Elavult regisztrációs adónk bünteti a modern hibrideket
Lényegében 2012-ben változott utoljára a regisztrációs adó - van is baj vele
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Egyre több a hibrid autó a piacon, ez pedig a kisebb belső égésű motoros autóknál megdöbbentő módon jelentősebb regisztrációs adót jelent. Mutatjuk, miért.
Bár tavaly már voltak pletykák arról, hogy változhatnak a gépjárművekkel, főként azok szerzésével kapcsolatos adók, a regisztrációs adó jelentősebben utoljára 2011-ben, 2012-től hatályosan, azaz több mint 8 évvel ezelőtt módosult. Ez bizony komoly anomáliákat szül. Semmivel sincsenek például arra ösztönözve a vásárlók a használtautó-import kapcsán, hogy az Euro5-ös helyett a már szigorúbb, Euro6-os emissziós normát teljesítő autókat válasszák, hiszen még a regisztrációs adó is egy kalap alá veszi az említett normákat, majd az üzemeltetés kapcsán egyedül a cégautó-adó az, amely már szétválasztja őket. Még visszásabb talán, hogy a magánszemélyek által fizetendő teljesítményadó emissziós norma alapján nem, csak az autók kora alapján tesz különbséget, és pont az idősebb, rosszabb emissziós besorolású autóknak kedvez. Ez viszont egy külön történet lenne...
Míg azonban a használt autóknál azt láthatjuk, hogy a regisztrációs adó nem kedvez, nem tereli a szerényebb emissziójú autók felé a vásárlókat, a piacon megjelenő egyre több hibrid kapcsán még durvább kontraproduktivitást látunk, már ha azt hinnénk, hogy az adó a szerényebb emissziójú autók felé kellene terelje a vásárlókat. Azt láthatjuk ugyanis, hogy bár a villanymotorokat (legyen szó csupán egy lágy hibrid hajtásláncról) épp azért építik be az autókba (többlet költséggel), hogy azok szerényebb emissziót hozzanak, hazánkban ezt annak ellenére nem feltétlenül kompenzálja a szerényebb regisztrációs adó, hogy az indíttatás elvileg meglenne, s azt a törvényalkotók is rendre hangsúlyozzák, hogy kedvezni kívánnak az alternatív hajtású, hibrid és elektromos autóknak. A már közel egy évtizede változatlan regisztrációs adó tábla a hibrideknél egységesen 76 ezer forintos regisztrációs adót határoz meg, míg az 1400 köbcenti alatti benzines és 1500 köbcenti alatti dízel autók esetén ennél kedvezőbb a regisztrációs adó mértéke. Ez azt jelenti, hogy a kisebb motoros autóknál, mint például a már csakis hibridként kapható Suzuki Vitara és SX4 S-Cross, vagy akár az Ignis és a Swift, egyéb márkát is említve az új Fiat 500 hibrid változata esetén az emissziót csökkentő hibrid hajtás - nálunk egyelőre - sajnálatos módon jelentősebb regisztrációs adót jelent.
Csupán benzinesként az egyliteres Fiat 500-ra csak 45 ezer forint lenne a regisztrációs adó, hibridként 76 ezer forintos terheli, a Suzuki 1,2-es és 1,4 motorjainál a hibridség a benzinmotor 65 000 forintos regadója helyett szintén 11 ezer forinttal magasabb adóterhet jelent. Érdekes helyzet, amit alighanem előbb vagy utóbb korrigálni fog egy regadó-módosítás, addig azonban el kell fogadjuk a visszás helyzetet: míg a legtöbb országban adókedvezményt kapnak az alacsony emissziójú hibridek, nálunk épp őket terheli nagyobb adóteher, s az adórendszer épp a nagy teljesítményű (és persze fogyasztású, emissziójú) hibrideknek kedvez. Lehet bármekkora belső égésű motor, akárhány száz lőerős teljesítmény egy hibrid autóban, annak a regisztrációs adója ugyanúgy 76 ezer forint, mint piac legolcsóbb hibridje, a Suzuki Ignis esetén, sőt, ha van hozzájuk konnektoros töltés, akkor a villanyautókhoz hasonlóan teljes mértékben mentesülnek a regisztrációs adó alól, ráadásként pedig zöld rendszámot, azzal pedig cégautó-adó mentességet és a legtöbb városban ingyenes parkolást is kapnak.
A regisztrációs adó tételei (Ft)
Emissziós besorolás / Motorméret | 11 felett (Euro5, Euro6) | 9-11 (Euro4) | 6-8 (Euro3) | 4 (Euro2) | 4 alatt (Euro2 alatt) |
Benzines 1100, dízel 1300 cm3-ig | 45 000 | 180 000 | 270 000 | 360 000 | 540 000 |
Benzines 1101-1400, dízel 1301-1500 cm3-ig | 65 000 | 260 000 | 390 000 | 520 000 | 780 000 |
Benzines 1401-1600, dízel 1501-1700 cm3-ig | 85 000 | 340 000 | 510 000 | 680 000 | 1 020 000 |
Benzines 1601-1800, dízel 1701-2000 cm3-ig | 135 000 | 540 000 | 810 000 | 1 080 000 | 1 620 000 |
Benzines 1801-2000, dízel 2001-2500 cm3-ig | 185 000 | 740 000 | 1 110 000 | 1 480 000 | 2 220 000 |
Benzines 2001-2500, dízel 2501-3000 cm3-ig | 265 000 | 1 060 000 | 1 590 000 | 2 120 000 | 3 180 000 |
Benzines 2500-3000, dízel 3001-3500 cm3 felett | 400 000 | 1 600 000 | 2 400 000 | 3 200 000 | 4 800 000 |
Benzines 3000 felett, dízel 3500 cm3 felett | 400 000 | 1 600 000 | 2 400 000 | 3 200 000 | 4 800 000 |
Villanyautók és plug-in hybridek | 0 | ||||
Hibridek | 76 000 |
Figyu már avultatni is kéne ám!
Amiröl irsz az fökép új autonál jelentkezik de ott meg max 76000-ft röl beszélünk ha számit ez az összeg egy új auto vásárlásánál akkor semmi szükség rá.
Eddig nagyjából jó volt így, most, hogy a Suzuki csak hibridként kapható, egy tízezressel többet kell fizetni. Na bumm, ez nem egy tétel szerintem új autónál. Ráadásul aki új autót vesz nem is foglalkozik ezzel, hiszen a reg. adót bele kell építeni az árba.
A teljesítményadó az meg inkább vagyon alapon próbál különbséget tenni. Nincs is vele baj. Szerintem jogos, hogy aki új autót vesz, az fizessen többet. Nyugdíjas ismerősöm alig bírja fenntartani a régi Ladát, szép lenne, ha neki kellene többet fizetni. Igazságot nehéz tenni. Pl. itt van mindjárt a 3 gyerekes kedvezmény is. A 2,5 millió Ft akkor előny, ha van mellé két jól kereső szülő is (aki talán akkor is meg tudná venni az új autót, ha nem lenne ez a kedvezmény). Sógornőmnek is 3 gyereke van, egyedül neveli őket, de tök mindegy neki, hogy egy új autó 10 millió vagy csak 7,5, örül, ha hónap végén be tudja fizetni a villanyszámlát.