Családosan is stílusosan – Peugeot 508 SW

Messze nem a stílus és a divat jut eszünkbe először, ha egy kombira gondolunk, pedig fordult már elő, hogy a kettőt hatékonyan mosták össze. Szerintem még mindig nem vagyok egyedül azzal, hogy a Honda Accord szikével vágott puttonyát szépnek látom, de említhetném az első Mazda6 kombit is, vagy, hogy kicsit messzebb is menjünk (időben is), a Nissan Stageát. Utóbbit persze másért is szerethetjük, de szerintem a stílusa sem rossz és biztosan van még jó pár, alapvetően családinak tervezett autó, ami végül nagyon betalált a külsejével is.

Az új Peugeot 508 SW-nél ez nem a véletlen műve, dizájnja az egyik legnagyobb fegyvere.

Már csapotthátúként is tarolta a piacot megjelenésével, mégis az az érzésünk, hogy a kombinál teljesedik ki a forma. A B-oszlopig szinte változatlan, magassága 17 milliméterrel nőtt, hossza pedig 40-nel a csapotthátúhoz képest. Szemből sem nehéz megkülönböztetni, a kombi mindenképp kap szolid tetősíneket, szigorúan szatén fénnyel. Ami az Emil Frey-től próbaútra kapott példányt csinossá teszi, az az Allure felszereltségnél szintén szatén fényű króm kerettel ellátott ablaksor. Ez oldalról tökéletesen kiemeli a fazont, a keret fölső íve pedig egy darabból készül, mivel az ajtók a kombin is kupésan keret nélküliek, azok nem törik meg. Ezekhez a prémium márkáknak is szállító gyártóktól rendelik a kédergumit, hogy még véletlenül se legyen zajosabb az utastér a hagyományos megoldásnál. Vastag oszlopokat kellett használniuk, de a stílusért mindig meg kellett küzdeni, és az 508 SW esetében nem tart sokáig hozzászokni a holtterekhez, a kilátás még így sem nevezhető rossznak. Tágas utasteret kínál, hosszában és széltében a kategóriatársakhoz hasonló, a csapott tető miatt fejtérben ad kevesebbet. Hátul persze tágasabb, mint a csapotthátú, lábtere óriási, a lényeg persze ezek mögött van. Csomagtere 530 literes, hátsó ülései közel síkba dönthetőek, óriási teret lehet így kialakítani a franciák valaha volt egyik legszebb autójában. Allure szinten még kézzel kell mozgatnunk a csomagtér fedelét, ám az alkatrész nem nehéz, könnyedén variálható a csomagtér is, az 508 SW meglehetősen felhasználóbarát. Ezt olyan alapáras extrákkal teszik még biztosabbá, mint a kulcs nélküli indítás, vagy épp a 3D-s megjelenítésű navigációt futtató 10 colos központi kijelző és a kétzónás digitális klíma. Multimédia terén talán a legfontosabb, hogy okostelefon tükrözésre képes a rendszer már alapáron, a kijelző képe szép, a menürendszer ismerős lesz a márkát és a PSA csoport modelljeit ismerőknek. Kijelzőből mindenképp jut egy a kormány mögé is, a variálható megjelenítésre képes monitorral együtt ez a Peugeot újgenerációs iCockpit irányítópultja.

Az 508 SW tehát már alapáron meglehetősen high-tech arcát mutatja,

ha pedig ez nem lenne elég, távolságtartós tempomatot és akár hőkamerás éjjellátót is rendelhetünk hozzá a kategóriában elsőként. Vezetéstámogatókból viszont mindenképp járnak a fontosabbak, mint például a vészfékezésre figyelmeztető és beavatkozásra is képes asszisztens, mely 5-140 km/h között aktív, valamint a kormányzással sávban tartó segéd is az 508 SW szériatartozékai. Tempomat is van mindenképp, ennek kapcsolója a kormány mögé került és a klasszikus Peugeot-s elrendezés szerint egy külön kis kar, de annak már egy egészen új generációja, a kapcsolók elrendezése és logikája nem változott. Kimondottan élvezet már csak az is, amikor egyáltalán beülünk egy ilyen 508 SW-be. A vizuális behatások egészen egyediek, fejünket alacsonyra kell húzni beszálláskor és egészen mélyre is ülünk, mindez jóleső mértékben idéz meg némi sportosságot egy alapvetően üzleti célokra szánt modellben. Ülései alapáron félig bőrözöttek, a szövet betétek minőségi tapintásúak, az ülőlap hossza pedig állítható, az ülés tartása kimondottan jó.

Az apró kormány keveset fordul, a játékszerű vezetési élmény itt is megvan, nem mindennapi könnyedséggel irányítható.

A kormány a helyzethez képest közvetlen, a kerekek a legkisebb mozdításra azonnal fordulnak és légiesen mozdul az egész autó a megadott irányba. Nem érezni súlyos tárgynak, ami a hétköznapokban sokat számít egy ilyen autónál. Rendkívül csöndes, sem a kétliteres dízelmotorból, sem a külvilág zajaiból nem kapunk bántó mértékkel, előbbi miatt el is tudja feledtetni mi is hajtja valójában. Dízelmotorjából nagyobbikat, a kétliteres, de 163 lóerős verzióját kapta az Emil Frey demóautója. Ehhez 8 fokozatú, már számtalanszor kiváló eredménnyel vizsgázott Aisin automata váltót csatlakoztattak. Hangolása most is remek, duplakuplungosakkal veheti föl a versenyt váltási sebességben, miközben elinduláskor és irányváltáskor nem ismeri a botladozás fogalmát. A dízelmotor nyomatékos, kellemes jelenség, bár határozottan érezni, honnan húzna jobban a 180 lóerős kivitel.

Ezzel együtt is harmonikusabbnak hat a gyengébbik verzió, mely a váltóval együtt remek összhangot alkot zavarmentes vezetési élménnyel karöltve.

Kellően határozott a futómű is, kis kanyarvadászat is belefér, ha az izgalmas külső kicsit felborzolta volna a kíváncsiságunkat. Jó ránézni, jó vezetni és nagyon jó benne utazni is, vérbeli francia, miközben extravaganciáját ízléses mértékben fűszerezték sportossággal is. Utóbbit üzemmódválasztóval fokozhatjuk, aminek Sport állásában megérkezik a hanggenerátor és tovább forog a motor, később kapcsol a váltó, amit egyébként a kormány mögötti fülekkel is vezérelhetünk. Karbonszálas mintázatú betéteket kap már alapból is az utastér, az Allure felszereltség pedig annyira gazdag, hogy elgondolkodtató, érdemes-e följebb konfigurálni. Ránézésre izgalmas és tágas, beülve beváltja a hozzá fűzött reményeket, könnyedén megfűszerezheti a rövidebb és hosszabb utazásokat is. Az SW felára 450 ezer forint a kupés limuzinhoz mérten, így az 1.5 BlueHDi 9,34 millió forintról startol, a mindenképp 8 fokozatú automatával társított 2,0 literes dízel 10,54, Allure szinttel 11,09 millió forintról. Ha kipróbálnád ezt az autót, az Emil-Frey Peugeot szalonjában, az M5 bevezetőjénél megtalálod!