Egy menetrögzítő kamera komoly előny lehet egyes szituációkban, ráadásul nem is drága
A MediaMarkt arról számolt be, hogy egyre többen vásárolnak menetrögzítő kamerát üzleteikben. Már 2020-ban is több, mint háromszorosára nőtt a menetrögzítő kamerák forgalma 2019-hez képest, az autóforgalom koronavírus miatti visszaesése ellenére is. Idén folytatódik a tendencia: a júliusi adatok ismét 170%-os növekedésről árulkodnak. Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója elmondta: a 15-35 ezer forint közötti, bővíthető memóriás, éjjel is rögzíteni tudó HD menetrögzítőket keresik leginkább a vásárlók. Az igazgató szerint ezek a kamerák az autós mobiltelefon tartókhoz hasonló ütemben fognak elterjedni, néhány éven belül a bikakábelhez hasonló alaptartozékká válhatnak.
[BANNER type="1"]
A sofőrök önmaguk védelmében veszik a kamerákat, szerencsére mindez nem csak önámítás. Egy vitás közlekedési helyzetben ugyanis a videó egy használható bizonyíték.
A menetrögzítővel készült felvételeket elfogadja a rendőrség, bíróság, valamint a biztosítótársaságok is, de csak akkor, ha a videó jogszerű forrásból származik.
Komoly tévhit, hogy nincs haszna az ilyesminek. Gondoljunk bele, még ha hivatalosan nem is fogadnák el a szervek, milyen szürreális szituáció lenne, ha egy balesethez kiérkezve azt mondaná valaki a rendőrnek: "Jó napot biztosúr, a teljes esemény jól látható ezen a videón, nézzék meg és láthatják, mi történt", majd a rendőr közölné, hogy "Nem érdekel, inkább megpróbálom kitalálni kizárólag a 10 pánikoló szemtanú helyszíni vallomásából és a nyomokból, mert szeretek hatszor annyit dolgozni." Sokszor idáig el sem kell jutni egyébként, a legtöbb károkozó ugyanis azonnal elismeri a hibáját, ha videó van róla.
Tévhit, hogy a rendőrségen és bíróságon haszontalanok a felvételek, mindemellett a rendőr is emberből van, elhiszi, amit a saját szemével lát, ha megmutatják neki
Fontos viszont, hogy a menetrögzítő kamerákkal készült felvételek beküldése és nyilvános megosztása is felvet jogi kérdéseket. Mivel az így készült felvételek személyes adatnak számítanak, jogsértésnek minősül, ha ezeket úgy teszik közzé nyilvánosan, hogy a rajtuk szereplő harmadik személyek azonosítására alkalmas adatok jól láthatók. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint
ilyen személyes adat csak akkor kezelhető, ha a mindez az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges.
Ez teszi lehetővé azt is, hogy a menetrögzítő által készített felvétel birtokosa a szabálysértést ilyen felvétellel igazolja, az ezen szereplő károkozó pedig ne védekezhessen azzal, hogy azok az ő személyes adatai.
