Helyzetjelzővel kezdte a BMW, de később tálcán kínálta magát a lehetőség, hogy a gyűrűkből legyen a DRL
Sokan tévesen gondolják, hogy a BMW kezdte a nappali menetfény őrületet, ugyanis az E39-es 5-ös sorozaton debütáló fénygyűrűk csak ötletes helyzetjelzők voltak. Kétségtelen azonban, hogy a müncheniek egyedi megoldása hatással volt az időközben kialakult trendre, és idén már Európai Uniós előírás, hogy minden újonnan bevezetett modellnek rendelkeznie kell nappali menetfénnyel, amely a motor beindítása - pontosabban már gyújtás - után önműködően azonnal működésbe lép. Sokan utólagosan, akár otthoni szereléssel barkácsolnak ilyen, szaknyelven Daytime Running Lights (DRL) világítást, és figyelmen kívül hagyják a szabályokat. A hatályos
EU előírás szerint ilyen világítóeszközt minimum 25, maximum 150 cm magasan lehet elhelyezni, és a két lámpa között legalább 60 centiméteres távolságot kötelező tartani - ellenkező esetben a műszaki vizsgán kifogásolhatják a megoldást. Ugyancsak előírás, hogy a ködlámpa, a tompított vagy a távolsági fényszóró bekapcsolásakor a nappali menetfénynek vagy ki kell kapcsolnia, vagy halványabban kell világítania.
Ilyen a Hella nyolc részes LEDayFlex DRL megoldása, amely a karosszériaelem formájához igazítható
Jelenleg kétféle kategóriát különböztetünk meg. Az egyik az úgynevezett dekorációs gyöngysor, amely azonban illegális, mert nem rendelkezik E minősítéssel, és emiatt a vizsgán előszeretettel (és jogosan) kötnek bele. A másik a bevizsgált DRL készlet, amelyen megtalálható a karikába tett E betű, valamint az "RL" jelzés is. Mint megtudtuk, egyre nagyobb az érdeklődés ezen eszközök iránt, így a közeljövőben szélesedhet a termékkínálat, de most még döntően az egyszerű, csíkszerű világítótestek kaphatók, amelyek esztétikus elhelyezése sokszor nehézséget okoz a formatervezett karosszérián - szerelésnél bevett gyakorlat a ködlámpa körüli rész, vagy a hűtőrács alja. A "noname" termékek az 5-12 ezer forintos ársávban mozognak, viszonylag tág minőségi szórással, így ne lepődjünk meg azon, ha a vezetékek sarui leesnek, netán a rosszul szigetelt lámpatestek beáznak. Elegánsabb megoldásokat kínálnak a speciális, lámpákra szakosodott márkák, mint a Hella vagy a Philips, de az esztétikának ára van - 35-50 ezer forintos összegekre lehet számítani.
Olcsó az egyszerű DRL, de nagy a minőségi szórás
Beszerelésnél kapcsolási rajz nélkül nem sokra megy az amatőr otthoni barkácsoló, és adódhatnak egyéb technikai meglepetések. Megeshet (elsősorban a nem LED technológiás eszközöknél), hogy a helyzetjelzőre kötött DRL megzavarja a hibakereső áramkört, és ilyenkor kétféle probléma is adódhat: vagy be sem kapcsol a helyzetjelző, vagy tévesen izzóhibát jelez a rendszer. Az autóvillamossági szerelők szerint ugyan nem túlzottan bonyolult feladat egy-egy ilyen utólagos DRL szett felszerelése, mi azonban azt mondjuk, hogy ne sajnáljuk a munkadíjat a profi, jó minőségű kivitelezésért, és bátran keressünk fel egy erre szakosodott műhelyt, ahol a beszerzés, a beépítés egyaránt könnyen megoldható.
Üdv mindenkinek!
Szerintem az alapvető probléma hogy az interneten általában mindenki a véleményét közli tényként ahelyett hogy utánanézne a jogszabályoknak.
Az hogy egyes cégek gyárilag mit csinálnak az nem befolyásolja a szabályokat, tudomásom szerint minden világító berendezésnek van egy engedélyszáma és egy rakás kód rajta amiből kiderül milyen célokra használható. Így ha egy lámpa menetfényként kapta a jelzéseit nem hiszem hogy helyzetjelzőkén ( amit ugyancsak nem mindenki tudja mire való, és az előttem szólókkal egyetértek hogy már kresz vizsgán is tudni kellene) elfogadnának, hiszen nem ez a funkciója. Megtalálható a neten minden olyan szabály amiből kiderül mi szabályos és mi nem, nem kell tényszerűen írni olyan cikkeket amit egyes tuningal foglalkozó oldalak idéznek és ne adj isten ezen szöveg alapján építenek be utólagoson fényforrást amibe a rendőr persze hogy beleköt.
