Elnyűhetetlen japán? Mitsubishi Galant használtteszt
Mitsubishi Galant Wagon 2.0i GLS, 1998 - használtteszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Szívómotoros japán benzines - elvileg a tartósság netovábbja. De vajon mit mutat a valóság egy 15 éves Mitsubishi Galant esetében?
Cápaorrával időtálló, még ma is kellemes formájú az Európában utolsóként forgalmazott nyolcadik generációs Mitsubishi Galant
A kombi szintszabályzós hátsó futóművel készült, de nem kell megijedni, akár ebbe is bekerülhetnek a hagyományos - átlagáron kapható - lengéscsillapítók. A 15 éves autó karosszériája kissé viharvert, de komoly fiaskó nincs rajta
Mennyiért? Nos, bőven 1 millió forint alatt, de azért félmillió felett. Mi egy 599 ezer forintért hirdetett Mitsubishi Galant Wagont, azaz kombit néztünk meg, hogy megízleljük, milyen egy olcsó, a vonatkozó kínálat egyik legolcsóbbjának számító kombi. Nos, leginkább érdekes és egészen kellemes. Az 1996-ban érkezett, Európa számára utolsóként gyártott, nyolcadik generációs Galant a hatodikhoz hasonlóan Japán Év Autója díjat nyert, s formájával, cápaorrával is a nyolcvanas évek végén megjelent szériához hasonlatos. Egészen időtálló formájú, amúgy az első és egyetlen olyan Galant-széria, amely kombiként is készült, nem mellesleg a Mitsubishi az egyel felsőbb kategóriás Sigmát is váltotta vele az európai piacon, tehát korában viszonylag exkluzív szériának számított.
Üdvözlet a kilencvenes évek japán autóiban! A kéttónusú műanyagból felépülő műszerfal és a kárpitozás egyáltalán nem viharvert a közel 200 ezer kilométeres, teljesen valósnak tűnő futással
És milyen ma, 15 évesen az autó, amit második tulajdonosa hirdet 199 ezer kilométerrel? Messziről egész szép, hálás az ezüst szín, fel sem tűnik rajta a sok apró seb. Horpadás bőven van a karosszérián, ám a másfél évtizeden keresztül főként Budapesten szolgált, de számos európai túrát is teljesített, komolyan sosem sérült (legalábbis az elmúlt 10 évben, mostani tulajdonosánál biztosan nem), így nem is lakatolt gép őszinte; 15 colos alukerekein egyébként egészen jól is mutat. Amit tudni lehet róla, hogy mostani gazdái 6 évesen vették, akkor még újkori árának több mint harmadát kérték érte, ma pedig potom 600 ezer forintért, az újkori ár tizedéért elviheti bárki. Természetes, hogy szervizt csak a kötelező revíziókon látott, hiszen egyéb alkalommal nem volt rá szükség. Természetes az is, hogy a már 6 évesen sem új autót a mai tulaj sosem vitte márkaszervizbe.
Bőven elegendő a helykínálat elöl és hátul is. Az első ülések oldalában is van légzsák
A mostani állapot alapvetően jó, de vezetés közben érződik, hogy az amúgy igényes, elöl-hátul független futóművet rendbe kell rakni. Komoly gond nincs, még csak kopogás sem említhető, de egy-két gömbfej biztosan cserélendő, a szervóval könnyített kormány ugyanis nem áll vissza középállásba. A futásteljesítmény miatt az is egyértelmű, hogy itt a vezérműszíj-szett cseréjének az ideje is. Jó hír, hogy ma már nem számítanak drágának az ilyen korú japánok alkatrészei (sem). Jó hírünk az is, hogy vezetés közben nem érződik, hogy ez egy 15 éves autó. Vannak persze kárpitzörgések leginkább a csomagtér, illetve a raktérroló felől, de ezek nyilván orvosolhatók.
