Ennek puttonya van – Opel Corsa Van 1.7 DI használtteszt

Elpusztíthatatlan az 1,7 literes dízelmotorral a puttonyos Opel Corsa C

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Tökéletesen illik az ősi bölcsesség az Opel Corsa C alapjaira épült furgonra: kicsi a bors, de erős. Nem mellesleg, sokat bír.

A dízelmotornak még ma is van helye, 15-20 évvel ezelőtt pedig pláne volt! Például a kicsi áruszállítókban is, és most tényleg nagyon kicsiről van szó. Hiszen az Opel Corsa C alig több, mint 3,8 méter hosszú kisautó. Persze Combo néven készült belőle nagyobb furgon is, ám 2001-től forgalmazták a simán a személyautó hátsó részének kibelezésével alkotott példányokat is. Tényleg nem történt nagy változás. A hátsó üléseket nem szerelték be, az elsők mögé kapott egy védőrácsot, a hátsó ablakokat pedig „befalazták”, vagyis simán acéllemezekkel helyettesítették őket. Raktere tehát körülbelül akkora, mint a sima Corsa csomagtere lehajtott hátsó ülésekkel. Egészen pontosan 1275 milliméter hosszú, 1277 milliméter széles és 857 milliméter magas tér áll rendelkezésre, hogy megtöltsék a furgont, amely maximum 350 kilogrammal terhelhető.
Ezt ki is használták ebben a kék példányban, amit pont egy költöztetés után ismerhettem meg. A 2002-es évjáratú Corsa Van már 415 ezer kilométert futott, ami egy ilyen kis munkagép esetében egyáltalán nem meglepő. Az sem, hogy látszik már rajta a kor, ugyanakkor használója szerint elnyűhetetlen a technikája. Karosszériáján apró horpadások jelzik, hogy a városi forgatagban élte mindennapjait. Ez szintén nem meglepő, hiszen ekkora méretekkel ez az ideális terep neki. Lökhárítói és a kerékjárati ívek fényezetlen műanyagok, ezeken is felsejlik néhány karc és horzsolás. Viszont aggasztóbbak a rozsdafoltok a sárvédőkön és a küszöbökön. Persze nem szabad elfelejteni, hogy egy közel 20 éves autóról beszélünk. Fényszórói pedig még csak most kezdenek mattulni, egyelőre alig kivehetően.
Hirdetés
Az utastérben még feltűnőbb, hogy rendesen munkára fogták a Corsát. Műszerfala egy az egyben a személyautóból érkezett. Olcsó, kemény, kopogós műanyagokból épült fel, ahogy nagyrészt az ajtóburkolatok is, bár ezekre jutott egy nagyon vékony szövetbetét is. Ugyanakkor ezek tartósak, nem zörögnek csak kopnak. Zörgés a rács és a raktér felől jön, bár terhelve ez csökken, nagyon megterhelve pedig szinte el is tűnik. De visszatérve a kopásra, ez mindenhol feltűnő már. Az ajtókon a kapaszkodók fényesre koptak, a kormánykerék borítása elkezdett lehámlani, a műszerfal műanyagjai karcosak, ám ezeket azért hangsúlyozom, hogy aki hasonló kis tehergépet keres, ne feltétlenül arra számítson, hogy hibátlan állapotú beltérrel találkozik. Sokkal fontosabb a műszaki megbízhatóság, mindjárt erre is rátérek. Szóval, a napi használatban tartott áruszállítók utasterén szinte minden esetben jól látszik, hogy nem kímélték. A váltószoknya is kirepedezett, illetve a váltógomb szintén fényesre kopott, de maga a szerkezet még mindig patent. Könnyű váltani, határozottan mozog a kulisszában a kar. Nem ritkán az 1,2 literes benzinmotorral szerelték fel a Corsa Van modelleket, ám ebben az 1,7 literes dízel dolgozik 65 lóerővel. Ami nem hangzik soknak, ám mégis repíti az autót. Legalábbis üresen. Ugyanakkor megpakolva is szépen boldogul a 130 newtonméterrel. Néha kibuggyan egy-egy füstpamacs a kipufogóból, ami szintén nem szokatlan egy ilyen korú dízelnél, viszont többnyire megbízhatóan végezte a dolgát az elmúlt évtizedek során. Motorikusan az EGR-rel volt gond, amit orvosoltak, illetve egy befecskendező-szelep bizonyult gyenge láncszemnek. Ezen kívül a hűtőventilátort kellett cserélni, illetve a szokásos karbantartási munkákat elvégezni rajta. Senkit nem fog meglepni, hogy a hazai úthálózat megette a kutyacsont stabilizátorokat, illetve kormányösszekötőt is cserélni kellett benne. De ezzel a végére is értünk a „hibalistának”.
Hirdetés
Fenntartása tehát nem különösebben pénztárcába markoló, jelenleg szinte csak városban használják szaladgálásra, illetve ahogy említettem, néha jól megpakolva néhány fuvarra. Így a fogyasztása 5,5 liter körül alakul 100 kilométeren. Vezetni kimondottan kellemes, hiszen agilis, ugrik, ha kell, meglepően erősnek tűnik a kis teljesítmény ellenére. Pont a tél hidegebb időszakában volt szerencsém kipróbálni, de pöccre indul, amennyiben az izzításra figyelmeztető jelzést figyelembe veszik. Úgyhogy érdemes nézelődni a használtautó-piacon, ha egy olcsó, a szó pozitív értelmében vett igénytelen kis áruszállítót keres valaki. Bár a Használtauto.hu felületén nem tolonganak a Corsa Van modellek, viszont már 250 000 foirnttól kínálják őket, és a kevesebbet futott példányokért sem kérnek el 400 ezer forintnál többet.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?