Az érzékelőket egyelőre még nem lehet elrejteni a karosszérián
Az önvezető autózás több éve slágertéma, sokan start-upokhoz vagy technológiai óriásokhoz kötik ezt a fejükben, másoknak a Tesla ugrik be először a fogalomról. Pedig egyik cég sem jár olyan közel az önvezetés széles körben való elterjesztéséhez, mint a Mercedes-Benz. A csillagos márka már 1986 óta kísérletezik autonóm járművekkel,
tavaly pedig elsőként hozták el a piacra Németországban és Észak-Amerikában a 3-as szintű önvezetést. Most még egy hatalmas lépést tesznek ezen az úton, mert engedélyt kaptak a 4-es szintű technológia forgalomban való tesztelésére.
A BMW sincs sokkal lemaradva, ők idén tavasszal tették elérhetővé a 3-as szintet Németországban
A 3-as szintű önvezetés már eleve nagy lépés a 2-eshez képest, hiszen ott már ténylegesen az autó vezet, nem pedig a sofőr: nincs szükség a kormány fogására, de még az út figyelésére sem. A 4-es szint ettől annyiban fejlettebb, hogy az autó még átmenetileg sem kéri meg a jármű vezetőjét, hogy avatkozzon be. Ameddig a környezeti feltételek fennállnak (utak megfelelő minősége, jelzések megléte stb.), az autó minden körülmény között önállóan manőverezik. A teljes önvezetés az 5-ös szint, ott ugyanezt tudja az autó, de a környezettől függetlenül, azaz bármilyen úton és időjárásban működik.
Az USA-ban a Mercedes-Benz még egy külön színt is kiharcolt az önvezető autók fényszóróinak
Pekingben két Mercedes-Benz S-osztály falja a kilométereket a 4-es szintű technológia tesztelése során. Könnyű felismerni ezeket, szerte a karosszérián különböző érzékelőket láthatunk: van köztük LiDAR, radar és kamera is. A limuzinok autópályán önállóan váltanak sávot és előzik meg a lassabb járművet, de még a fizetőkapukon is minden gond nélkül áthaladnak, miközben a sofőrnek nem hogy az ujját, még a szemét sem kell mozdítania. A tesztelés során azt nézik a mérnökök, az autó mit "lát", azaz jól érzékeli-e a környezetét, hiszen ez az első és legfontosabb feltétel ahhoz, hogy utána helyesen manőverezhessen. A Mercedes-Benz kínai kutatásfejlesztési részlege a második legnagyobb a németországi központ után, közel 20 éve kutatnak az ázsiai országban. A környezetet megfelelőnek és támogatónak találják a kutatásaik elvégzéséhez, 500 milliárd forintnyi összeget fektettek már be Kínában ezen a területen, és a jelek szerint hosszabb távon is terveznek az országban.
