Dizájnból jeles, a többi meg úgysem számít – Citroën DS5 teszt

Francia autó, a három nagy gyártó közül a Citroën terméke, és ha már Citroën, akkor extravagánsabb a polgáriasabb imidzsű Peugeot-nál. Igaz, hogy közben az egykoron állami kézben lévő Renault is húzott egy-két meredeket, mint a kacsafenekű Mégane, vagy az Avantime, meg a Peugeot is bevadult az óriási harcsaszájakkal. A Citroën meg egy-egy modelljével sajnos rendesen beleszürkült a többi tömeggyártó közé, de a sztereotípia máig tartja magát, hogy elvben ő a legextrémebb.

A Traction Avant, a DS és a CX legendát teremtettek, a későbbi modellek valahogy eleveztek a nagy elődök farvizén, de az az igazi plusz hiányzott. Ott az akár hidrós felfüggesztésű, csoda puha, második szériás C5, az hozza az elődök franciás hangulatát, erre nem németesnek reklámozták? A Citroën pár éve a prémiumnak pozicionált DS almárkával próbálja a renomén esett csorbát kiköszörülni. Nem direkt Fantomas szolgálati autójára utalással, hanem different spirit, azaz más szellem értelemben.

A DS3 divatos kisautónak is zseniális, és mint sportos kocsi sem vall szégyent. Örömautóságából még az sem vesz vissza, ha éppen csak 82 lóerős és alapmotoros. De mi a helyzet a DS széria csúcsával? Bár a legfrissebb hírek szerint talán Európában is kihozhatnak valami újat, a 2011 végén bemutatott DS5 óta sok minden nem történt. Persze Kínában lehet kapni a DS5-öt lépcsős háttal is, meg DS6 crossovert, de nálunk megmaradt egyedül a ferdehátú. A formája miatt a 2008 óta gyártott harmadik szériás Lancia Deltához hasonlítható DS5 körül elcsendesedtek a kedélyek, és igaz, ami igaz, kissé elment az idő és a piac is.

Bemutatásakor az autós sajtó képviselői egyként rogytak térdre a formától és ment a hüledezés az elképzelt repülő csészealjakéhoz hasonlított beltér miatt is. Meg persze kapott bőven kritikát a futómű és sokan máig nem tudták eltenni az autót egyetlen kategóriába sem. A PSA ugyanis a konszern egyentermékeinek alkatrészeiből legózta össze a DS-öst, így került alá Peugeot 307-essel még 2001-ben bevezetett PF2 platform. Emiatt kizárt a hidropneumatikus rugózás és a hátsó futómű is csak egyszerű hosszanti csatolt lengőkaros. De milyen autó a legerősebb új dízelmotorral a DS5? Összességében eltudja-e ragadni az utasait egy sajátos kis világba és ezzel lehet-e valódi konkurenciája egy prémiumautónak?

Nem kell leragadni a kategorizálás kérdésénél, oké, hogy nagyobb a C4-esnél és kisebb a C5-ösnél. Azokat elfogadjuk kompaktnak és középkategóriásnak, a DS5 meg valahol a kettő között árválkodik. Tengelytávja a kompaktok között hatalmas; 2,727 méter, de a hátsólábtérkirály Skoda Octavia azért ráver. A közös bennük, hogy mindkettőt össze-vissza hol kompaktnak, hol középkategóriásnak címkézik, a DS esetében ráadásul ott a prémiumjelző is. De mitől lesz prémium a prémium? Biztos nem csak a bőrkárpittól és az egérmozitól, annyi nem elég. És itt jön be a képbe, hogy a PF2 padlóváz nyújtott változatán olyan kevésbé illusztris tesókkal osztozik, mint a Citroën Berlingo és a Peugeot Partner. Na jó, nem akarok rosszindulatúnak tűnni, az előző C4 Grand Picasso és a Peugeot 5008 közül utóbbit én az egyik legjobban vezethető és ezért számomra a legrokonszenvesebb kompakt egyterűnek találom.

