Dacia Duster vs. Suzuki S-Cross – vajon mit tudnak terepen?
Olyan helyekre vittük a Dacia Dustert és a Suzuki S-Crosst, ahová kevesen: meglepően jól szerepeltek
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Valódi terepre vittük el az összkerékhajtással is kapható Dacia Dustert és a Suzuki S-Crosst. Az nem volt meglepetés, hogy a Duster teljesített jobban, az viszont igen, amit az S-Cross tudott.
Az autópiacot jelenleg vezető Suzuki S-Cross legfőbb kihívója a testvérmodellje, a Vitara, házon kívül pedig a most mellé állított Dacia Duster, ami méretben is közelebb áll hozzá
A sötét színnel kevésbé látványos, de az S-Cross esetén alapáron jár a körbeműanyagozás és a 17 colos alufelni is, a Prestige szintű Duster szintén ilyeneket kap, de ballonosabb abroncsokkal. Hasmagasságból is nagyobbat ad a Dacia
Hosszúság [mm] | Szélesség [mm] | Magasság [mm] | Tengelytáv [mm] | Hasmagasság [mm] | Csomagtér [l] | |
Dacia Duster | 4341 | 1804 | 1693 | 2674 | 214 | 445-1478 |
Suzuki S-Cross | 4300 | 1785 | 1580 | 2600 | 175 | 430-1230 |
Csomagterével ugyancsak a Dacia a nagyobb (jobbra), de az utastér tágassága a Suzukiban bőségesebb
Vaskos tetősínjével és bő 11 centivel jelentősebb magasságával, valamint formájával, terepszögeivel is terepjárósabb a Duster
Dacia Duster | Suzuki Vitara | |
Belső szélesség elöl [mm] | 1400 | 1475 |
Belső szélesség hátul [mm] | 1400 | 1435 |
Belmagasság elöl [mm] | 925-980 | 930-990 |
Belmagasság hátul [mm] | 940 | 950 |
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött [mm] | 230 | 270 |
Ülőlap hossza elöl [mm] | 510 | 495 |
Ülőlap hossza hátul [mm] | 440-490 | 505 |
Csomagtér maximális szélessége [mm] | 1160 | 1310 |
Csomagtér szélessége a kerékdobok között [mm] | 990 | 1030 |
Csomagtér magassága [mm] | 450-800 | 425-940 |
Csomagtér hossza [mm] | 930 | 900 |
Csomagtér hossza üléshajtással [mm] | 1700 | 1700 |
Raktérnyílás szélessége [mm] | 940 | 1080 |
Raktérnyílás magassága [mm] | 780 | 720 |
Egyszerűbb, de maximálisan funkcionális a Duster beltere, a középső kijelző itt is Apple CarPlay/Android Auto kompatibilis
A Prestige szintű Duster egész jó tartású üléseket, első ajtajaira (mű)bőr betétet ad
Vaskos ajtóbehúzójával, de még középkonzoljának gombjaival is terepjárósabb a Duster, valamint azzal is, hogy hiába tesszük hajtásmód-kapcsolóját 2WD állásba, vészesetben mindenképp hajt hátul is, terepen persze látványosan biztonságosabb 4WD és pláne Lock állásban
Személyautósabb, anyagaival és összeszerelésével is minőségibb a Suzuki beltere, műszerfala, központi kijelzője is látványosabb
GLX szinten valódi és "szintetikus" bőrt is váltogat a szövet mellett az S-Cross összességében kellemes, nagyon jó tartású ülése. A helykínálat és az ülések tartása is jobb itt, a hátsó támla dőlésszöge is szabályozható
A Dusteréhez hasonlóan palacktartós az S-Cross első ajtaja is, összkerékhajtását Lock állásba téve automatikusan kikapcsol a stop-start, a Suzuki AllGrip rendszere hajszálnyit gyorsabbnak tűnt a Dacia összkerékhajtásánál, a GLX központi kijelzője vezeték nélküli Apple CarPlay-es
Terepen van igazán elemében a Duster
Nem kell vele óvatoskodni, a dízelmotor és a hozzá társított rövid 1-es fokozatú váltó a 21 centis hasmagassággal már-már valódi terepjáróvá teszi
Dacia Duster dCi 115 4x4 Prestige | Suzuki S-Cross 1.4 Hybrid 48V 6AT AllGrip GLX Panoráma | |
Emissziós norma | Euro 6d | |
Üzemanyag | Gázolaj | Benzin |
Hengerűrtartalom [cm3] | 1461 | 1373 |
Hengerek/szelepek száma | 4/8 | 4/16 |