Az összes elektromos ablak automata, tehát egyetlen érintésre végigfutó lefele és felfele is. Elektromosan állíthatók a vezetőnél osztott látóterű, az utasnál hagyományos külső tükrök is, a klíma pedig automata és működik is
A helykínálat, a kilátás, az ülések kényelme és tömése teljesen helytálló. Isofix gyerekülésrögzítő még nincs, hátul középen ráadásul csak csípőöv van, van viszont 4 légzsák, amelyekkel azonban valami gond lehet, ugyanis a műszerfalon világít a kontroll lámpa. Lehet, hogy csak egy csatlakozóval van gond, lehet, hogy 15 évesen már új patront kér a rendszer, s lehet, hogy a többi, hasonló korú autóban sem jobb a helyzet, csak épp a műszerfali lámpa nem jelez. A klíma viszont működik, egyzónás, de digitális, s a többi fedélzeti elektronika, a négy automata (!) ablakemelő, a nem távirányítós, de központi ajtózár, az elektromos tükörállítás egyaránt teszi a dolgát. A Galant mellett szólhat 420 literes, csak támladöntéssel, de viszonylag sík padlóval 1400 literesre bővíthető csomagtere is. A kárpitozás ott is igényes, még így, 15 évesen is. Utóbbi értékelendő, pláne úgy, hogy nem titok, a 4,68 méteres kombit második gazdája is úgy használta, ahogyan vélhetően a harmadik is fogja, részben „melósautóként”, sokszor a bővített teret is kihasználva – ezt néhány tetőkárpit-sérüléssel mutatva.
Alacsonyan húzott (a képen nem látható) rolója miatt alapméretével csak 420 literes, de igen nagy alapterületű, s csupán a hátsó támlák döntésével, egyszerűen 1,4 köbméteresre bővíthető, csempészrekeszes a csomagtér
Utóbbiak az utastér legnagyobb hibái, az ülés- és ajtókárpitok azonban sehol sem sérültek, az autó egykori „üzleti” jellegét egy Nokia kihangosító mutatja, meg persze néhány finomság: LED-del világított a slusszkulcs helye az állítható kormányoszlopon, LED-del világított a kézifék melletti, egy kihajtható szeparálóval kettős pohártartós, azt becsukva egészen nagy tárolóként szolgáló rekesz, a könyöklő pedig dupla fedelű, így két tárhelyet is adó. Apróságok ezek, de mégis adnak egy csöppnyi prémiumérzetet. Persze csakis úgy, hogy az autó egyébként sem gagyi. A koros benzines nyilván sokat elmehet még, pöccre indul, egyenletes alapjárattal, halkan jár. Gázreakciója azonnali, s pörgőssége miatt nem zavaró, hogy 178 Nm nyomatéka csak 4500 1/percnél jön meg. Ott nagyot lép az autó, s egyébként sem lomha, 6000-nél 136 lóerőt ad a 2,0 literes, természetesen 16 szelepes benzines. Az 1,3 tonnás kocsi katalógusérték szerint 10 másodperc alatt van százon, megfutja a 200 km/órát is. A valóságban persze fontosabb, hogy a 130 km/órás utazótempó gond nélkül futható vele, s persze leginkább az, hogy az egészen jó menetdinamika ellenére városban is 10 liter alatt tartható az étvágya. Váltója pedig maga a csúcs, precízen, könnyedén jár, szinte magától klattyan a fokozatokba, jó is egy-egy előzésnél visszagangolni, s a pörgős motorral jót gyorsulni.
