Nem kis csapatra van szükség 1.000 km/h felett
Ha a szárazföldi sebességrekordról van szó, elsőre talán olyan autók juthatnak eszünkbe, mint a Bugatti, a Koenigsegg vagy akár a Hennessey. Sorozatgyártásban talán valóban ezek közül kerül ki a győztes, de ha az abszolút sebességrekordert keressük, ezek bizony messze le vannak maradva. A ThrustSSC 1997-es rekordfutása mellett Bugattiék olyan lassúnak tűnnek, mint Forma-1-es autó mellett egy kezdő tanulóvezető, a rakétaautó ugyanis 1.228 km/h-val hasított több mint 20 éve, még a hanghatárt is átlépve. Nem rossz teljesítmény, de ennyi idő után már illene felülmúlni ezt is, mint ahogy az a világrekordokkal általában lenni szokott.
Vállalkozó szellemű csapat lenne is a projektre, akik szerint technikailag meg is valósítható az új rekord, így kifejezetten szomorú, hogy egyetlen dolog áll a siker útjában: az a fránya pénz. 1200 km/h-nál persze nem meglepő, hogy a jármű minden egyes csavarját úgy kell megtervezni, legyártani és tesztelni, hogy egyrészt a pilóta testi épségét ne veszélyeztesse, másrészt pedig lehetővé tegye a rekorddöntést is, ez pedig nem olcsó mulatság. Az autóban használt technológia sem hétköznapi: szükség van először is egy sugárhajtóműre, olyanra, amit a Eurofighterekben használnak - ebből hármat kapott a csapat, ennyivel kell takarékoskodni a tesztek során. Ezzel bő 1.000 km/h-ig jut az autó, de az új rekordként megcélzott 1.287 km/h-s sebesség (800 mérföld/óra) eléréséhez a Nammo rakétáját is begyújtják - és itt akadt el a projekt. Az eddigi tesztek során elért 1.000 km/h-s sebességet a csapat elmondása szerint könnyedén teljesítették, de a koronavírus miatt el kellett halasztani a további teszteket, így a Nammo rakétájával még nem futottak. Tervben van még egy 1000 mérföldes (1.600 km/h) rekordkísérlet is, ehhez egy újabb fajta Nammo rakétát használnak majd. Ha ezek a számok eddig nem hatottak elég extrémnek, érdemes tudni, hogy a rakéták oxigénellátó rendszerét egy Jaguar V8-as motor működteti - igen, csak az oxigén beszívásához egy V8-as kell!
Ian Warhurst, a projekt jelenlegi tulajdonosa elégedett az eddig elért eredményekkel, nincs kétsége afelől, hogy a Bloodhound képes megdönteni a szárazföldi sebességrekordot, de a koronavírus miatti nehézségek fényében nem tudja tovább finanszírozni a projektet. Egy az egyben eladóvá vált tehát a csapat és az autó, a következő tesztkör 8 millió fontba (több mint 3 milliárd forintba) kerül, ennyiért lehet a járművet és a mérnököket Dél-Afrikába szállítani, ahol egy 19 km-es, kiszáradt tómederben szeretnék folytatni a munkát, immár a Nammo rakétával. Ennél tehát mindenképpen többe fog kerülni a projekt, bár ez persze a potenciális vevőktől is függ, de Warhurst szerint egy egyedi és izgalmas befektetési lehetőség a Bloodhound. Sikeres rekorddöntés esetén ugyanis különböző jogdíjak és hirdetési bevételek illetik meg a tulajt, az autó most is fel van matricázva a szponzorok logóival, sőt, tavaly még dokumentumfilm is készült a projektről.