A magyar közlekedésben nem változnak olyan sűrűn a szabályok hogy napi rendszerességgel kellene végigböngészni mindent hogy naprakészek legyünk.
Lehetséges hogy tévedek és azóta változtattak a rendeleten de akkor legyen olyan kedves a cikk tisztelt írója és tegyen egy idézetet abból az oldalra amire hivatkozhat vagy legyen kedves kijavítani a hibát, mert lehet van aki csak a cikket olvassa a keretes részt már nem.
Köszönöm.
Erről még sokáig lehetne vitázni, de kezd szánalmassá válni a beszélgetés:)
Kedves Nighthawk!
Ha a tompított felesleges, akkor a DLR is.
Nem tudom mi neked a lakott területen belül, de abp.-i belváros kis utcáiban még nappali verőfényben sem mindig van túl világos a többemeletes házak között. Vagy egy nagytestű jármű árnyékából előtünő szürke autó is előb észlelhető, ha ég a tompítottja. Aluljáróból, kocsikijáróból kihajtó autó is előbb észlelhető. De az sem mindegy, hogy 2 másodpercbe telik felmérni a forgalmat vagy elég 0,5mp, mert a fényszórót bizony előbb észleled. De ne feletkezz meg a gyalogosokról sem. Egy idős embernek bizony nagy segítség lehet, ha előbb észleli a közeledő autót. Nem utolsó sorban, ha elterjed, hogy azon a kocsin ég, amelyik megy, amelyiken nem ég, az meg áll, már megkönnyíted a többi közlekedő dolgát.
Ez kb. olyan, mint amikor valaki azt hiszi, hogy egy feles vagy egy sör még nem hat rá hátrányosan. És ez a hamis biztonságérzet a legveszélyesebb.
Egyébként, mit is nevezel jó látási viszonynak? Hogyan állapítod meg, hogy mettől meddig jó? Esetleg fénymérővel járod a várost és meghatározott lux-érték esetén kapcsolod a lámpát?
Rááadásul, attól mert te tökéletesen látsz (vagyis úgy hiszed), gondolom az nem vígasztal, hogyha egy Kama3 telibever, mert nem látott megfelelően. 🙂
A sík terepen verőfényes napsütés nagyon sok helyen, főleg városban, nem is annyira verőfényes.
Lakott területen belül, tudtommal nem is kötelező, kívül viszont, igen.
Kedves Ike!
Esőben és szürkületkor MINDEN esetben felkapcsolom a fényszórókat,mivel ezek olyan körülmények,hogy balesetveszélyes lenne tompított nélkül haladni, de még mindíg az a véleményem,hogy nappal JÓ látási viszonyok közt felesleges a tompítottat égetni lakott területen BELÜL sosem használom ilyen körülmények között.Most DRL nappali menetfényt veszek az autóra azt fogom nappal használni mert annak van értelme a tompítottnak nincs.Főleg a helyzetjelzőknek nincs értelme azon belül is a hátsóknak mert nappal semmi nem látszik belőlük.
Nem arról van itt szó, hogy nem lehet látni a világítás nélkül közlekedő autókat, hanem arról, hogy amelyik ki van világítva, azt sokkal hamarabb észre lehet venni, főleg, ha a színe is olyan, hogy amúgy beleolvadna a környezetébe.
Kedves Nighthawk!
Nyilván nem felesleges, ha bevezették a nagytestű járműveken, valamint lakott területen kívül. Ha másra nem gondolsz, egy verőfényes napon is jöhet egy futó zápor egyik pilanatról a másikra. Ilyenkor az utolsó dolog lesz nálad is, hogy világítást kapcsolj. És nem csak a szembejövőről van szó, hanem a mögöttes forgalomról, akiket a tükörből eleve kevésbé látsz. Nem beszélve a sötétített üvegű autókról. És általában azok nem kapcsolnak este lámpát, akik napközben sem szoktak, főleg, ha menet közben éri őket a szürkület.
