A kérdőívet kitöltők szerint a gyorshajtás egyáltalán nem nagy vétség és 82 százalékuk rendszeresen átlépi a megengedett sebességet
Szükség van-e változásra a hazai közlekedési kultúrában? Ezzel a kérdéssel fordult az autósok felé a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) a legutóbbi felmérése alkalmával. A nem reprezentatív kutatást közel háromezren töltötték ki többnyire 26-55 év közötti, városokban élő, nagy vezetési rutinnal rendelkező autósok. A válaszadók 61 százaléka napi szinten többször is találkozik szabálytalan autósokkal, míg további 30 százalékuk is hetente több alkalommal fut bele a KRESZ-re fittyet hányó sofőrökbe. Ezeken az adatokon pedig az sem tud túl sokat kozmetikázni, hogy a kitöltők 68 százaléka szerint az elmúlt években csak rosszabb lett a helyzet és egyre több az agresszív sofőr.
A NÚSZ kutatása a szabálytalanságok társadalmi megítéléséről is faggatta az autósokat. Az előre elkészített listából- amelyen több válasz is megjelölhető volt- a legtöbben a büntetőfékezést mondták elfogadhatatlan vétségnek, a kitöltők 92 százaléka. Érdekes, de a legkevesebben a gyorshajtást jelölték meg (39 százalék) mint elfogadhatatlan vétség pedig a halálos közúti balesetek legnagyobb része a gyorshajtásból fakad. Sőt, a megkérdezettek 82 százaléka saját bevallása szerint is rendszeresen átlépi a megengedett sebességet. A NÚSZ arra is kíváncsi volt, hogyan reagálnak az autósok ha velük szemben történik kihágás: a megkérdezettek 41 százaléka dudál, káromkodik vagy mutogat és csupán 11 százaléka vallja azt hogy az agresszió agressziót szül ezért annyiban hagyja a szituációt.
A KRESZ sarkalatos pontja az elsőbbségadás, de a kutatás szerint ezt is sokan fakultatívan értelmezik. A válaszadók 42 százaléka saját elmondása szerint maximum lassít de semmiképpen sem áll meg, 27 százalék pedig azt tapasztalja, hogy némelyeket még a megkülönbözető fény- és hangjelzéssel haladó járművek sem zavarnak meg és nem engedik el őket.
A megkérdezettek 27 százaléka nem lassít a karbantartásoknál sem, pedig itt jóval több emberélet van veszélyben
A megkérdezettek csupán 29 százaléka érzi magát biztonságban az utakon, mindenki más megjelölt legalább egy vagy több olyan helyen ahol nincs meg a biztonságérzete, például autópályán, főutakon vagy éppen a városon kívül. Arra a kérdésre hogy hogyan lehetnek javítani a helyzeten a kitöltők 63 százaléka az általános iskolai edukációt írta, de 35 százalék szerint a jogosítványt pszichológiai alkalmassághoz kellene kötni, viszont volt olyan is aki szerint csak szigorúbb büntetéseket kellene kiszabni.
Semmivel nincs nagyobb gond a közlekedési morállal, mint eddig, csak a sok egybites mazsola az egyre több negatív tartalmú fedélzeti kamerás videó hatására alakítja ki a véleményét.