Elázott autók, befürdött autósok

Állva maradt a ház, él mindenki, de az autó elázott. Sokan szembesülnek a napokban az autójukat ért vízkárral. Én szerencsére csak telefonon találkoztam vízkáros autóval, amikor egy barátomnak kerestünk használtautót. Találtunk is egy minden szempontból megfelelő darabot, épp, csak a gyári rádió hiányzott, a tulaj ködös magyarázata szerint valami apróság miatt van szerelőnél. Isteni szerencsére pont egy ismerős szerelőnél, aki rögtön fel is lebbentette a fátylat titokról: az árvíz után Drezdából fillérekért elhozott, totálkárosra ázott autóba botlottunk…

De miért ekkora gond egy kis beázás? –kérdezhetik. A magyarázat egyszerű, ugyebár a napokon, vagy akár csak órákon át derékig vízben állás nagyon ártalmas az egészségre. Nem csak az emberek, hanem még az autók esetében is. A karosszéria üregeinek vízzel való felöntése még a legkisebb baj, legalább is a modernebb autóknál, ezeknek a lemezei ugyanis nagyrészt elég jól védettek a korrózió ellen, viszont a régebbi autóknál még nem ritka az üregekben a minimális védelemmel ellátott felület. Ha egyszer oda befészkeli magát a rozsda, akkor előbb-utóbb átrágja magát a lemezen, és durva rozsdásodás útján adja a tulajdonos tudtára, hogy viheti a kocsit a bontóba.
Nyilvánvalóbb károkat okoz a víz az utastérben, áznak a szövetek, a szőnyegek, teleszívják magukat az ülések szivacsai. Száradás után rendszerint csúnya foltok, és erős bűz emlékeztet a vizes kalandra. Néha azonnal elfüstöl ez-az, de gyakran csak hónapokkal később jelentkező meghibásodásokhoz vezet az elektromos alkatrészek elázása. Beáznak a csatlakozók, hiszen még az autó alján, vagy a motorházban lévő stekkereket is csak spriccvíz elviselésére találták ki, nem tengeralattjárásra! És ugyanígy a generátor, az önindító belseje is átnedvesedik, de beáznak az elektronikus vezérlőegységek, a műszeregység, a kapcsolók, a rádió, meg persze a lámpatestek is, sőt, rossz esetben az akkumulátornak is annyi.
Még a masszívnak látszó szerkezetek sem tűrik a vizet. A szívórendszeren vagy a kipufogón keresztül a motor hengerébe kerülő víz indítási kísérletnél vízütésnek nevezett effektus során okoz általában javíthatatlan töréseket. De bejut a víz a motor olajterébe, a szellőzőkön keresztül pedig a váltó vagy a differenciálmű belsejébe is, ahol azután az elégtelenül kenő vizes olaj miatt néhány száz, vagy ezer kilométer után keletkeznek súlyos károsodások. Jellemzően csak néhány hónap után kezdenek szorulni a beázott fékhengerek, csikorogni a víztől tönkrement kerékcsapágyak. Ezekhez a problémákhoz képest már igazán csak apróság az átnedvesedett bovdenek szorulóssá válása…