Sokan még a villamost sem látják, pedig nemcsak a világítása ég, de elég feltünő a szine, a mérete, sőt, még az is valószínűsíthető, hogy merre várható a felbukkanása. 🙂
Szerintem meg verőfényes napsütésben felesleges a tompítottat égetni aki ilyen helyzetben világosban nem lát egy szembejövőt az áramot vezessen ne autót,inkább menjen el szemészetre.
Kedves Balázs!
Akkor bocs, kicsit elbeszéltünk egymás mellett.
Igen, az zavart meg, hogy az első hsz-ben azt írtad „…amikor a gyújtás bekapcsoljuk, a tompított fényszóró … felkapcsolódna…”, mert láttam már ilyet is. Egy esetleges lefulladdásnál vagy vasúti lámpa előtti leállítás után meg szinte természetes, hogy nem veszik vissza legalább helyzetjelzőre. Aztán csodálkoznak, miért nem indul. 🙂
Egyébként, lehet ilyen elektronikát kapni, sőt egyes autókban már elérhető ez az opció.
Kedves Ike!
Nyílvánvaló hogy az két különböző dolog. És nyílván előbbindítjuk a motort, aztán a lámpa. Ez egy pillanatig sem volt kérdés. Meg sem fordult a fejemben, hogy indítás előtt lámpát kéne kapcsolni.
De értem, hogy a félreértés abból adódott, hogy azt mertem írni: „ha abban a pillanatban, amikor a gyújtás bekapcsoljuk, a tompított fényszóró felkapcsolódna”. Természetesen a motor (vagy a jármű) indulása után. De mentségemre legyen mondva, ezt (hogy épp mi az a pillanat) apró és nyílvánvaló technikai részletnek gondoltam, nem a pontos pillanatra akartam a hangsúlyt fektetni, hanem, hogy égjen az a lámpa akkor is, ha az emberek agyán nem villan át, hogy lámpást kéne gyújtani.
Kár elveszni a (nyílvánvaló) technikai részletekben, amikor más a mondanivalóm. 😉
Azért látok némi reménysugarat (is), mert már városban is egyre többen használják a tompítottat. Sőt, már láttam taxist is, aki emigyen cselekedett! Persze nem sokat. 🙂
Kedves Balázs!
Az, hogy tompított nélkül nem indulsz útnak, meg az, hogy tompított nélkül nem indítózol, két teljesen más dolog.
A tompítottal a helyzetjelző is felkapcsol, így kb. 150W-tal terheled az aksit, majd erre indítasz rá?
Nem tudom merre laksz, de hogy városi körülmények közt, napi 20-30km-t autózva nem él 9 évet az aksid, ha már indítás előtt tompítottat kapcsolsz, az valószínű. De, mint elmítettem, még szabálytalan is, mivel álló járművön tompított csak korlátozott látási viszonyok közt megengedett. Ugyanez a helyzet a start/stop rendszerrel is, városban gyorsan kifektetik a hagyományos akkumulátorokat.
Ámbár, ha városban autóznál, akkor egész úton villoghatnál, úgyhogy célszerűbb lenne a tompított helyére stroboszkópot szereltetni. 🙂
Először azt kéne elérni, hogy lakott területen kívül kapcsoljon mindenki, ahogy néhány éve már kötelező lenne, majd utána lehetne a városban is bevezetni. De, ahogy a biztonsági övet sem használja mindenki, meg kézből mobiloznak,és nem látják be ezek veszélyességét, a tompítottét méginkább nem fogják.
Kedves Ike!
Teljesen egyetértek azzal amit írtál. Én (is) arra szerettem volna rávilágítani, hogy rengetegen közlekednek helyzetjelzővel. Ami egyszerre szabálytalan és veszélyes, és minősíti a vezetőjét.
A másik amire felakartam hívni a figyelmet, hogy a most futó LED-ek nagyobbik hányada kutyafüle (gyk: szart sem ér, többet árt, mint használ). Vannak kivételek pl. újabb Audikon elég tisztességes, de a korábbi generációké, ott is halovány… A hátulról meg nem is beszélve! (mivel ott nincs semmi) Tény a hátsó hiánya nem annyira veszélyes.
A lökhárító alattiak meg egyenesen a tervezés zsákutcái. (Akárcsak a hűtő melletti indexek.)
Hogy mennyire terheli az aksit? Én lámpa nélkül nem indulok el, és mindenkinek igyekszem jelezni (lámpa fel-le kapcsolásával), hogy valamit elfelejtett a „kolléga”. Ennek ellenére az aksim már 9 éve van a kocsimban, és télen is pöcre indul.
