Enyém a sáv, tietek a lekvár – cipzár-elv a közlekedésben

Közös érdek, hogy mindenki ismerje és értse: cipzár-elv

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Ha egy sáv van, az a baj, ha a legalább kettőből egy valamiért megszűnik, borítékolható a dugó kialakulása. Most akkor el kéne magyarázni, mi az a cipzár-elv? Nem. Fölösleges.


Hetente egyszer-kétszer biztosan mindenki belefut egy olyan váratlan dugóba, agy- és környezetkárosító, érthetetlennek tűnő időpocsékolásba, aminek az oka ilyesmi szokott lenni a párhuzamos közlekedésre alkalmas, azaz többsávos szakaszokon: meghibásodott, veszteglő jármű (tízből kilencszer elakadásjelző háromszög nélkül); koccanás (még frissiben, vagy már helyszínelő hatóságostul); útfelbontás-javítás-csatornázás-miegyéb (sok esetben táblával nem figyelmeztetve); rendőri intézkedés (hogy miért nem lehet a legközelebbi mellékúton vagy másutt rendőri intézkedni, passz). Lényeg, hogy a legalább kettő darab sávból kettő mínusz egy, ergo nagy baj lesz.
Nagy baj, mert elképesztően sokaknak akkora nehézséget okoz a sávváltás, a besorolás, mint rendőrségi szóvivőnek az értelmes, köznyelven megfogalmazott és előadott sajtótájékoztatás. Mielőtt még nekiállnánk szapulni az ostobaságukkal mindenkinek, maguknak is ártókat, a sáv őrzőit, rögzítsük, hogy a mazsolák is felelősek a forgalmi dugók kialakulásában. Ha csúnyán skatulyázunk, ők azok, akik túl lassan mennek a sztrádán, és nem a jobbszélső sávban, amivel balesetveszélyes helyzeteket teremtenek (nem szabálytalan, sajnos); ők azok, akik lassan reagálnak a lámpánál, akik bizonytalanok a kereszteződésekben, a parkolásnál, emelkedőn indulásnál (nem szabálytalan); ők azok, akik kilométerekkel korábban behúzódnak, mert egyszer majd balra kell kanyarodniuk (elvileg szabálytalan, gyakorlatilag nem, sajnos); ők azok, akik nem nézik a tükröket, nem látnak és nem hallanak, potenciális tömeggyilkosok, már elnézést.
Hirdetés
No, ők egy cipzáras szituációban végképp elveszítik a fonalat: jaj, sávot kell váltani, juj, de közel van a többi autó, ajjaj, egyszerre kell kormányozni, indexelni, tükröt nézni, kuplungolni, istenem, segíts! Isten nem segít, hagyja, hogy mazsink bizonytalankodjon, feltartson néhány tucat autóst, s egyfelől, arról az oldalról, mely besorol, szépen, tudatlanul tönkrevágja a cipzárosdit. A cipzár-elvnek ugye az volna a lényege, hogy a szabad sávban autózók mindegyike maga elé enged egy kollégát a megszűnőből, béke van, nyugodtság, s ami a legfontosabb, hogy mindenki flottul, gyorsan letudja az akadályt, s megy a dolgára boldogan.
De mazsink bizonytalan, és egyetlen bizonytalan mazsi úgy megcsinálhatja a dugót, ahogy a fecske nem boldogul a nyárral. Hiszen tétovázik. Lehet, hogy beengednék, de ő nem megy. Hát mi történik mögötte? A többiek, a nem mazsik persze mennének, s mennek is. Amiből bevágás, ráfékezés, meg-megakadás, megállás, sok-sok fékezés, stb. lesz, dugó. Szóval aki besorol, annak tudnia kéne besorolni. Tudnia kéne, hogy mindenki tudja, hogy ő tudja - kölcsönös bizalom, kiszámíthatóság, elég fontos tényezők ezek a közlekedésben.
És a másik oldal? A szabad sáv népe? Közülük nem kevesen nem engedik maguk elé a besorolni szándékozót. Már miért engednék? Kötelező, szabálytalan, büntetendő? Nem az. Hát akkor? Ha beengednének maguk elé bárkit is, azzal ők lassulnak, azzal ők később érnek oda, ahova tartanak, azzal nekik engedniük kéne, teret adni, jótékonykodni, udvariasnak, lovagiasnak lenni, márpedig az se nem divatos, se nem jár érte erkölcsi, de sokkal inkább anyagi elismerés? Ingyé', pusztán szívből cselekedni? Ne légy naiv! Vagy azt felfogva, hogy nem csak szíve, de esze is azt kéne súgja: igen, engedd be, azt az egyet, aztán haladj tovább, mindenki így tesz, így a legjobb!? Ne légy naiv!
A korábbi analógia mentén ők azok, akik túl gyorsan, veszélyesen gyorsan hajtanak (szabálytalan, de kit érdekel); ők azok, akik jobbról előznek (szabálytalan, de kit érdekel); ők azok, akik dudálnak, villognak és mindig sietnek, hogy valahova odaérjenek, ahol szintén megint nagyon kell sietniük, hogy onnan odaérjenek a megintcsak valahova (szabálytalan, de kit érdekel); ők azok, akik nem állnak meg a zebra előtt, nem lassítanak, sőt fel vannak háborodva, ha az a rohadék gyalogos le mer lépni a járdáról (szabálytalan, de kit érdekel), csak a maguk igazát fújják, mást nem hajlandóak meghallani, potenciális tömeggyilkosok, már elnézést.
Ők tuti tudják, mi az a cipzár-elv. Sőt, ők találták ki. De legalábbis ők mindig beengednének valakit, ha az jönne, de nem jön, mert barom - mondják. Megmagyarázzák, s nem értik, legközelebb miért szívnak, amikor a rossz, a megszűnő sávban tépik a hajukat. Vagy nekiállnak lehetőség szerint szlalomozni, bepofátlankodni mások elé, azokat fékezésre kényszerítve, ám pont letojva. S ezzel még nagyobb dugót okozva. Szerencsétlenebb esetben balesetezve, s még durvább dugót generálva.
Hát miért nem lehet felfogni, hogy a cipzár-elv a közérdek szinonimája? Mint a jobbra tartás. Mint az elsőbbségadás. Mint a zöld lámpánál indulás, a pirosnál megállás. Pardon, a sárgánál. Nem meglepő módon megint odajutottunk, hogy magán kívül senkit nem érdekel semmi, tisztelet a kivételnek.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    ZIPPZÁR!!!! Magyarországon???Itt még az egyszerű dolgokat sem tudják megoldani az emberek.
    Már eleve az oktatásnál sem tanítanak semmit, most is már a rutinvizsga is megszünik??
    E kérdésben el kell menni Athénbe /vagy legalább egy filmet vetíteni oktatásként/. Élvezet nézni hogyan közlekednek, igaz ott totyogó, méla,határozatlan sofőr nincs!!