Egyáltalán mit tehetünk, ha az autónk víz alá kerül? Ha nem tudjuk azonnal szárazra vontatni a kocsit, akkor legalább adjunk esélyt az elektronikus rendszereknek a számukra életveszélyes rövidzárlat elkerülésére, és az akkusaru levételével áramtalanítsunk. Ha szárazra kerül a kocsi, semmi esetre se próbáljuk a motort beindítani, ne tegyük vissza az akkusarut! A laikusok szállíttassák az autót szerelőhöz, a gyakorlottabb barkácsolók maguk is nekiláthatnak a víztelenítésnek, szárításnak.
De ezelőtt van még egy dolgunk, ha van az autón casco. Ez esetben mindenek előtt értesítsük a biztosítónkat, ugyanis a vízkár gyakorlatilag totálkárnak számít! Kezdjük a szárítkozást az utastérrel, szabadítsuk ki a kiszerelhető burkolatokat, vegyük ki a szőnyegeket, az üléseket. Vegyük le az ajtókárpitokat, szedjük le a fóliákat, és minden hozzáférhető felületről, szegletből mossuk le a hordalékot. Sajnos a műszerfalat, a szellőrendszert nem igazán tudjuk kitakarítani, marad a szárítás, a szellőztetés.
Amíg a szőnyegek és az ülések száradnak, van időnk bőven a karosszéria üregeinek átmosására. Ehhez vegyük ki a karosszéria üregeinek záródugóit, szereljük ki a lámpatesteket, és akár slaggal addig locsoljuk az üregeket, amíg a sáros lé helyett már csak tiszta víz folyik ki. Húzzunk szét minden létező elektromos csatlakozót, beleértve a gyújtókábeleket, a gyertyapipákat is, és az érintkezőket kezeljük kontakt-sprével.
Az így lecsupaszított autót próbáljuk meg bekönyörögni hétvégére, vagy legalább éjszakára egy fényezőműhely hőkamrájába. Ha erre nincs elehetőség legalább toljuk a napra az autót… Ezek után következnek a szerkezetek. Csavarjuk ki a gyertyákat, győződjünk meg, nincs-e víz a hengerekben, kétséges esetben néhányszor forgassuk át kézzel a motort! Ez után egy sima szerviz következik: összes olaj és szűrő cseréje. Mire mindezzel végzünk, remélhetőleg meg is száradtak az utastér elemei, és nekiláthatunk az összeszerelésnek. E közben minden elforduló, mozgó alkatrészt, tehát a zsanérokat, bovdeneket kenjünk meg a megfelelő módon olajjal, zsírral, sprével.
Egy ilyen kúra után elmondhatjuk, mindent megtettünk az elázott autónk megmentéséért, de a kellemetlen meglepetések, az esetleges meghibásodások sajnos így is benne vannak a pakliban.
És igen, most következik a feketeleves! Nyilván a macerás, és kétes eredményű szárítgatás helyett lesznek, akik egyszerűen piacra dobják az autójukat – a gyanútlan vásárló meg vesz egy gyönyörű roncsot. De mit tehetünk, nehogy befürödjünk egy eltitkoltan vízkáros autóval?
Gondoljuk gyorsan végig, milyen fogásokat javasoltam az elázott autó rendbe tételére, és Poirot módjára keressük az alámerülésre utaló jeleket! Első intő jel lehet a szag. A nehezen kiszáradó szövetek, szivacsok idővel jellegzetes szagot adnak a beázott kocsinak. Ezen felül keressük a jellegzetes foltokat a szőnyegeken, szöveteken, kárpitokon és az üléseken! Homok- és iszapnyomokat keresve emeljük fel a szőnyegeket, akár zseblámpával próbáljunk benézni a rejtett szegletekbe, üregekbe. És ugyanezért a lemezeken a kábeleket átvezető gumigyűrűket, záródugókat emeljük fel. Kitartóan próbáljuk végig az összes elektromos alkatrész, kijelző, műszer korrekt működését.
Nagyjából ennyit tehetünk az autóval, de casco-képes korú kocsi esetében próbáljuk megtudakolni, volt-e totálkáros az autó. Ez sajnos nem lesz könnyű, magánszemélyként hivatalosan nem, csak biztosítóhoz beépített kémek, vagy az erre szakosodott netes vállalkozás segítségével juthatunk információhoz, de még akkor sem biztos az eredmény, ha volt egyáltalán casco az autón.
Így, miután még egy tapasztalt szerelő számára sem könnyű feladat az eltitkoltan vízkáros autó felismerése, csak azt tanácsolhatom, ha felmerül a gyanú, akkor inkább álljunk tovább. Ahogy az az előbbiekből kiderült, számtalan időzített bomba ketyeg az ilyen autóban...