Csinos legyen, vagy sportos? X2 vs. E-Pace

Van itt szabadidő-autó, ötajtós karosszéria, kupé, emelt hasmagasság, minden, ami ma hívó szó, ráadásul egyben.

Pontosabban mindkét autón egyszerre. A Jaguar a BMW-hez képest még elég zöldfülű, ami az SUV kategóriát illeti, hisz az X5 egy év híján 20 éve mutatkozott be, az F-Pace viszont csak 2016-ban. Nem tett rosszat a Jaguarnak, 83 százalékkal emelte meg az eladásaikat, a kisebb E-Pace-nek így már kikövezett út vezet a siker felé. A BMW-nél hagyományos szabadidő-autóból már szinte minden kategóriából van, lassan ők sem tudják, hová férne be még egy modell, az X2 megszületése és lényege is kissé kérdéses. Az X2 stílusa megkérdőjelezhetetlen, ahogy a Jaguaré is, de vajon melyik a jobb prémium kupé SUV?
Itt a méret a lényeg
Ha szigorúan vesszük a kategóriájukat és ragaszkodunk ahhoz, amit a gyártó kommunikál, akkor valóban nem játszhatnának együtt. Úgy a BMW modelljei teljesen egyedül lennének, hisz Sport Activity Coupe nincs másnak. Méreteiket tekintve viszont bátran helyezhetjük őket a kompakt SUV kategóriába, bár a BMW által említett szubkompakt méret épp csak 2-3 centivel marad el a kompakttól. Külsőre a Jaguar foglal el több teret a világból, hosszban csupán 3,5 centivel, szélességben néggyel, magasságban viszont 12-vel nagyobb, mint az X2. Tengelytávolságukban csupán 1,1 centi a különbség a Jaguar javára, azonos beállítású sofőrüléssel mégis a BMW-ben marad több hely a hátsó utas térdének. A Jaguarban érezhetően magasabbra kell ülnünk, a csomagtér padlója is magasabb, és hiába a nagyobb test, kalaptartó alatt mérve elmarad az X2-től a poggyásztér.

Mindenki másképp méri, ezért is különös, hogy az E-Pace katalógusértéke 577 liter, ami plafonig pakolva értendő felhajtott ülésekkel, padló alatti rekeszekkel együtt. Az X2 csomagtere már csak szemre is nagyobb, a padló kivehető, kalaptartó alatt mérve értendő a 425 liter, lehajtott ülésekkel a bajor több mint 100 litert ver a brit versenytársra. Fejtérben, válltérben az X2 a szűkebb, az M csomagos sportülések miatt amúgy is skatulyába zárt élményt kapunk, ami persze elengedhetetlen a sportos hangolathoz. Az ülések nagyon jól tartanak, állíthatóságuk még az oldaltámaszokat is érinti, az E-Pace inkább hagyományos értelemben véve kényelmes és hétköznapi. Anyaghasználatuk nagyjából jól ismert, a prémium minőségű bőr és Alcantara mellett elég jó műanyagokat is találunk. Összeszereltségben az E-Pace a márka modelljeit tekintve erősen pozitív élmény, akárcsak a Velar a Land Rovernél, úgy a Jaguarnál ez most a legminőségibb érzetű modell. A BMW hozza a márkától elvártat, a karosszéria merev, zörejt sehonnan sem hallunk.
Sportosak, de tényleg jó vezetni?
Mindkét gyártó érti, hogyan kell sportos hétköznapi autót, vagy jól mozgó nagykategóriás limuzint csinálni, így az eredmény nagyjából borítékolható. Akkor is, ha mindkettő keresztmotoros és elsőkerékhajtású alapból, hisz mint tudjuk, a BMW is képes nagyon jó elsőkerekes platformra épített autót csinálni, lásd a Minik. Az X2 padlólemeze ráadásul pont ugyanaz, mint az új Countrymané, vagy épp a 2-es Active és Grand Toureré, na meg persze az X1-é. Az X2 mozgása, pláne xDrive-val kifogásolhatatlan, nincs orrtolás, nincs bénaság, mintha sínen húznák. Az X2 súlya nagyjából annyi, amennyit tippelnénk, picivel 1,5 tonna feletti, ami egy ekkora autótól elfogadható, pláne, hogy még összkerékhajtás is van. Ennek ellenére rendkívül nehéznek érződik vezetés közben, a kormányzás indokolatlanul súlyos érzetű, ennél lehetett volna egy hangyányit erősebb a rásegítés. Az is igaz, hogy így minden pillanatban komolyan vesszük, és élvezzük, hogy egy kicsit küzdhetünk vele. A súlyos érzet mellé rendkívül kemény futóműhangolás tartozik, ami még a 18 colos kerekekkel is határozottakat üt a gerincünkön, de ez garantálja azt is, hogy tempós kanyarban nem dől észrevehetően a karosszéria.

