogy ha nem derül ki semmi vészes az alsó borítás és a dobbetétek lebontása után. Már előre megjegyezték, hogy láttak már csúnyán rozsdásodó Prius 2-est, amin meg sem lepődtem, mert én is, s a műhellyel abban is egyetértettünk, hogy a 14 éves (a hazai autópark átlagos életkorát képviselő) autóknál bizony nagyobb a rozsdásodás esélye, mint a rozsdamentességé. Persze vannak jobban és kevésbé veszélyeztetett márkák, általában jónak számítanak a németek, s általánosságban jobbak az európaiak, mint például a japánok, ám utóbbiak köréből a Toyota még mindig a jobbak közé tartozik.
Jól látható, hogy a 14 éves autón több helyen volt már korrózió, 10 éves kor környékén, vagy akár már előbb is érdemes elvégeztetni az utólagos alváz- és üregvédelmet
A hétfő délutáni autóleadás után másnap délben jött is az e-mail néhány kellően meggyőző, vagy talán inkább lelombozó fotóval kiegészítve. Bár bevallom, engem leginkább a levél sokkolt: "Több helyen is található nagyobb átrozsdásodás a vázszerkezeten, a küszöbvégeken, a kereszttartóknál, a kerékjárati doblemezek alsó részein, a padlólemezen a csomagtér aljánál és a váznyúlványoknál helyenként. Ezeken a részeken már a rozsda passziválás önmagában nem segít, sajnos itt már rozsda leverővel kell dolgozni és csiszolással tisztítható csak a felület a korróziótól. A mély rozsda csiszolását követően lehet passziválni a felületet, majd az alváz- és üregvédelem kezelés előtt alapozó réteggel szükséges ellátni. Ami nagyobb probléma, hogy van már egy átlyukadás is a jobb hátsó küszöbvég-kerékjárati doblemez találkozásánál. Látszik, hogy korábban ezen a helyen már cserélve lett a hátsó sárvédő egy része, a korábbi hegesztésnél ette már meg a rozsda és ott átlyukadt a felület. Ezen a részen lakatos munkálatok is szükségesek. Azt sajnos egyelőre nem tudnánk megmondani, hogy a lakatos munka érintené-e az autó fényezését is, ez az után derülne ki, ha már felcsiszoltuk a felületet, mert akkor látszik, hogy mekkora részt kell kivágni a lakatoláshoz, mennyire van elvékonyodva a lemez azon a területen, ahol hegeszteni kell. Ha szerencséje van, a lakatos munka után nem kellenek fényezési munkálatok. Rosszabb esetben viszont a lakatolást követően fényezőhöz kellene vinni az autót, ahol színre fújják a javított részt."
A holland múlt sem feltétlenül kedvező, a családban lévő hazai első forgalomba helyezésű Yaris idősebben is egészségesebbnek néz ki alulról - utólagos kezelés nélkül
Érdekes, hogy megkérdezték, kívánom-e az amúgy is nettó 100 ezer forint feletti alváz- és üregvédelem mellé a többletköltséggel járó rozsdaverést, valamint a szintén többletet jelentő lakatosmunkát (ezek plusz 20, illetve 25 ezer forintot jelentettek). Amennyiben nem, akkor az egész kezelés értelmetlen, s a feltárásért nettó 15 ezer forinttal tartoztam volna. Magyar sajátosság, hogy a sztori hallatán volt ismerős, aki megjegyezte, "most adnám el az autót!". De mégis miért? Egy alapvetően hibátlan, az egész család (és több ismerős) által rajongva szeretett, többeket Prius vásárlásra ösztönző példányról van szó, ami 14 évesen már sajnos rozsdásodik. Nem eladni kell, hanem amennyire csak lehet, tisztességesen megcsináltatni.
A hibás részt kivágták, kipótolták, megfelelően kezelték, az persze tény marad, hogy már van javítás az autón, ami mindig külön figyelmet fog érdemelni
Így aztán naná, hogy kértem ezeket a munkákat is, alváz- és üregvédelemből pedig eleve a létező legjobbnak tartottat kértem, a Mike-Sanders és Biskor anyagokat használó csomagot. Ez ugyanis tartósabbnak mondott, mint az olcsóbb SikaGard és Dinitrol anyagok, igaz, azok a kőfelverődésektől jobban óvnak. Viszont a Priusnál pont kevésbé kell azoktól félni, hiszen a kerékjáratok béleltek. Nem mellesleg Csikós Zsolti is ezt ajánlotta, ő is ezt szokta használni, szóval erre az anyagra is gond nélkül szántam a plusz 20 ezer forint felárat. Persze szépen összejöttek az összegek, kifizettem nettó 150, azaz bruttó 190 ezer forintot a kezelésre, amiről meglepetésemre egész korrekt fotósort kaptam. Igaz, a para így is bennem van, "vajon elég jól sikerült az előkezelés, a rozsdapassziválás?", vajon tényleg megnyugodhatok az elkövetkezendő évekre, hogy aztán 2035-ben OT-vizsgáztathassam a Priust? Utóbbi talán barokkosan túlzó elvárás, de az biztos, hogy az eljárás, amit kapott az autó, jónak tűnik, s legalább még a lakatolt küszöb- és sárvédőrésszel is mázlim volt, nem kellett fényezni, leginkább csak alulról látszik, hogy festve lett. UPDATE: a következő tavaszra persze elkezdett rozsdásodni, így aztán azt is megcsináltattam korrektül.
