Diszkont versenyautó – Suzuki Swift
Suzuki Swift, 1993 - Élményautó ez, nem a nagyié!
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Sokan lenézik A mi autónkat, pedig mekkora szám volt, amikor hazánkban is gyártani kezdték! A gömbölyű Swiftből igazán jó játszós autót lehet faragni. Valahogy így!
1993-as mivoltára csak a gyári, kicsit már fakó piros fényezése emlékeztet, a részletek sokat változtak, de nincs típusidegen alkatrész, minden Swiftről jött
Az első hazánkban készülő Suzuki modell, az 1992-ben gyártásba küldött Swift hatalmas karriert futott be nálunk, ma is rengeteg szaladgál még belőle. Szomorú hír, hogy Swift jövőre már nem készül Esztergomban, még idén befejeződik a gyártás, az MK2-es akkor is A mi autónk marad. Rengeteg családnál régóta szolgál, akár újkora óta, sokan próbálják minél jobb állapotban tartani, van ahol viszont ezt a dolgot elengedik és igyekeznek minél jobbat faragni belőle. Ez leginkább úgy történik, hogy a gyermek jogosítványa után mi mást is hajthatna, mint a család Swiftjét? Ami a lemezek alatt szépen csöndben elkezd átalakulni, majd amikor már mindenki észreveszi, hogy ez már nem egészen az a kocsi, amivel elkezdett tanulni, jöhetnek a feltűnő átalakítások. Valahogy így alakult át ez a Swift is, de a matricákon és az ültetésen túl nagyon sok minden van még.
Elöl-hátul GTi lökhárítókat kapott, a felnik is a gyári darabok és még az oldalsó védőcsíkjai is megvannak
Ízlésesen eltakart sérülés némi utalással arra, hogy nem az van elöl, amit a hátulján hirdet
Tulajdonosa nem éppen Suzuki-szűz, az elmúlt években jó pár megfordult a kezei alatt, de nem abból, amit mindenki ismer. Különös becsípődése az MK2-es GTi, amely még Japánban készült, és amiből nálunk egyre ritkábban találni értelmes állapotút. Neki hála, szerencsére több is megmenekült a végső pusztulástól, és eredeti állapotukban pörgethetik a világba tulajdonosaik a dupla vezérműtengelyes 1.3-ast. A család ’93-as Swiftjét is hasonlóan oltotta be, ugyan a háromajtós GTi karosszéria szebb, mégiscsak meglepőbb a fakó piros ötajtóssal körbeautózni mindenkit a Kakucs Ringen.
1,3-as, akárcsak a gyári, de a GTi motor dupla vezérműtengelyes, injektoros, gyárilag 101 lóerős, itt viszont egyedileg írt ECU-val jelenleg 117
Toronymerevítők elöl-hátul a karosszéria merevsége és a keményített futómű stabilitása érdekében. Pályára slickeken gurul, és úgy tapad, mintha sínen húznák
Ugrott a gyári 1,3-as motor, helyére egy GTi-ből érkezett, saját kezűleg az utolsó csavarig felújított, dupla vezérműtengelyes 1.3-as került. Ez gyárilag 101 lóerőt teljesít és teljesen más karaktere van, mint a 8 szelepesnek. Persze nem maradhatott érintetlenül, így rengeteg módosítás után jelenleg 117 lóerőnél tart, és csak programozás kérdése, hogy felkússzon egészen 130-ig. Polírozott és bővített hengerfej, nagyobb fojtószelep és nagy teljesítményt is elviselő csapágyak, valamint egyedileg írt programú motorvezérlő engedi jelenleg 8500 percenkénti fordulatig pörgetni az 51 ezer kilométert futott motort. Mivel a gázreakció is sokkal élénkebb, mint előtte, a motor nagyon hamar éri el ezt a fordulatszámot, ott lehet szúrni egy kettest, aztán a hármast, majd vissza, közben persze üvölt az 1,3-as elöl-hátul.