A Jaguarnál egészen más a helyzet, a kormányzás, a futómű hangolása és a zajkomfort is egy jóval könnyedebb autó hatását kelti. Ennek ellenére közel 300 kilóval nehezebb az X2-nél, ami vélhetően nem a nagyrészt alumínium karosszériának, hanem az Evoque-tól örökölt acél padlólemeznek köszönhető. Az E-Pace mozgása viszont szintén nem vet föl kérdéseket, a kormányzás ugyan jóval érzéketlenebb az X2-énél és a karosszéria dőlései is jelentősebbek, nem érezni annyira nehéznek, mint amennyit valójában nyom, sem haladáskor, sem tempós kanyarvételkor.

A mindennapi használat mellett jóval komfortosabb a brit versenyző, hisz ha nem akarjuk, akkor nem sportos, hanem komótos, csöndes és kényelmes.

Szemben az X2-vel, ami minden körülmények között kemény, határozott és zajos, utóbbi főleg a kerekek gördülési zajától lehetséges. A súlykülönbség tehát kevésbé érződik, annál jobban látszik, méghozzá a fogyasztáson.

Motorügyileg?
Nem teljesen fair a verseny, ugyan mindkettő kétliteres dízel, összkerékhajtással, automata váltóval, az X2 egy 25d, azaz duplaturbós gázolajos, 231 lóerővel. A Jaguar a gyengébbik dízellel érkezett, 180 lóerejével inkább a BMW 20d-jéhez van közel, ám náluk is kapni 240 lóerős gázolajost, így a 25d-nek is épp találni konkurenst. Bár lóerőben erősen eltérnek, nyomatékuk között 20 Nm csupán a különbség, ám a jelentős súlytöbblet miatt a Jaguarnak papíron közel három másodperccel több időre van szüksége a 0-100-as sprinthez. Mint ismerjük, az erősebbik dízel sem túl virgonc a Jaguarokban, ellenben a BMW motorjaival, ahol a 20d gázreakciója is igencsak élénk, akárcsak a hangja. A Jaguar dízelének orgánuma jóval kellemesebb, egyáltalán nem zavaró, a BMW 25d-je messziről hallhatóan kopácsol, nem túl méltó, ilyen külső mellé egy duruzsoló benzinmotor dukál. Fogyasztási adataik nagyjából hozták az elvártat.

Közel azonos felhasználás mellett, ami javarészt várost jelent, a BMW 7,5 litert, az E-Pace 9,3 litert kért 100 kilométerenként, tehát erősebb motorjával is takarékosabb tudott lenni az X2.

Az indok, hogy mégis miért kerültek egymás mellé, az az indulóár. Míg a Jaguar E-Pace kétliteres dízelmotorral, összkerékhajtással és az opciósan választható 9 fokozatú automata váltóval 5000 forinttal lépi túl a 13 millió forintot, addig az X2 ennél csupán 51 ezer forinttal drágább az erősebb motorral. A tesztautók kapcsán azért nagyobb a különbség, ugyanis az E-Pace a mindennel megpakolt limitált szériás First Edition, több mint 20 milliós árcédulával. A hasonlóan fölszerelt, ám nem bőr, hanem Alcantara kárpitos BMW kicsit több mint 18 millió forint feletti összegbe fáj.

Áraikat, felhasználhatóságukat tekintve tehát meglehetősen prémium-, azokon belül is erősen rétegmodellek.

Kettejük közül érdemes azt választani, amelyik közelebb kerül a szívhez, hiszen a pénztárca vastagsága ezen a szinten nagyjából már mindegy. A BMW X2 vezethetőségével, masszivitásával és béemvéségével tudja eladni magát, míg a Jaguar E-Pace jóval különlegesebb autó hatását fogja kelteni mindig is. Nem mellesleg kényelmesebb is, így ha be kéne lőnünk a vásárlóközönséget, azt mondanám, hogy a magasabb üléspozíció miatt utóbbi inkább az idősebb korosztály szívét, míg a BMW azon fiatalokét fogja elrabolni, akik megengedhetik maguknak.