Dinamikusan megy, kényelmesen rugózik és nem is fogyaszt tragikusan a Galant. Tankolni persze drága, hiszen a benzin is az, az üzemanyagtank pedig óriási, 65 literes. Rozsda kívülről még nem, a gépháztető alatt már látható, olajszivárgás sem ott, sem az autó alatt nincs
Egy ilyen méretű és ellátmányú autóért nem sok az érte kért 600 ezer forint, de a koros japánok kapcsán természetesen mindig felmerül, hogy nem támadja-e a rozsda. Nos, kívülről még egyáltalán nem, két kritikus – a gépháztetőt felnyitva látható - helyen, az első rugótornyoknál azonban igen. Még nem vészesen, de azért már láthatóan. Ez sajnos Mitsubishi-betegségnek számított a kilencvenes években. Aki viszont ismeri a márkát, s annak autóit, az tudja, hogy sok-sok évig kihúzzák még ezek a bekötések, ennek a példánynak is lehet még nyugodtan 10 éve. Így, kicsit ütött-kopott állapotban, de alapvetően szép beltérrel, praktikusan nagy csomagtérrel, működő klímával és persze kora, valamint kontroll lámpás légzsákrendszere miatt kérdőjeles biztonsággal. Aki 10 évre veszi, évi 60 ezer forintnál többet nemigen fog veszíteni rajta, aki csak 6 évig tartaná, az évi 100 ezer forinttal kalkulálhat, s még azzal, hogy annyiért vélhetően el fogja tudni adni bő húszévesen is, amennyibe addig a szervizelése fog kerülni (átlagos futás mellett). Közben pedig nem is matuzsálemben ül, melósautóként sem csotrogánnyal, hanem egy még ma is egészen formás kombival járhat.
Nekem 91-es és 94-es galantom volt, mind2 1.8-as mocival, utóbbi már 16 szelepessel. Utóbbi kb 6 litert evett országúton, városban is 7-8-at. Az 1.8-as jó kompromisszum a teljesítmény és fogyasztás szempontból. Nagyon jó kocsik, de azért 15 évesen a 199ekm vicc. Az én excéges kocsimat 320ekm-rel adtam el 10 évesen …
” nem is fogyaszt tragikusan a Galant ”
Hát azért ezt fenntartásokkal kell kezelni, mégis mi számít relatíve soknak, ill. mihez mérjük ?!
Az enyém szintén 15 éves, metálkék V6-24 kombi és városban lazán bekajálja a 12L-t, függetlenül attól hogy 1000 rpm közeli tartományban forgatom a motort (amikor is ugye nincs még 100LE sem a teljesítmény) v. kicsit dinamikusabban vezetem.
4300 rpm-en van a max nyomatéka és közel 6000-nél ébred fel a ménes, a 24 szelepes V6-nak isteni a hangja 🙂
És valóban értékálló és tekintélyt parancsoló a megjelenése, jó érzés hogy ember számba vesznek az utakon, sokan be is engednek ha éppen lefordulok (persze lehet ez más okok miatt is így van).
Egyszóval maximálisan elégedett vagyok, én kifogtam egy olyan példányt amin előzőleg mind a hidrotőkesort mind pedig a hátsó gátlókat cserélték szakszervízben és egy cserélt automata váltós, amiben friss olaj volt/van.
Az első dolgom egy olajcsere volt (Rowe Super Leichtlauf 10W-40 HC-O, ACEA B Spec.
API CF/SL)
És az első úton haza hoztam vele egy kombi hűtőt úgy hogy csontra befért a hátsó traktusba (180 cm).
Egyébként kultúrált a belső tere, az enyém vajbőr űléses motorosan szabályozható, akár ha vki olyan alacsony, mint pl. én (172cm) simán ki lehet emelni mint egy teherautóban, felül meg ott a panoráma tető, ha vki túl magas hozzá 🙂
Ami gyenge pontja az nem is annyira a futómű, persze a magyar utakon esélytelen hogy egyben maradjon, hanem inkább a fékek, néha kritikán alulinak érzem, csak nyomom és alig akar megállni, pedig a gyári adatok alapján még megfelelő a mérete a tárcsáknak és a betétek is épek, talán ezt érdemes minnél hamarabb orvosolni, a vezérműszett csere biztos húzós, ezen a hidrotőke cserekor ellenőrizték és nem kellett cserélni (persze azért ha lesz rá keret megejtem).