Váltófajta/-fokozat | kézi/6 | automata/6 |
Teljesítmény [LE/fordulat] | 114 (3750) | 130 (5500) |
Nyomaték [Nm/fordulat] | 260 (1750-2750) | 235 (2000-3000) |
Gyorsulás 0-100 km/h | 10,2 | 10,2 |
Végsebesség [km/h] | 175 | 195 |
Kombinált fogyasztás (WLTP) [l/100 km] | 5,3 | 6,3 |
CO2-kibocsátás [g/km] | 139 | 142 |
Saját tömeg [kg] | 1439 | 1330 |
Megengedett össztömeg [kg] | 1945 | 1780 |
Abroncsméret | 215/60 R17 | 215/55 R17 |
Garancia | 3 év/100 000 km | 3 év/100 000 km, 10 év a hajtásláncra |
Alapár (akciósan) [Ft] | 7 509 000 | 9 380 000 |
Alapvetően eltérő tehát a két tesztautó hajtáslánca: a dízel, de kézi váltós Duster katalógusérték szerint 1 literrel takarékosabb, mint az automata váltós és összkerekes S-Cross, a gyakorlatban ennél jelentősebb is lehet a különbség, persze az S-Cross is bőségesen ad lehetőséget takarékoskodásra, azzal is vastagon be lehet menni a gyári érték alá (lásd a példát itt), ahogyan a Duster sem feltétlen mindig fogja gyári értékét hozni. A terepezéshez mindkét autó ideális váltót kapott, a Daciánál nincs is más opció az összkerékhajtáshoz, mint a 6 fokozatú kézi, ami itt már-már felezőáttételnek is beérő módon rövid egyes és hátrameneti fokozatot ad. A dízel jelentős (260 Nm) és alacsonyról (1750/perctől) érkező nyomatékával ez azt eredményezi, hogy a kuplungot terepen, emelkedőkön sem kell csúsztatni, ugyanakkor az ötödik és a hatodik fokozat kellően hosszú, így az autópályás 130 km/órás tempó 2700/perc fordulaton futható. Ez persze már hajszálnyit magas, már csak a magas építés adta jelentős szélzaj miatt is érdemes kicsit lassabban menni vele. [BANNER type="4"]
Bátran mehetünk a Dusterrel ott, ahol az S-Cross óvatosságot igényel
17,5 centis hasmagasságával az S-Cross is jól mozog terepen, de lökhárítói és nagyobb tengelytávja mind-mind terepszögeit gyengítő tényezők
Ahol elfér az S-Cross, ott meglepően ügyesen megy el, a terepjárást automata váltója és lágy hibrid rendszeres motorja is profin segíti
Ha vigyázunk rá, sok helyen elmehetünk az S-Crosszal is, de sokkal lassabban, mint a Dusterrel
Hasonlóan ügyesek, de a Duster határai távolabb vannak, az ESP által mindketten megoldják a leátlózós helyzeteket is, persze a fékek koptatásával
Terepen fölényesen nyer a Duster, közútra józanabb választás a távolságtartós tempomatot is alapáron adó S-Cross
„Valódi terepre vittük el…”
Ne haragudjatok, de ez a Hungaroring Off-road Centrum egy rossz vicc. Itthon a szőlőhegyre komolyabb terep van, ahová rendszeresen kijártam… egy Polo 1.4 TDI-vel. Egy kicsit nagyobb gumi volt rajta(+1cm hasmagasság), de ennyi. Jött, ment, vízmosás, téli olvadásból vagy friss felhőszakadás elől menekülve hazafelé, a lengőkar meg a felni mindig megtelt sárral, néha húzta a hasát(egész jó védőlemez volt rajta gyárilag), de működött. Megjegyzem azért az sem egy nagyon extra terep, szárazon nem is nagy ügy, de ennél a pályánál százszor komolyabb(meredekebb, hosszabb kaptató mély vízmosással, masszív keresztirányú lejtés, azért az sárban beszaratós).
Szóval ha ezt a pályát nem teljesíti akármi, akkor semmi.
Azt természetesen értem, hogy ezek az autók nem terepjárók, és nem is igazán azért veszik, de kicsit visszatetsző a „valódi terep” megfogalmazás, meg az városi a tévhit, hogy Magyarországon nincs is komolyabb terep, meg oda nem is megy senki. A vidéki átlagpolgárnak meg a hétköznapi létezés is komolyabb terep ennél, csak ő nem tud róla, hogy most aztán „valódi terepen” van, aztán azzal oldja meg, amije van, mintha csak levegőt venne, mert azt is kell.