Hogy miért lenne jó, ha mégis az autó kapcsolná fel, terhelve „feleslegesen” az aksit? Pont azért, mert az aksi „terhelése”, még a kisebbik rossz. Ha egyszer az emberek képtelenek elfordítani egy kapcsolót?! Persze van egy környezetkímélőbb megoldás is. Megbüntetni minden tompított nélkül közlekedőt. Gyorsan megtanulnák felkapcsolni a lámpát. Persze ehhez épeszű törvényalkotók kellenének. Magyarul: reménytelen.
Ami azt illeti, én a projektoros fényszórókkal kapcsolatban tapasztalom azt, hogy nappal, sokkal kevésbé látható egy projektoros, mint egy hagyományos fényszóró fénye.
Nappali menetfény LEDes, már évek óta terjed a nyugati országokban, mert rájöttek a kisebb károsanyag kibocsátás a trendi a XXI.században.Hamarosan az összes fényforrást felváltja a LED,melynek élettartama sokszorosa a hagyományos izzókénak.Tudok sok olyan autósról,akik mindig égetik a tompitottat,hogy félévente min. cserélik a izzókat.A LEDnél ilyen probléma nincs.A DRL felszerelésénél a fúrás környéki beázást kell elkerülni az utólagos zárlatok stb. miatt.Ezért is érdemes márkás terméket HELLA,PHILIPS választani,ezekhez komplett beszerelési útmutatót is adnak,csatlakozókkal,vezetékekkel stb.
Rövidesen minden régebbi autótípushoz lesz ilyen szett,típusigazolással ami a műszaki vizsgánál fog majd jól jönni!
Kedves Opelfan!
Az utólagos xenon nem szabályellenes, amennyiben betartod a kötelező előírásokat. Vagyis, kiépíted mellé a fényszórómosót és az automatikus magasságállítást. Ha ezek megvannak, senki sem fog belédkötni miatta.
Az a gond, hogy sokaknál csak a xenon-szett beszerelésében merül ki a xenonosítás, azt meg lexarják, hogy a többiek nem látnak tőlük. Mert eddig kizárólag azoktól hallottam, hogy a xenon nem zavaró, akik vagy már használták, vagy erősen rajta voltak a használatán.
Egyébként meg, teljesen feleslegesnek tartom a xenont. A halogén is világít annyit, hogy a megengedett sebességhez tartozó féktávot bőven be lehessen látni, főleg lakott területen. Ködben meg nem ér semmit, mivel a sárgás fény lényegesen jobb ködben meg esőben. Nem véletlen sárgásak a ködlámpák.
Ugyanolyan mánia ez, mint 20-25 éve a halogén. Mindenki azt akart a kocsijába, ma meg, hogy már minden autó úgy jön ki, most a xenon a menő. 10 év múlva meg a LED lesz a világítás netovábbja.
Kedves Balázs!
Már meg ne sértődj, de ha felvetődik benned, hogy mire való a helyzetjelző és rendelkezel jogosítvánnyal, akkor bizony neked sem kellene erőltetni a részvételt a közlekedésben. Ha mégsincs jogsid, akkor bocs, bár akkor nem lennél ennyire kritikus, szvsz.
A helyzetjelző (hogy miért kell azt parklámpának hívni?!) kizárólag az (nem forgalmi okból) álló jármű megjelölésére való. Ahogy tilos az álló autón tompított világítást használni (kivéve forgalmi okból állón, ill. korlátozott látási viszonyok esetén) ugyanúgy nem szabad(na) csak a helyzetjelzőt mozgó járművön használni.
A halál egyszerű tompított felkapcsolás, a gyújtás ráadásakor, vagyis álló motornál, eleve szabályellenes lenne (lsd. fent), arról nem is beszélve, hogy az akkumulátort terhelné teljesen feleslegesen.
A DLR-nek pont az a lényege, hogy kis fogyasztás mellett elég fényerőt biztosít a láthatósághoz. Ne a tesco gazdaságos LED-csíkra gondolj, hanem a valóban használható E-jelű lámpákra, amik igencsak a tompított fényerejével vetekednek, de töredékét fogyasztják, amivel, ha nem is sokat, de benzint is spórolsz, így a károsanyagkibocsájtás is csökken. Tudom, egy-egy autónál ez csak laboratóriumi körülmények közt mérhető, de hosszútávon, globálisan igenis számít.