Az utasé GTi, a pilótáé OMP versenyülés négypontos biztonsági övvel, leginkább csak a műszerfal gyári, ami nem kellett belőle, az a garázsban pihen, így 740 kilót nyom a Swift
Szolid pályanapozáshoz kell a jó oldaltartású versenyülés, meg a GTi kormány. A kipakolt karosszéria zajos, és ezen a kipufogó is segít, de a motor hangja is óriási, hiszen 8500-at pörög
Már a motornak is gyönyörű hangja van, de a két dobot rejtő egyedileg gyártott kipufogórendszer is rásegít, így a kisautó mindkét végén igazi hangorkán tör elő. A tempós kanyarvadászathoz elengedhetetlen felkészíteni a futóművet is, ezért kerültek rövidebb és keményebb lengéscsillapítók és rugók a Swift alá. Meg persze keményebb szilentek és plusz merevítések is, az igazán komoly tapadás eléréséhez viszont teljesen sima, slick abroncsok is kellenek, azok minden pályázás előtt felkerülnek a helyükre. Hogy a súly/lóerő arány megfelelő legyen, a legtöbb felesleges kárpit kikerült az autóból. Néhány kilót lehet spórolni a szőnyegeken, a csomagtérkárpiton, meg a hátsó ülésen is, így most 740 kilót nyom a Swift.
Olajnyomás- és hőfokmérő, valamint vákuummérő középen, csak a funkció a lényeg, az esztétika nem. A műszeregység sem a gyári, 220-ig és 9000-ig skálázva csak a GTi-kben volt, a futott kilométer pedig a teljesen újjáépített motoré
Ami maradt bent, abból is csak a műszerfal gyári, viszont a műszeregység nem, de csak a szakavatott szemek veszik észre a különbséget. A többieknek elárulom, hogy az esztergomi Swiftek egyikében sem tartott 220-ig a kilométeróra és 9 ezerig a fordulatszámmérő. A kormány is GTi, ahogy a jobb oldali ülés is, a sofőré viszont valódi OMP versenyülés 4 pontos biztonsági övvel. A külső GTi lökhárítókkal lett feldobva, ennyi látvány kell. A hétvégi pályás csapatásokhoz pedig nagyobb fehér felnire szerelt versenygumik kerülnek fel. Úgy egy fokkal méltóságteljesebb a megjelenése, de így sem egyszerű, viszont nagyon alulmaradhat, ha valaki a nagyi Swiftjének nézi. Nagyjából így lehet normális keretek között kimaxolni a második generációs Swift nyújtotta lehetőségeket, így viszont hatalmas az élményfaktor.
Nincs tengernyi lóerő, vagy hátba vágó gyorsulás, van viszont fergeteges kanyarsebesség és gyönyörű tiszta, az egekig pörgő szívó motorhang.
Ezek együtt folyamatos vigyorgásra késztetnek mindenkit, aki megtapasztalja akárcsak a jobb egyből.
Hangos, zajos, kőkemény, nagyon huligán, de hatalmasat lehet egy ilyen átdolgozott Swifttel autózni. Ha az utolsó csavarig értő kezek rakják össze, óriási élményt nyújt
Húúú…. ember!!!
Ne írj már baromságokat. 2 milliót nem kell rákölteni. Ha ügyes vagy és keresgélsz a neten,akkor mindent meg tudsz csinálni magad. De tudod nekem vannak barátaim,akik szívesen segítettek. Ugyanis nekik is az autó”tuning”-építés a hobbijuk. Na meg ismerek néhány Swift Gti-vel foglalkozó embert,és nem voltam rest felkeresni őket,és tanácsot -segítséget kérni tőlük.
De gondolom,te ezt biztosan jobban tudod!
Ráköltöttél vagy 2 millát, de lehet többet egy fos Swiftre, több értelme lett volna bevinni a meleg vizet a házba. 😀
Na, megjött az idióták királya. Örülj magadnak, buzinger. 🙂
Volt itt egy cikk régebben egy épített II-es golfról ami gyorsulási versenyen alázott Audi RS8at is.
Neked az sem teccet, pedig azon nem is volt rendszám, ott használták ahol kellet, a zárt pályán, mentőautóval, mindennel ahogy kell, legálisan.
