A Toyota észak-amerikai kutatás-fejlesztési intézete és az USA energiaügyi minisztériumának Argonne nemzeti laboratóriuma kutatási és fejlesztési együttműködési megállapodást írt alá, amelynek célja, hogy kidolgozzanak egy eljárást a villanyautók nagyfeszültségű lítium-ion akkumulátorainak a közvetlen újrahasznosítására. A feladat már most is aktuális, az elkövetkező években pedig várhatóan exponenciálisan növekedő mértékű problémát fog jelenteni, hogy mihez kezdjenek a hálózatról tölthető járművek élettartamuk végére ért, vagy egyéb okból hulladékká vált - például balesetes járművekből kiszerelt vagy gyártási selejtnek minősülő - akkumulátoraival.
Az Argonne kutatói laboratóriumi szinten már értek el eredményeket, a Toyota segítségével azonban pontosabban feltérképezhetik, hogy ipari léptékekben működik-e az általuk kifejlesztett, úgynevezett közvetlen újrahasznosítási eljárás. Ennek lényege, hogy a hulladékká vált akkumulátorokból nem a nyersanyagokat nyerik ki, hiszen azokból csak újabb költséges, energiaigényes folyamatok során lehetne ismét összeállítani az akkumulátort, hanem a katódot egészben emelik ki, és újra felhasználják.
A Toyota és az Argonne együttműködése mindenekelőtt a nikkel, mangán és kobalt összetételű katóddal szerelt akkumulátorokra fókuszál. Saját kutatóinak tapasztalatai mellett a Toyota vadonatúj, illetve elhasznált lítium-ion akkumulátor-csomagokat ad át a laboratóriumnak.
Ha minden a tervek szerint alakul, az eljárás jelentősen csökkentheti az akkumulátorok egész élettartamára vetített költségét, illetve szénlábnyomát, továbbá a gyártással járó hulladék mennyiségét.
A Toyota már 2015-ben meghirdette 2050-es környezetvédelmi kihívását, amelyben nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az évszázad derekára járművei teljes életciklusukat tekintve elérjék a szénsemlegességet. A mostani együttműködés szorosan kapcsolódik ehhez az ambícióhoz, hiszen az akkumulátorok nyersanyagainak kitermelése, illetve maga a gyártási folyamat jelentős energiaigényű, komoly környezeti terheléssel járó eljárások, így minden olyan folyamat üdvözlendő, ami legalább részben szükségtelenné teszi ezeket a lépéseket.
Forrás: Smarter Média
Amennyire én hallottam, a Tesláknál ez már megoldott: a kiemelt elemek péládul házak napelem-rendszereibe kerülnek be mint tárolók. Persze értem hogy a cikkben egy más szinten zajló újrafelhasználás áll, amiben a Toyota a hibridekkel korábban szerzett előnye miatt talán előbb is szembesül. De attól még nem látszik hogy ez miben több vagy jobb mint amit mindenki más csinál már az iparágban.
Valószínűleg nem darálják le a cellát, hanem valamelyik desztillációs eljárással kinyerik az elektrolitot és a cellát ezt követően szétszerelik. A katódfólia egy ugyanolyan kémiájú akkumulátorcellában hasznosítható és nem kell végiogmennie a nagyon anyag és energiaigényes folyamatokon.
A cella többi része nyilván megy a darálóba.
A hátrány, hogy ugyanolyan cellába lehet csak visszahelyezni. És a gyártás gépesítése is nyilvánvalóan alacsonyabb fokú lesz.
„mihez kezdjenek a hálózatról tölthető járművek élettartamuk végére ért, vagy egyéb okból hulladékká vált – például balesetes járművekből kiszerelt vagy gyártási selejtnek minősülő – akkumulátoraival”
Le sem kell gyártani.
Extrazöld!