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Én is a drága autókat értem alatta. És úgy látszik, nem egy területen autózunk, mert amerre én járok, ott bizony az előbb leírtak a tapasztalataim. Annyit azért hozzáteszek, hogy a besoroló habitusától is sok függ, én se szeretem beengedni azokat, akik totojáznak, és előre látható, hogy a kelleténél jobban le kell lassítanom, mert a másik nem képes eldönteni mit akar. Aki határozottan besorol, azt simán beengedem (feltéve, hogy szabályos helyről jön, és nem bunkózik a buszsávból), aki meg totojázik, azt akkor, ha már (általam láthatóan) vár egy ideje, és senki nem engedte be.

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Én nagy autó alatt nem a teherautót, esetleg a mikrobuszokat értem, hanem a (több)tízmilliós járgányokat. Ha te is, akkor tényleg nagyon eltérőek a tapasztalataink. 🙂

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Nem, a cikk valóban nem erről szól, csak a “Jó kérdés amúgy, mi történt a kamionnal, s miért kellett ott és úgy rendezni a dolgot, ahol és ahogy. A reggeli csúcsban, feltartva a fél várost”-ra utaltam.

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    előjött a szokásos cipzár elv kérdés.A probléma az oktatásra (mint soxor máskor) vezethető vissza.Mivel, nem tanítják, hogy ne 500 méterrel a megszűnő sáv előtt soroljanak már be a másikba…hanem menjenek szépen végig az elfogyón és ott soroljanak be, ha már abba mennek esetleg.Mert ugye, ha 70%-ka már jóva a megszűnő sáv vége előtt besorol, akkor feltorlódnak, és aki megy a megszűnőben, az úgy hat mintha ő pofátlan lenne mert nem állja végig a sort…Pedig a sort azok generálták maguknak, akik tudják, h megszűnik a sáv és előre besorolnak, ahelyett, h végig mennének rajta és a végén sorolnának át.Rossz beidegződés.Vannak rosszabb helyek mint pl. róbert károlyról (stadionok felé) lekanyarodni a városligetbe…Ott rendre, a tovább haladó sávból is parasztkodnak át…Pedig ott halandi kellene tovább 60 v 70el..nem pedig satuzni és bekuncsorogni a lekanyarodó sávban, ott viszont már jó előre be kellene sorolni (csúcsban).Szal, sokmindent rosszul csinálunk, de csak azért szerintem, mert a konkrét helyzetekre még anno nem hívták fel a figyelmet az oktatók.

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Én azt tapasztalom, hogy a nagy autók sokkal többször beengednek, mint a kicsik. Ezért ilyen helyzetben igyekszem úgy megválasztani a besorolást, hogy nagyautó elé kéredzkedjek be.

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Bocsánat, de nem erről szólt a cikk. Voltaképp teljesen mindegy, mi az ok, lényeg, hogy a lehető leggyorsabban és galibák nélkül tudjon haladni a forgalom. Ami viszont kimaradt, mint még lassító tényező, hogy sokan ráadásul ilyenkor nézelődnek, s ezzel is feltartják a forgalmat. Én sem nézelődtem, mentem a dolgomra, ahogy tudtam, csak közben csináltam pár – nem túl jó – képet…

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Az enyhe túlzás, hogy “el_kell_menni” a sáv végéig, de legtöbbször ott sem igazán működik a dolog, mert a “nagyautós” nem szívesen engedi be a “kisautóst”. A kicsi meg ha ő van előnyösebb helyzetben, “bosszúból” nem engedi be a nagyot. 🙂
    A közlekedéskultúrával még nagyon hadilábon állunk!

