Csődhelyzetben született, de sikeres lett – 40 éves a Citroën CX

Ha autómárkákról sztereotípiákat kell felsorolni, akkor a francia Citroën lesz mindig az extravagáns. Nem úgy mint egy BMW, vagy az újabb Audik, hanem franciásan - kényelmesen és elegánsan. Hidropneumatikus rugózás, harcsaszájra emlékeztető tekintet és horror sztorik a szervizből. Ezek a felületes észrevételek, de valljuk be, tett érte a Citroën. A hatvanas években a DS (Fantomas repülő autója) folyamatos fejlesztésével jól ment az üzlet, sikeres volt a széria, még Amerikában is sikerült belőle jó párat eladni.

A Citroën bevásárolt Olaszországban, a Maserati tulajdonlásával került az SM luxuskupéba V6-os motor, de a Fiat-együttműködésből például nem realizálódott semmi. Ez idő tájt a DS nagyautón kívül a kis guruló esernyő 2CV-t és mutációit készítették, meg mellette az Ami kisautókat, rendes középkategóriás családi autójuk viszont nem volt. A GS 1970-ben mutatkozott be, fejlesztése nagyon sokba került, ahogy a különböző ekkortájt megjelent Maserati modelleké is. Közben az amerikai előírások miatt kivonultak a tengerentúli piacról. A kaput két dolog tette be, az 1973-as olajválság, és ennek következtében a meghiúsuló Wankel motoros biznisz. A Citroën az NSU-val közös vegyesvállalatot hozott létre, de a Comotor sosem valósult meg, hiába öltek bele hatalmas pénzeket. Az NSU a Wankel polémiái miatt tönkrement, maradványai a VW csoport részéve váltak, a pénzügyileg megroggyant Citroënt meg a Peugeot karolta fel.
1985-ös CX reklám az egyik korabeli James Bond filmből is ismert színész-énekesnővel, az örökké extravagáns Grace Jonesszal
Az 1974-ben, természetesen az őszi Párizsi Autószalonon bemutatott CX ebben a nem túl kedvező közegben fogant, ez műszakilag is nyomot hagyott rajta. Lassan haladtak a franciák az 1955 óta gyártott DS leváltásával. A DS és utódja, a CX is csak négyhengeresként volt kapható. A DS-be korábban még léghűtéses, boxer hatos csúcsmodellt terveztek, de az nem jött össze. Viszont kihozták a már tíz éve is legendás SM kupét, ami a Maserati V8-asból kurtított V6-osával csak kis példányszámban készült. Ahogy a GS-nél, úgy a CX fejlesztésekor is Wankel motort álmodtak az autó orrába. A GS Birotor óriási bukás lett, mindet visszavásárolta a gyár, mert a garanciális feltételeket is csak nehezen tudták teljesíteni, annyira kiforratlan és megbízhatatlanan volt.

A CX orrába nem került végül Wankel motor, de a négyhengereseken kívül más sem, mert a nagy méret ellenére direkt szűkre szabott motortérbe csak az fért bele. Motorikusan kapott kritikát a CX, a kezdeti kínálat darabjai elég gyengék voltak, nem sokat fejlődtek a DS-hez képest. A 2,0 literes alapmotor 102, a 2.2-es 112 lóerős volt, az erősebb változatokra várni kellett. Az utolsó évjáratú DS23 141 lóerőt tudott befecskendezéssel, ehhez képest a karburátoros CX-ek eléggé leszerepeltek. 1977-ben jelent meg a CX GTI, az már 128 lóerőt teljesített, de a legerősebb az 1984-es CX 25 GTi Turbo volt; 220-at ment 168 lóerővel. 1981-ben jelent meg a korábbi félautomata váltó helyett a hagyományos automata, 1985-ben a modellfrissítéssel az ABS, közben gyártottak kombit és dízel változatokat is.

Felfüggesztései hidropneumatikusak, mint az elődnél és ugyanúgy állítható a hasmagasság, de a rendszert a Diravi sebességfüggő szervokormány egészíti ki. Az úthibákat kisimító lágy rugózás a korabeli tesztelőket lenyűgözte, elődjén kívül nem is tudták mihez hasonlítani a CX futását. Ekkoriban a Rolls-Royce Silver Shadow és a Mercedes-Benz hosszított S-osztálya alatt is a Citroën hidró gömbjei voltak. Kritikát a CX nem a rendszer működése miatt, hanem a hosszabb távú üzemeltetése kapcsán kapott, a típus életútja során ezen sokat fejlesztettek, ahogy a rozsdavédelmen is. Sok volt a hibára hajlamos részegység, akadtak elektronikai gondok is, de a stílusért a lelkesebb tulajok vállalták a relatíve magas fenntartási költségeket.

1975-ben a CX tetemes előnnyel elvitte a Volkswagen Golf első szériája elől az Év Autója címet. Ortodox rajongók szerint az 1,2 millió példányban, 1991-ig gyártott CX volt az utolsó igazi Citroën, hiszen ezt még pont nem a Peugeot fennhatóság alatt hozta ki a gyár. 1974-ben még csak a cég 38,2 százalékát vették meg a Michelintől, de 1976-ra 90 százalékos tulajdonjoggal létrehozták a két cégből a PSA Peugeot Citroën holdingot. A CX utódja, az XM már a Peugeot 605-tel osztozik padlóvázán, motorjain és a váltókon is. Az egyetlen különlegessége a hidrós felfüggesztés maradt - persze a formán túl, de nagy étvágyú és régi vágású V6-os motorjával, valamint a sajátos ferde háttal nem állta a német konkurenciával szemben a presztízsharcot. A CX-ből a kilencvenes évek elején sok futott itthon is, ha nem is főszereplőként, de a korszak összes francia filmjében feltűnik.