A rozsdát - amennyiben nem túlzottan elburjánzott - megfelelő szerrel lehet passziválni
Ami pedig a kezelést illeti, az alváz- és üregvédelem menete az általam igénybe vett helyen a következő: a kerékjárati dobbetétek és az egyéb védőburkolatok leszerelése, magasnyomású (100-200 bar) mosóval, lúgos mosószerrel tisztítás, körbetakarás után előkezelés savazással, ami eltávolítja, lemarja a felületi rozsdafoltokat. Esetemben persze a durvább rozsdásodások miatt leverés és csiszolás is szükséges volt helyenként a passziválás előtt. Persze meg kell jegyezni, ennél jóval durvábbak is javíthatók még, s akár mondhatjuk azt is, hogy még időben kezeltettem az autót, de azért hozzá kell tenni, még jobb lett volna korábban.
A Mike Sanders kezelést a lehető legjobbnak mondják, de fizikai védelemből kevesebbet ad, mint a gumi és bitumen alapú Dinitrol. Igaz, a Prius esetében fizikai védelem van elegendő amúgy is, a kerékjáratok béleltek, az autó alja műanyaggal takart
Az előkezelés után következik először az üregvédelem, amihez a gyári furatokon keresztül tolnak be szondákat az autó lemezeibe (jah, az először felkeresett hely utólagos furatokkal is dolgozik, ami szintén nem volt túlzottan szimpatikus, ezért is nem csináltattam meg az autót a felméretéskor, amikor épp lett volna egy szabad időpontjuk). Az üregekben finom porlasztással terítik a védőanyagot, s a munkafolyamat végén természetesen a gyárilag is dugózott nyílások ismét lezárásra kerülnek (ezeket a dugókat illik időnként ellenőrizni az autón!). Utolsó előtti lépés az alvázvédő kezelés, amit szintén pisztollyal, porlasztva visznek fel, többféle szórófejjel, finomabb és durvább porlasztással (hogy a szűkebb résekbe is jusson, máshol pedig vastagabb védőréteget kapjunk. a Mike Sanders féle anyagra azt mondják, hogy passziváló hatása is van, így különösen jó a rozsda által már kicsit "megkezdett" lemezekhez, s tartóssága miatt a nagyobb értékű veteránautókhoz is ajánlják. Hogy a Prius megéri-e segítségével a veterán kort, az a jövő kérdése, de sanszos, hogy ahogyan a legtöbb autónál, esetében is a rozsdásodás lehet a legnagyobb gát. Így aztán az egyértelmű, hogy én erősen javaslom minden 10 évesnél idősebb Prius, de minden 10 évnél idősebb, alapvetően hibátlan autó tulajdonosának is, hogy nézzen be autója padló- és kerékjárat-burkolata alá, ha pedig hosszú távra tervez, végeztesse el az alváz- és üregvédelmet, ami nem olcsó, de nem sokkal több, mint egy autóváltásnak csupán a bürokratikus költsége.
Hát nem lennék boldog, ha így rozsdásodna az autóm. Az a baj, hogy ha ez kívülről ilyen akkor ott már komoly gondok vannak, az összes lemez átlapolás és üreg is ilyen.
Üregvédelemnél meg nem az a fontos, hogy milyen anyaggal dolgozik az ember, hanem az, hogy rendszeres időközönként ismételni kell.
Nekem ennyire sem rozsdásodott, de a karosszéria lakatos és a szerelőm egybehangzóan azt mondták hogy most KELL eladni, ne várjak, van még a kocsinak max. 2-3 jó éve de aztán rozsdaboglya és eladhatatlan lesz, Ha már látszik a rozsda és hegesztgetni kell akkor már nagy a baj, így kilakatoltattam 30e Ft-ból a küszöbvégeket és megbúcsúztam 13 évig hű társamtól.
Egyébként hol készült az alvázvédelem? Mert elég alapos munkának tűnik.
Budakeszin van egy TTF nevű cég, ott.
Köszi, az infot, azt hiszem ellátogatok hozzájuk.