Ám ami ott jó és elég volt mondjuk 2010-ben egy 16 colos kerékszettel, az ma 2014 végén 18-as méretben és prémium árral, meg címkével már kevés. A malomkő méretű kerekeken a DS5 futóműve egyszerre pattog és fel is üt, kanyarban le is tud táncolni a feneke a kormánnyal előirányzott ívről. Mindez bocsánatos bűn lenne, de egy igazi prémiumautóban sosem fordulhatna elő, még nagy keréken sem. A DS5 viszont ezzel együtt sem rossz. Benne utazva kellemes túratempónál mindez nem lesz gond. Inkább még egyszer hallgassuk meg az elmúlt nyár slágereit a Denon hifin, a navigáció némán útba vezet, közben az utazás összkényelmén nem ront az a pár döccenés.

A start-stop rendszer az automataváltóval kombinálva talán egy fokkal kevésbé finom, mint az újabb modellekben, mint a C4 Picasso, vagy az új 308-as. A motort ereje miatt nem érheti kritika: az több mint meggyőző, a nagy és széles felnik ellenére a 400 Nm nyomaték úgy ki tudja tekerni a kormányt a vezető kezéből, hogy csak na. Ez a hajtási befolyás, ami a MacPherson helyett egy kettős keresztlengőkaros, de ne gondoljuk túl a kérdést, már egy függőcsapszeges első futóművel is kiküszöbölhető lenne. Egyszerű a megoldás: nem kell a 180 lóerőt hajszolni, krúzoláskor ilyen gond sincs. A hatfokozatú automataváltó bár kézzel is kapcsolható, de a karakteréhez nem illik a vadulás, sokkal inkább a komfortos utazás. Épp ezért én nem visszafelé lökdöstem a kart, hanem felfelé váltottam bele az automata programjába, ne búgassa feleslegesen a motort.

Egy ilyen erős és ilyen nehéz automata autótól nem rossz a többnyire városi használattal kihozott 7,6 literes átlagfogyasztás. Nyári melegben a Peugeot 3008-asban ez a motor 30 lóval kevesebbel is 7,5-öt kért tőlem. Más kérdés, hogy itt már az ígért átlag felett vagyunk 3 literrel. A zajmérő tanúsága szerint az üvegtetős DS5 elég csendes, 130-nál 64 decibelt mértünk, pedig enyhén esett is az eső. A legális autópálya-tempónál egyébként nagyon keveset, csak 2000-et forog a motor. Az automataváltó nagyon illik a DS5-höz, de persze kéziváltóval is meg lehet venni. Kétféle 1.6-os turbós benzines mellett a dízel alapmotor az 1.6 HDi, akár új Euro 6 verzióban, robotváltóval is kérhető. A Hybrid4 kivitelt is a kétliteres dízel hajtja, de benne van némi elektromos segédlet is.

A DS5 alapára 8,415 millió forint, és már ezért sem ad keveset. A mi automata és erős dízelünk 10,495 milliótól indul, igaz, a középső Style szinten, a tesztautó meg már 12 millió fölött jár további extrákkal. Ez nem kevés pénz, de az egyedi stílus mellett biztonsági és kényelmi felszerelések is járnak hozzá szép számban. Az egyetlen hiba, hogy már a szerény kis Nissan Pulsar is szinte bagóért tud olyan modern vezetősegéd funkciókat, amik itt a sávelhagyás figyelőn kívül nem is elérhetőek. Összességében azt tudom elmondani, hogy bár - mások szerint - jó a beszélőkém, de a DS5-öt nehezen tudnám rámelegíteni egy olyan vásárlóra, aki az Audi A3 Sportbackben, vagy 1-es BMW-ben gondolkozik. Nem rossz, de ez az autó annyira más, ha nem is prémium, de részleteiben prémiumos, viszont kicsit sem német - ez utóbbi persze nem baj. Egy Lexus CT 200h ellenében viszont tudnék érvelni a DS5 mellett. Viszont azt hiszem erre nem lenne szükség, akinek a DS5 formája tetszik, az biztos elégedett lesz a belbeccsel is.