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Ha ez igaz, akkor már megint a tájékozódás teljes hiányával állunk szemben, mint ahogy nagyon sok cikk esetében.
    Egy esemény közzététele előtt -legalábbis, egy (magát) komoly(nak tartó) újságírónak- nem ártana meggyőződni annak okáról és nem fikciókat gyártani, majd ezekre alapozva rácsodálkozni a dologra, esetleg, negatív véleményt formálni. A helyszín melleti elhaladáskor látnia kellett (volna) annak okát.

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Ez hogyan történt, ha nem vagyok indiszkrét? Mentél a középsőben, a rendőr meg átugrott a járdáról eléd? Mert, ha hátulról rádvillogott (szirénázott), vagy elédsorolt és úgy jelzett, esetleg, a szélsőt megállítva, lépett eléd, lehetőséged van kisorolni.
    Nem te álltál meg a középsőbe magadtól? Mert utána nyilván nem fog még visszaülni a kocsijába, hogy arrébb álljatok.

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Amikor én vezetni tanultam, úgy oktattak, hogy amikor a másik sávból be akar sorolni elém a másik autós és indexel (irányjelez), akkor ezt az irányjelzést [b]KÉRELEM[/b]-ként kell felfogni, mivel a szerencsétlen azért indexel, mert be/át kíván vagy kénytelen jönni a sávomba. És a helyes magatartás az, hogy ilyenkor beengedem magam elé! Udvariatlan – egyesek szerint más jelzővel illethető (bunkó, paraszt stb.) – az, aki nem veszi figyelembe ezt a kérést. Nem tudom, hogy manapság mi a tananyag ez ügyben a gépjárművezetők oktatásában. Külföldön (nem Marokkóról, Törökországról, vagy valami hasonló országról beszélek, hanem európai államokról) azt tapasztaltam, hogy tökéletesen működik a zippzár-elv, sőt, esetenként azt is láttam, hogy az átsorolni szándékozó autós az irányjelzésen túlmenően a lehúzott ablaknál a kezét/karját is kitette a kérése megerősítése érdekében, s nem vitték el a karját, nem anyáztak, nem dudáltak, hanem [b]MEGÉRTETTÉK[/b], hogy valamilyen okból át szeretne sorolni. Szerintem fel kellene nőnünk!

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Sajnos van még ennél rosszabb is, aki látva, hogy megszünik a sávja, nem megy el a végéig, hanem már előtte 5-6 autóval átsorol.
    Mi történik? Aki mögötte megy, az megelőzi ezt az 5-6 autót, és ott be fogják engedni.
    Aki korábban sorol át, az csak szopatja a “szabad” sáv forgalmát.
    Tessék elmenni a sáv megszűnés végéig, persze ott annyi szabad helyet magunk előtt hagyva, hogy kényelmesen besoroljunk cipzár szerint.

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Nagyon jó a cikk, de volna némi hozzáfűzni valóm. A cipzár elvet, nem csak sáv elfogyás esetén lehet alkalmazni, hanem akkor is, amikor egy alárendelt útról érkezőt beengedünk magunk elé. Például: Békéscsaba, Gyóni Géza utca – Luther utca kereszteződés. Csúcsforgalomban, kínszenvedés kihajtani a Gyóniról. Naponta járok ott és mindig alkalmazom a cipzár-elvet.

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Ez a kamion azért állt ott, mert megtolta az előtte levő Micrát, ami az utolsó tükrös képen látható a kamion előtt. Leverte a lökösét – mármint csak a Micráét 🙂

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    dugót a kedves rendőrök okozzák engem egyszer a reggeli csúcsban a hungária körút kellős közepén nem viccelek a középső sávban állított le és kezdett igazolni javasoltam hogy had álljunk félre a külsőbe erre ő forgalmit jogsit. kb 8 percig tartott miután nem talált kivetnivalót mehettem mögöttem meg 60 kilométeres sort generált a zseniális intézkedésével a rendőr

  • 2017.10.31. at 02:55
    Permalink

    Azokon a helyeken, ahol meg fixen megszűnik egy sáv (tehát előre tudható), ott a többség km-el előre besorol, ezzel leszűkíti a lámpák áteresztő képességét. Sőt, ha te maradsz a megszűnő sávban, akkor nem akarnak beengedni a végén, mert a gondolkodásuk szerint még te vagy a bunkó, aki előre megy (szabályosan) a szabad sávban, tehát tolakszik. Sajnos a ma autót vezető emberek 30-40%-ának nem szabadna jogosítványt adni, mert az értelmi képességeiket meghaladja, hogy rendszerben gondolkodjanak.

Vélemény, hozzászólás?