Ahogy lejár a garancia, első dolgom egy teljes alváz és üregvédelem lesz. Bár szerintem az üreg fontosabb, az előző is csak a küszöbnél rohadt (először azt hittem, a heti átlag két autó mosás váltotta ki, utána derült csak ki, ez ilyen. Máshol nem volt gond, de mindkét küszöb átrohadt 12 év után, csere után egy éven belül el is adtam)
Tudták, hogy az AN főszerkesztője vagy és cikket írsz a javításról vagy mint magánember mentél oda?
Én nem szoktam megvárni a garancia végét az üregvédelemmel. Az a legfontosabb, a komoly korrózió mindig “bentről” indul. A lemezek közül, az üregekből. Sajnos a nagy kérdés, hogy ki csinálja meg jól, ki az akiben meg lehet bízni, mert semmi nem látszik belőle. A rossz minőségű munka is pont olyan elsőre mint a jó. Egy átlagos méretű autóra 5-6 liter üregvédő simán elmegy. A küszöbök végét pedig az rohasztja el, hogy a szélvédő mellől minden kosz oda folyik le. A falevelek, kosz, homok stb. Az ott szépen megáll a árvédő és a küszöb találkozásánál és folyamatosan nedvesen tartja azt. Na ezért rohad le. Ott nem elég az üregvédelem, én folyamatosan nagyon bő vízzel mosom. Dobbetétet ki kell szedni és kimosni mindent mert máshogyan nem jön ki onnan az a finom iszapos sár.
Ez egy nagyon komoly és kimerítő harc a rozsda ellen. Két választása van az embereknek. Vagy rendszeresen felveszi a küzdelmet ellene, vagy elhanyagolja és autót cserél. A karosszériát is pontosan ugyanúgy kell ápolni mint az autó bármelyik mechanikus részét. És ez nem annyiból áll, hogy hetente lemosom az autót. Szerintem Magyarországon ennek egyáltalán nincs meg a műszaki kultúrája, igen kevesen foglalkoznak a karosszéria ápolásával, állapotával. Eleve sokan nem is terveznek olyan hosszú távra egy autóval amikor ebből már probléma lehet.
Kinek mi a fontos. Vagy évekig szerencsétlenkedek, hogy az autóm soha ne legyen rozsdás (rengeteg idő és pénz folyamatosan a kocsira), vagy keresek annyit, hogy 10 évente ne legyen gond szalonból átlagautót venni.
Ha soha nem mosom le és eladás előtt felkeszítem (teljes polírozás, teljes belső takarítás) pont annyit kapok érte, mintha 10 évig csak kézzel, kétvödrös módszerrel mosom, rendszeresen kiszedem az összefolyóból a koszt majd kimosatom bő vízzel, télen is alsó mosást csinálok, waxolom, etcetc.
10 évet így is, úgyis kibír, leszarom a második tulajt, keressen magának lakatost, ne az én bajom legyen egy milliót sem erő 10 éves autó rozsdavédelme.
Én is ezt írtam, mindenki döntse el mit akar. Ez a két út van, lehet választani. Pontosan ezért kerül egy 1x éves autó az újkori árának töredékébe. Én ragaszkodom az autóimhoz, szóval üregelek új kora óta. Mondjuk halkan megjegyzem, hogy ebbe a dologba be lehetne hozni a környezetvédelmet is mint tényezőt, mert csak kisebb környezeti terhelést jelent karbantartani azt ami megvan mint kidobni és újat venni folyamatosan, de ez egy mellékszál, mindenkinek a saját kezében van a döntés joga.
Nem egyszerűbb egy normális autót venni ami rendesen megy, igényes a belseje, bőséges a elszereltsége és nem rohad szét pár év után? 🙂
És mondjuk nincs is túlárazva? 🙂
Nyomasd csak, doktor úr, nyomasd, rá is fér az Alfára a vevőtoborzás 😀
10 éve nem vettem Alfát, így nem is ez volt a szándékom. Csak nem árt összegezni a lényeget azoknak akik még életükben nem láttak autót, és nem képesek a bonyolultabb szituk megértésére.
Ez tipikusan egy olyan autó ami antiautó, de állítólag megbízató. Ha a karosszériás megbuherálja…
Ennyi cirkusz az elmúlt 3 “megbízhatatlan” autómmal együtt sem volt 500.000 km alatt.
Bla-bla-bla… Neked minden japán antiautó. A lényeg, hogy mindig ki kell találnod valami rájuk vonatkozó ellenérvet, téged az sem zavart soha, ha ezek ideológiákra épülnek. Nálad pl. szentírásnak számít, ha a Balcsira menet lerobbanva látsz valamit – aztán máris ihletet kapsz egy blogcikkhez, amivel eszetlenül hülyítheted a népet 😀
Nem mondod,hogy zöldike még blogcikkeket is ír a f…ságairól!
