Egy roadster lehet a Toyota első elektromos sportautója

Nehéz helyzetben van manapság az, aki egy megfizethető, igazán sportos autóra vágyik és nem feltétlenül a használt piacon szeretne nézelődni. Erre kínálhat hamarosan megoldást a Toyota, ugyanis a tavaly év végén leleplezett koncepcióautók között egy kétüléses, nyitott tetős autót is kiszúrhattak az éles szeműek, mely minden bizonnyal az 1984 és 2007 között gyártott MR2-es modell utódja lehet. Ez esetben maga a név is beszédes, hiszen a mid-ship, rear-wheel-drive, 2-seater szavakból adódik össze, azaz középmotoros, hátsókerék-hajtású, 2 üléses. Az MR2 első generációját 1984 és 1989 között gyártották. 130 lóerős teljesítményével, 142 newtonméteres nyomatékával és 1,6 literes motorjával megbízható társnak bizonyult a nyolcvanas évek derekán. 1989-ben aztán megérkezett a második generáció, amit sok esetben csak olcsó "japán Ferrariként" azonosítottak, a specifikáció pedig azt támasztja alá, hogy nem is tévedtek annyira, akik ezen az állásponton voltak, ugyanis az első generációhoz képest rengeteget lépett előre az MR2. A kétliteres, négyhengeres motor 245 lóerőt kínált, 5,5 másodperc alatt érte el álló helyzetből a 100-at. Viszonyításképp a szintén 1989-ben bemutatott Ferrari 348 TS ugyanezt 5,7 alatt tudta. Az MR2 máig utolsó generációját 1999 és 2007 között gyártották, ez már vászontetőt kapott, a lámpái pedig kísértetiesen hasonlítottak a Porsche modellek fényszóróihoz, ezért ezt már nem japán Ferrarinak, hanem japán Porschének "gúnyolták", azonban a soros, négyhengeres motor maradt, míg a német roadstert egy hathengeres motor hajtotta. A hírek szerint a Gazoo Racing is a kor áldozata lesz és a Toyota villanyosítja almárkáját, a GR első modellje pedig az elektromos MR2 lehet, ezzel pedig ez lehet az anyamárka, a Toyota első elektromos sportautója is. Korábban a japánok csak első- és összkerekes villanymodelleket dobtak piacra, ebben is az MR2 lehet az első, ha az elődhöz hasonlóan meghagyják hátsókerekesnek. A középmotoros autók jellegzetességeit azonban így is nehéz lesz reprodukálni, de talán az akkumulátorok elhelyezésével a súlyelosztás megoldható úgy, mintha egy valódi belsőégésű motor lenne az ülések mögött, még ha a hangélmény biztosan hiányozni fog. A Toyota ígérete szerint 2030-ig bemutatják a tavaly év végén leleplezett koncepciókat, így előbb-utóbb választ kapunk a kérdésekre.