Személy szerint, én a motor indítása után mindig tompítottat kapcsolok, napszaktól és időjárási viszonyoktól függetlenül. Ha majd lesz fölös 15-20 ezrem, beinvesztálok egy tisztességes DLR-be, de és is feleslegesnek tartom az általad említett „értelmetlen, nemlátható, gyenge fényerejű, nevetséges hókuszpókuszokkal” díszíteni a kocsit.
„nemlátható, gyenge fényerejű, nevetséges) hókuszpókuszokkal?!”
Egy szabványos DRL, ami 5W-os, ~35W-os halogén reflektonak felel meg.
Ez sokkal jobban látható, mint az útfelületre irányított tompított.
Nem ugatok olyanba bele, amiről nincs tapasztalatom és vagy tudáosm…
Árulja el már valaki, hogy MI ÉRTELME VAN a HELYZETJELZŐNEK?! Pontosabban a helyzetjelzőnek nevezett fényforrásocskáknak? Mert a helyzetjelzővel közlekedő autót épp úgy nem látni, mint az anélkül közlekedőt. Sőt kifejezetten veszélyes, mert az IQ-szegény vezetője abban a tévhitben irányítgatja autóját, hogy őt látni lehet (mármint érdemben).
További veszélyt jelentenek a még kevesebb intelligenciával megáldott lelkek (pl.:taxisok), amelyek azt gondolják, hogy még esőben, ködben, szmogban, hóban, napsütésben, szürkületben is a helyzetjelző a megfelelő eszköz a láthatóságra.
Halál egyszerű megoldás lenne, ha abban a pillanatban, amikor a gyújtás bekapcsoljuk, a tompított fényszóró (és nem holmi LED-es karácsonyfa díszek pláne a lökhárító alatt) felkapcsolódna. Egyáltalán minek cicóznak a jogászok, autógyártók, holmi értelmetlen (nemlátható, gyenge fényerejű, nevetséges) hókuszpókuszokkal?!
n-szer tíz év alatt bebizonyosodott, hogy a vezetőknek (majdnem embereket írtam) van olyan nem elhanyagolható százaléka, amelyek agyának nem fejlődött ki az a része, amelyik arra ad utasítást a kezének, hogy a lámpáját (gyengébbek kedvéért: tompított fényszórót) felkapcsolja.
Kedves Zoli!
Köszönjük a pontosításokat, valóban a gyújtás ráadása, és nem a járó motor a fény bekapcsolódásának a feltétele.
Az elhalványodással azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet, mert az ilyen lámpa alkalmazói szerint a csökkentett fényerő bekapcsolódásától a fényforrás már nem DRL-nek, hanem helyzetjelzőnek minősül, és az arra vonatkozó szabályoknak kell megfelelnie. Végül is a legtöbb autóban a hagyományos lámpatest eddig is minimum három funkciót teljesített (helyzetjelző, tompított, országúti fényszóró), de akár negyedikként a ködlámpa is bekerülhetett. Miért ne lehetne tehát a DRL lámpatestében elhelyezett helyzetjelző? Egyébként ilyen megoldás gyárilag is létezik, pl. VW Phaeton. Üdv,
Ez a cikk sem sokat javít a helyzeten DRL ügyben. A hatályos 6/1990 55/B § (3) bekezdés szerint :
„(3) A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy
a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására
kész állapotában van, de – kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet –
automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.”
Tehát nem csak járó motor, hanem „bekapcsolt gyújtás” a feltétel, és akár a tompított, akár a fényszóró bekapcsolására el kell aludjon, (nem helyzetjelzőre!).
( A kivétel a fénykürtöt jelenti.)
Szó nincs elhalványodásról. A rendőr és a vizsgabiztos a fenti paragrafust vaslja be az utólagosan felszerelt lámpák esetén. Az egy másik kategória, ha az autógyár egy szerkezetben egyesíti a több funfciót, de az akkor már nem csak DRL, annál egy bonyolultabb szabályrendszernek kell megfelelnie.
Ezzel nem azt mondom, hogy nekünk van a legnaprakészebb jogrendszerünk, de ha ez van, ezt kell betartanunk.
Az RL minősített lámpa meg azért kell az utólagos felszereléshez, hogy biztosak lehessünk benne: a lámpánk megfelel az ENSZ-EGB 87sz. előírásainak fényerő, láthatósági szög, felület, színspektrum stb. alapján, így jogosan használhatjuk tompított helyett a nappali haladáshoz.