Neked az is túl gizda és gagyi volt. A te hozzáállásod az újgazdag hozzáállása, ha nem elég drága akkor már nem is lehet elég jó?
Az is egyértelmű hogy te életedben nem ültél Swit Gti-ben de köpködöd. Megint szánalmas vagy, ha csak ez jut eszedbe tartsd meg magadnak.
🙂
Miért érzel mindig kísértést arra, hogy bizonyítsd milyen dilettáns vagy?
Az sem lehetetlen!
De gondolom te is szakértő vagy! Néz utána kicsit a neten,mondjuk az amerikai-dél amerikai oldalakon.
Aztán okulj!
Peace! 😉
[b]„Az után már nem 110-120 lóerő állt rendelkezésre,hanem úgy 250-260!”[/b]
Miért nem 500? 😀 …
Játszós autó! Tényleg! Én tudom,mert én is építettem egy ilyet,de az 97-es kasztni volt.A többi dolog ugyan így volt,mind a futómű,mind a motor terén. A beltér viszont nekem egy Glx-c -ből jött,mert én sűrűn használtam családi autóként.
A következő őrület már még „játszósabbá” tette,merthogy a teljes motor felújítás alatt a turbósítás lett a cél! Az után már nem 110-120 lóerő állt rendelkezésre,hanem úgy 250-260! Na azzal már a Hringen is lehet alkotni. Természetesen semmi nem volt lepapíroztattva,de ugye némi pénzért minden elintézhető.
„jó játszós autót lehet faragni” az én meglátásom szerint más a játszós autó, szerintem ilyennel csak verebek játszanak, csajoknak való frontos.
A G40 klassz, esztétikus kis élményautó volt ugyanezzel a tömeg/LE aránnyal. Ott a futómű nem állt a helyzet magaslatán sajnos, mert már 80 km/h -nál is bizonytalanul instabilan billegett egyenesfutásnál is. Ez a rossz tulajdonsága szerintem nem a 780 kg önsúlyból adódott.
Élmény szempontjából jobbnak tartom a nagyobb hengerűrtartalmat, mert „alulról” húzva stabilabban, egyenletesebben adja le ugyanazt a teljesítményt. 🙂
ezekről a kis bohócgépekről mindig az jut eszembe (legalábbis a tulajáról), hogy nincs pénzem de „alázni” akarok. ordít róla 😀 aztán mindenki döntse el maga, hogy ez most milyen tulajdonság.
apropó, az nkh átengedte a gépet? minden engedélyezve és papírozva van rajta? (nyilván nem, mert az többe kerülne mint ez a kis gyösz, így viszont max trélerrel közlekedhetne közúton)
Jót lehet vele szórakozni, kuncogni a megdöbbent ábrázatokon országúti betyárkodás közepette ezzel a kis báránybőrbe bújt farkassal. 😀 😀
Érdemes mérsékelten kezelni, mert a futómű + karosszéria egységben kell legyen motorteljesítménnyel. A régi Swif „papírkarosszériája” esetében ez nincs így.
Ja, az őzike ábrázat egy vaddisznót rejt, már amennyiben 117LE-vel lehet.Mondjuk a LE/súly arány nem lehet rossz.
Simán el tudom képzelni piros lámpás gyorsulási versenyen meg szerpentinezni.A Hringen már vicces lehet.
Ez egy rendszámos pályagép. Utcára kicsit sok, mert túl kemény a közútra, egyébként vicces kis jelenség. 🙂
Azt lehet tudni hol készült rá az új program?
Szeretem a Swifteket, de itt most elég nagy kettősséget mutat az összkép. A profizmust sejteti a toronymerevítő beépítése, és összességében a műszaki rész is + az ülések, viszont a külső az aranyszínű felnikkel, a matricákkal gagyinak hat, a belső fotóján pedig – látva a váltókart, rajta a Wunderbaummal és a pirossal befújt kardánalagutat – hangosan felnevettem. De minden ember más és más – nem mindenkinek célja a minél „gyáribb” állapot fenntartása -, viszont raccsingolni, őrültködni ezzel is remekül lehet:)