Egyre nehezebb az autókból mentő tűzoltók dolga
Hogyan mentik a sérülteket a tűzoltók?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Ma már kevéssé pontos elnevezés a tűzoltó, hiszen ezek a szakemberek mentik ki például az autóba beszorult sérülteket is.
A balesetek sérültjeihez nagyon sok esetben csak a tűzoltók segítségével tudnak a klasszikus értelemben vett „mentők”, azaz az Országos Mentőszolgálat emberei hozzáférni, sok esetben a sérültek első kontaktusa a tűzoltókhoz kötődik. Mint mindenhez, a mentésekhez is többféle megközelítés létezik, eltér a nyugati, a környezet és a mentést végzők védelmét az életmentő beavatkozásoknál fontosabbnak tartó és a keleti, azaz hazai, a mihamarabbi mentést szem előtt tartó szemlélet. Míg példaképp a német szakemberek messzemenően ragaszkodnak az előírásokhoz, a magyarok több józan mérlegelést alkalmazva mihamarabb igyekeznek a sebesültekhez jutni. Ez a megközelítés-módbeli eltérés a modern járművekből való mentésben is látványosan visszaköszön.
A vezetőoldali légzsák védőborítása viszonylag egyszerűen szíjazható a kormánykerékre, az utas oldalán azonban a tetőhöz és alul az első kerekekhez kell szíjazni a karosszéria teljes széltében kifeszítendő védőlepedőt. Az oldalsó, illetve a függönylégzsákokra nincs védelem, de utóbbiak a tetőoszlopok kivágásával egyszerűen hatástalaníthatók, az oldalzsákok pedig viszonylag könnyen elkerülhetők. Noha a légzsákok baleset utáni kinyílására viszonylag kicsi az esély, mentéskor mindig a nyílás lehetőségével számolnak a szakemberek.
A légzsákok, illetve az egyéb biztonsági, ám mentéskor potenciális veszélyt jelentő rendszerek levédése után is bőven érheti meglepetés a tűzoltókat, ez pedig az autó anyaga. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy hagyományos acél, vagy modern, alumínium karosszériából kell-e kiszabadítaniuk az utasokat. Az edzett alumínium és a hozzá alkalmazott tömítések egyrészt eltömítik a hagyományos fűrészek fogait, másrészt feszítéskor a könnyűfém a hagyományos acélnál nagyobb hirtelenséggel és élesebb felülettel szakad szét. Vágásához célszerszám, a nem minden tűzoltóautón megtalálható Milwaukee fűrész szükséges. Utóbbival ugyanis rövidebb idő alatt elvágható egy olyan alumínium tetőoszlop, amit egy speciálisan erre a célra rendszeresített Holmatro hidraulikus vágó-feszítő berendezéssel hosszabb ideig tartó munkával lehetne megoldani. Ha egy négyajtós karosszéria 6, azaz oldalanként 3 tetőoszlopával számolunk, akár perceket is jelent – ez pedig életmentő lehet egy mentés során.
Miként mentenek?
Érdekes belülről, akár csak a parancsnokságról látni a tűzoltók munkáját. Ami a kívülállónak vészhelyzet, az ott rutin. ERIR, azaz Erőgazdálkodási és Riasztási Információs Rendszer ad parancsot a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság hírközpontjából a tűzoltóknak és ugyanez a rendszer éjszaka akár a lámpákat is felkapcsolja helyettük, a riasztott tűzoltóautók szerállásán automatikusan nyitja a kapukat és visszajelzi a hírközpont felé, hogy biztosan elindultak-e a riasztott rajok az esethez. Nem csak ez, az adott esemény státusza is nyomon követhető a monitorokon keresztül, a mentést végzők a hírközpontnak adnak visszajelzést a helyszínen látottakról, a beavatkozás, mentés menetéről és ha szükséges a segítségkérésről. Furcsa, hogy míg egy baleset mindenkiből stresszt, izgulást és félelmet vált ki, a tűzoltókon mindez nem látható. Nagy szerencse, hiszen a legtöbb ember nyugodt állapotban jobban tud teljesíteni. Nyoma sincs a kapkodásnak, mégis elképesztően gyorsak, a pesti, nyolcadik kerületi központból például Pest legtávolabbi pontjára is gyorsan eljutnak rend szerint. Látogatásunkkor döbbenetes volt látni a monitoron, hogy az indulástól számított pár perc után már két kerülettel odébb jártak az épp kivezényeltek s negyed órával később már jöttek is vissza, mindössze egy ajtót kellett kinyitniuk a mentők számára. Mindezt persze nem csak tőlük hallottuk, a mentés közben a központi monitoron is követhettük, ahol egyébként az egész város összes, szolgálatban lévő tűzoltóautója is nyomon követhető.
Érdekes belülről, akár csak a parancsnokságról látni a tűzoltók munkáját. Ami a kívülállónak vészhelyzet, az ott rutin. ERIR, azaz Erőgazdálkodási és Riasztási Információs Rendszer ad parancsot a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság hírközpontjából a tűzoltóknak és ugyanez a rendszer éjszaka akár a lámpákat is felkapcsolja helyettük, a riasztott tűzoltóautók szerállásán automatikusan nyitja a kapukat és visszajelzi a hírközpont felé, hogy biztosan elindultak-e a riasztott rajok az esethez. Nem csak ez, az adott esemény státusza is nyomon követhető a monitorokon keresztül, a mentést végzők a hírközpontnak adnak visszajelzést a helyszínen látottakról, a beavatkozás, mentés menetéről és ha szükséges a segítségkérésről. Furcsa, hogy míg egy baleset mindenkiből stresszt, izgulást és félelmet vált ki, a tűzoltókon mindez nem látható. Nagy szerencse, hiszen a legtöbb ember nyugodt állapotban jobban tud teljesíteni. Nyoma sincs a kapkodásnak, mégis elképesztően gyorsak, a pesti, nyolcadik kerületi központból például Pest legtávolabbi pontjára is gyorsan eljutnak rend szerint. Látogatásunkkor döbbenetes volt látni a monitoron, hogy az indulástól számított pár perc után már két kerülettel odébb jártak az épp kivezényeltek s negyed órával később már jöttek is vissza, mindössze egy ajtót kellett kinyitniuk a mentők számára. Mindezt persze nem csak tőlük hallottuk, a mentés közben a központi monitoron is követhettük, ahol egyébként az egész város összes, szolgálatban lévő tűzoltóautója is nyomon követhető.
Egyre több a hibrid autó (Lexus, Toyota, Honda) az útjainkon. Fontos dolog a mentés szakszerűsége, amiért tisztelet jár a tűzoltóknak. Mivel cégem is foglalkozik hibrid autók szervizelésével, így módomban volt elméleti és gyakorlati tanácsokkal ellátni két alföldi város tűzoltóságának munkatársait akik megkerestek, és nyitottak voltak az új technológiák irányában. Bízom abban, hogy országosan is hasonlóan nyitottak a szervezetnél ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban, mindnyájunk biztonsága érdekében.