Egy szó mint száz, megéri az árát, örülök neki, hogy nem egy Laguna kombit vettem, ez annál sokkal kultúráltabb és megbízhatóbb autó.
Aki V6-ot venne, javaslom az achilles sarkakat átnézni az autón, mint futómű, kormánymű és a fékek!!!
A torony felül szerintem az összesen korrodált már ebben a korban, de ott van vagy 3 réteg lemez, max a vizsgára kell „kozmetikázni”…
Korrekt vérbeli japán autó, aki kinézte magának csak eggyet tanácsolhatok : cápára fel! 🙂
Pontosan ugyanilyen autóm van (98-as ezüst Galant kombi 2.0i GLS), ezért különösen örültem a tesztnek, illetve ennek fényében az alábbiak: A formája még most is lenyűgöző, elképesztő, hogy ezeken az autókon ennyi idősen is minden elektromos kütyü hibátlanul működik (oké, nem tudom, mi van ennek a példánynak a légzsákjával). A cikkben szereplő kombin sokat dobnak a stílusban nagyon jól passzoló felnik, viszont csodálkoznék, ha ez az eredeti hűtőmaszkja lenne. Erősnek nem nevezném (főleg ne hasonlítsuk a mai átlagos turbódízelekhez – bár a gázreakciója sokkal jobb), inkább azt mondanám, hogy az ereje bár semmilyen fordulatszámtartományban sem igazán jelentős, de mindenhol (1000-től 6000-ig) elég.
A költségekkel kapcsolatban viszont tennék némi kiegészítést: Sajnos az alkatrészek árai ennél az autónál súlyosabbak, mint az összehasonlítható kortársaknál: az igényes, többlengőkaros futómű nem szereti a hazai utakat, emiatt más autókhoz viszonyítva gyakrabban kell futóműelemeket cserélni, ami nem mondható olcsó mulatságnak (igaz, egyes esetekben a felújítás is megoldás lehet). A vezérlés csere (ami a cikkben szereplő Galantnál aktuális) szintén komolyabb kiadást jelent a legtöbb hasonló korú/kategóriájú társához viszonyítva: Nem márkaszervízben végeztetve is elérhetjük a 150e Ft-ot, ha lelkiismeretesen, vízpumpával (esetleg főtengely-szimeringekkel) együtt cseréltetjük (van pl. a vezérlésnek egy olyan alkatrésze –szilikonos feszítő- , ami önmagában 40e Ft). A cikkben szereplő autó vagy gyorsít a legtöbb képen (még álló helyzetben is) ;-), vagy érik egy hátsó rugó/csillapítás csere, esetleg legutóbb nem megfelelő hátsó rugó került beszerelésre (előfordul ezeknél a kombiknál, hogy a szedán vagy a szintszabályozós kombi változat rugóját szerelik bele hagyományos lengéscsillapítóval – ettől lejjebb kerül az autó hátulja). A cikk alapján a futómű elemek cseréjén kívül könnyen elképzelhető egy kormánymű felújítás is (50e Ft) Hasonló költség a használt autó vásárlásakor szokásos folyadékok/szűrők teljeskörű cseréje. Tipikus az ilyen korú autóknál a futóműszilentek elöregedése is, csak épp a Galantnál a temérdek lengőkar egyúttal nagyon sok cserére szoruló szilentet jelent. A központi zár miatt a csomagtérfedél zárját nem szokták használni, így ez a kombi Galantoknál egyes esetekben már használhatatlan, mivel idővel olyan mértékben korrodált a belső szerkezete – erre érdemes figyelni egy ilyen autó vásárlásánál. A motorja (4G63) valóban nagyon tartós, problémamentes, de ebben a korban, 200e km körül/felett a hidrotőkék cseréje előbb-utóbb nem kell, hogy váratlanul érjen bárkit is (szintén közel 50e Ft a 16 szelephez). Ahogy a cikkben is említették a karosszéria korrozióvédelme figyelmet igényel: Érdemes időben gondot fordítani rá, mielőtt még komolyabb költséget jelentene…
A szóban forgó példány esetében úgy kalkulálnék, hogy a 600 ezres vételár átírással (okmányiroda jelenleg ehhez az autóhoz 67e Ft), a fontosabb időszerű karbantartások költségeivel együtt legalább 1M Ft-ra egészül ki, de szívroham helyett inkább gondoljuk át: ennyi pénzért egy viszonylag ritka, különleges, még hosszú távon örömet okozó középkategóriás autónk lehet. Aki egy igénytelen igáslovat szeretne minimális költséggel, annak inkább nem, de akinek az autózás többet jelent az A-ból B-be való eljutásnál, vagy aki hozzám hasonlóan különös vonzalmat táplál a 8-dik generációs Galant formája iránt, annak mindenképpen ajánlanám.