Linkeld már be az oldalt légy szíves,hadd nevessek már egy jót.
Előre is köszönöm.
Ha valami elkezd rozsdásodni, hiába csiszolod, passziválod, alvázvédőzöd, sajnos csak lassítani lehet a folyamatot.
A gond az hogy a lemezek találkozásánál a ponthegesztések alatt belülről kezd el rohadni kifelé…
Télen meg főleg nem vinném ilyen kezelésre, az alapos mosás után még nyáron is várok egy hetet az üregvédőzés előtt, és esős időben nem csinálok ilyet.
Ha benne marad a víz az alváz és üregvédelem alatt, nah azzal adtuk a szarnak egy pofont. Már pedig a küszöb nem szárad ki ilyen időben belülről sose..
Igazából ha jót akarna az ember megveszed az új autót és 0kmes korában kéne egy kezelés, és utána 5 évente meg kapja akkor lehet örök életű lesz a karosszéria.. De egy ilyen rozsdásodó alapra már fújkálhat az ember, ismétlem csak lassítani fogod a rozsdásodást…
Na igen, ez is egy kiváló észrevétel. Ilyet érdemes melegben csinálni és akkor amikor az autó biztosan száraz legalább egy hete nem látott vizet. Meglepően sokáig nedves tud maradni a nem látható helyeken. Egyébként ha rendesen ki van fújva azért egy jó kúszó viasz sok helyre eljut és az azért ha van kezdődő rozsda akkor jelentősen lelassítja a folyamatot.
Ja, én 2 évente ismétlem minden napi használatú autómon. A veteránokon azért ritkábban.
Úgy nézem nem csak a régi Ladák rozsdásodnak… 🙂 /ráadásul kíváncsi lennék ha ez is olyan körülmények között lett volna használva és úgy mint a régi Ladák már rég széthullott volna… 😁😁😁/ De mint tudjuk a japán autóknak 50-60évig semmi bajuk… Micsoda illúziók… 😁😁😁
Sajnos a gyártók ott spórolnak ahol tudnak így nem meglepő hogy ismét számolni kell a korrózió megjelenésével. Az én verdámnál (Fiat Punto használtteszt 2016.10.14) pl. a hátsó kerékjáratnál jutott kevesebb felületvédő, így az utakra szórt síkosságmentesítőnek “hála” mindkét küszöb sarka elkezdett korrodálódni. Szerencsére idejekorán észrevettem és tudtuk nagyobb lakatosmunka nélkül orvosolni a bajt, de így is agyvérzést kaptam amikor felfedeztem. Mondjuk óriási szerencsém volt mivel egy olyan haverral csináltattam akinek a kezei közül 1 OT-ra restaurált autó és egy a nulláról újjáépített Lancia Delta HF Integrale 4WD került ki (a többi munkáját ne is említsem) így a munka minőségére nem lehet panasz.
Azóta persze mindkét kerékjáratot lealapoztam, színre fújtam és lakkoztam. A küszöbökbe mindkét oldalon 1-1 flakonnyi üregvédő került az alja pedig viasz és orsóolaj keverékkel lett lefújva. Illetve felraktam egy kiegészítő gyári fröccsenésgátlót hátulra amit a sima II Puntokba még felszereltek de a nagylámpásba már nem.
P.S: Ahogy jobban beleástam magam a dologba eléggé spórolt a gyár a korrózióvédelmen:
– a már említett hiányos kerékjárati védelem
– a padlólemez középrészénél (a kipufogó vonalában) gyakorlatilag a szűz lemez van
– a benzincső rögzítése mögött (a kerékjáratnál) szintén kezeletlen lemezfelület, csak rá van hegesztve a tartóprofil
@JapoCult 2018.12.26. at 20:35:
Ha ennyire kiváncsi vagy nem titok: http://egzostive.com/toyota-collection/
Ha kicsit foglalkoztatnak a japán autók érdekelni is fog az oldal, mert a toyota legütősebb európai szentélyeit (pl a fenti Collection és a Louwman Múzeum) mutattam be olyan részletesen mint itthon senki.
Csalfa eléggé egybites jellem és csak “bérencekben” tud gondolkodni.
A családban volt mindenféle autónk, én pedig minden alkalommal úgy esek neki az új autóvételnek hogy mindent kipróbálok Alfától Volvóig (így nyilván van tapasztalatom Mazdákkal Infinitikkel és Lexusokkal is), az eredményeket pedig igyekszem dokumentálni. Ennek nyomán talán picit több tapasztalatom van az átlagnál, amit a régi magyar blogomon igyekeztem is dokumentálni.
Ezt egy párszor már igyekeztem elmagyarázni csalfának, csak elé nehéz bármit megértetni vele…