A 90-es évek elején, a formatervezésben, az európai gyártók előtt jártak, de az, hogy kizárólagos uralmi helyzetben voltak, valóban baromság.
Nem vagyok japán párti, sőt…
De ez a kombi azóta tetszik mióta kigurult a gyárból. Brutálisan agresszív az orra és oldalról is lenyűgözőek a vonalai. Igazi sport kombi. Ez a széria/forma bőven meghazudtolja a korát.
„…amikor a japánok kizárólagos uralmi helyzetben voltak” – ez nettó baromság. Maga egyre nagyobb hülyeségeket ír. A meleg lehet az oka.
Ez nem ettől a marhaságtól jó autó.
Milyen igazad van , az a V 6 gurgulázó hangját nehéz elfelejteni , csodálatos !!
én így gondolnám,de egy ennyi idős kocsitól nem kell csodát várni,az biztos,hogy amit 300e forintért kínálnak az soha nem lesz olyan mint amit 1.5 millióért,még ha ráköltik az árkülönbséget akkor sem. a lényeg abban a mondatba volt, hogy nincsen ingyen ebéd,mindenért meg kell fizetni, ha jó kocsit akarsz!!!!!
Figyelj, rohadnak a tornyai, meg nem megy a légzsák ! Szerinted ? meg 15 éves…
Végignéztem amúgy a kinálatot ennél a szériás Galantnál, elég nagy a szórás árban, 300-1,5M között.
Amúgy nem sokallanám, egy V6 manual elférne még a garázsban 🙂
nem értem azokat az embereket,akik egy ilyen állagú és felszereltségű járműért túlzottnak tartják a 600e forintos vételárat,mégis mire számítanak,hogy minden ingyen van?
mikor fogjuk megtanulni végre,hogy az autók területén sincs úgynevezett ingyen ebéd,és a jóért fizetni kell.
Valóban szép autó, az elődje is tetszett. A csúcstechnikát képviselte, a maga idejében.
Szerintem nem ez az utolsó Galant, kézült egy későbbi, bár ne tették volna…
A külső horpadásoktól eltekintve tényleg szép állapotban van,gratulálok a tulajnak!
Ezzel a földet túró cápaorral nem hogy 15 évesnek nem tűnik,de laikusként azt is elhinném róla hogy 5-6 éves kocsi,nagyon időtálló a design.
A belseje Carismás,de még ma sem nevezném elavultnak.
Ez a kocsi azon ritka japán verdák közé tartozik,ami igazi jelenség!
Japán, a Galant nem készült máshol.
Üdv. Mindig is tetszett a formája ennek az utolso galant szériának, mind a kombi, mind a limuzin. Ez eu-s ,vagy japán gyártású ? Nem vagyok biztos bent, hogy ez a példány megéri a 600e-t, de lehet ,hogy más majd nem igy gondolja.