Családi rakéta – Volkswagen Arteon Shooting Brake R

Járt már nálunk a frissített Arteon limuzin benzin, valamint dízelmotorral, utána pedig a Shooting Brake is, amit illetlen lenne lekombizni, de lényegében az. Pedig nem hosszabb, mint a „szedán”! Ennek ellenére azért nem lehet panaszkodni a praktikumra, de erről majd később. Most gyorsan ismételjük át, hogy mi változott a ráncfelvarrással, aztán rátérhetünk az R-ségre. Ahogy említettem, nem hosszabb a limuzinnál, ez értendő a tengelytávolságára is, szélességében is ugyanakkora, ám a tető 2 milliméterrel helyezkedik el magasabban. Elöl új a lökhárító és benne a légbeömlő, na és itt már el is kezdődnek az R modell jellegzetességei. És ez nem R-Line, ez bizony a komoly R! Szóval a lökhárító szélein valódi nyílásokat vágtak. Nagyon jól mutat az új LED-fénycsík elöl, ami a menetfényeket köti össze a két fényszórótest között. Hátul szintén új a lámpák rajzolata, dögös a négy kipufogóvég, emellett lépten-nyomon felbukkan az R betű a karosszérián. Elöl a hűtőmaszkon, oldalt a sárvédőkön szépen keretbe foglalva, hátul pedig az embléma alatt. Ráadásul ez egy nagyszerű részlet, hiszen nincs ott az Arteon felirat. Csak ennyi, hogy R. „Tudjad, hogy mi ez és kész” – ez amolyan összekacsintás a dizájnerek és a célközönség között, imádnivalóak az ilyen gegek. Nem lehet szó nélkül elmenni a hiperlátványos, 20 colos könnyűfém felnik mellett sem, amelyek mögött kék R logós féknyergek kacsintanak ki, legalábbis elöl. Bent már egy kicsit szolidabb, de azért jól érezhetően sportos a hangulat. Minden sötét színekbe burkolózik, de nem mondanám ettől komornak az utasteret. De feldobják a szénszálmintás díszbetétek, illetve a kék szín felbukkanása. Kék cérnával varrták például a fantasztikusan jó, bőrburkolatú kormánykereket, amelyen persze az R-logó is helyet kapott. Ugyanez a bőr sportüléseken is megjelenik, illetve ezek oldalán is jó nagy kék felület hirdeti, hogy a legerősebb Arteonban ülünk. Viszont minden más a kimért elegancia jegyében született, na jó kivéve a keret nélküli ajtókat, amik még mindig menő megoldásnak számítanak. Alapáron jár már a 11,7 colos érintőképernyő a középkonzolra, amelyen a kicsit lassan reagáló infotainment rendszert lehet birizgálni. A klímakonzol is digitálisra váltott, csak az automataváltó karja körül találni fizikai gombokat, illetve a fényszórókapcsolás sem változott érintősre. Még a kormánykeréken is érintésérzékeny felületeken lehet kezelni a különböző menüket, rendszereket, szerencsére azonban haptikus a dolog, tehát visszajelzést ad a tapintásra. De azért mégiscsak jobb lenne a brutálszépen megszólaló Harman/Kardon hifihez is egy tekerős hangerőszabályozó, meg a klímához is a tekerőgomb. És ez nem csak valamiféle elvetemült nosztalgia egy öregembertől. Sokkal kevesebb figyelmet követel meg a tekerőgomb, ami szorosan összefügg a biztonsággal. Ahogy a HUD megléte is. Örvendetes, hogy a felszereltség része, de kár, hogy nem a szélvédőre vetít. Bár alaphelyzetben csak két literrel tágasabb a csomagtér a limuzinnál, az 565 literből 1632 litert lehet csinálni a hátsó ülések hajtogatásával. Úgy vélem, mindkettő jó érték, rengeteg holmit képes elnyelni a Shooting Brake, miközben a hátsó utasok is fejedelmi kényelemben utazhatnak, vagyis az R esetében sportos kényelemben. Bizony, a 320 lóerő már komoly érték, én ezt a „magasságot” már sportautónak hívom. Tehát akkor az Arteon R egy sportkombi? Hát, lényegében igen. A kétliteres, négyhengeres benzinmotor a 320 lóereje mellett 420 Nm forgatónyomatékot is ad, ami 7 fokozatú DSG sebességváltón keresztül jut el mind a négy kerékhez. Ezzel az erővel simán tudja a 4,9 másodperces százas sprintet, ám szerencsére az üzemmódválasztónak hála nem viselkedik mindig kőkemény sportautó módjára az Arteon R. Comfort módban a lengéscsillapítás tényleg kényelmessé teszi az utazást, szépen nyeli el így az úthibákat az autó, még a veszettül peres gumiabroncsok ellenére is. Aztán a Sport és a Track mód már tényleg az élvezkedésről szól. Felkeményedik a kormány és a lengéscsillapítás is. A maximális nyomaték már 2100-as fordulatnál megérkezik, így tudja az ülésbe passzírozás élményét is nyújtani a gép, de sokkal fontosabb, hogy milyen szépen tapad a választott ívekre a kanyarokban.

Nem mondom, hogy nem érezni az alaphangon is 1,7 tonnás tömeget, de minden egyes kanyar élmény.

A kormányzás rendkívül pontos, jó visszajelzést is ad, nem túl „mű”. Ritkán még egy kis játszadozást is enged a farával, hiszen a nyomaték 100 százalékát is képes a hátsó kerekekre küldeni a nyomatékvektor-szabályozás, de ezt teljesen bolondbiztosan teszi, csak a móka kedvéért. Emellé hangulatos koncertet ad a kipufogó, néha nagyokat durranva visszaváltáskor. Már Sport módban is szépen szól, de a Track az, ahol minden szégyenlősség távozik belőle. Igaz az utastérben a hangszórókból is ráerősítenek egy kis búgással, amire semmi szükség nem lenne. Amit lehet kihoztak a négyhengeres hangjából, az értő füleknek tetszeni fog. Tény, hogy egy családi autónak nagy erénye, ha takarékos. Ám a hedonista családoknak bizony a benzinkútnál is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk. De gondolom nem újdonság, hogy 320 ló etetése nem olcsó mulatság. Pedig a maga módján azért én meg merném kockáztatni, hogy takarékosnak nevezzem. A tesztidőszak alatt igazából csak várost és hegyvidéket látott az autó, így kért 11,8 litert, de simán bevihető 10 liter alá a fogyasztása. Az autó ára pedig 20 millió forint fölé. Míg a „mezei” Arteon Shooting Brake ára 14,4 millió forintról indul, addig az R változat, ami csakis a lapiz-kék színnel kapható, már 20 millió forintos árcédulával hirdeti különlegességét. Persze ebben benne van minden biztonsági extra, ami elérhető az Arteonhoz, többek között az elég agresszívan közbeavatkozó sávtartó segéd is, de ott a teljesen automatikus parkolósegéd, tolatókamera, radarok, az adaptív tempomat vészfékkel „ésatöbbi ésatöbbi”, oldalakon keresztül lehetne még sorolni. A lényeg, hogy egy jól használható, családi autónak és élményautónak is kiváló, a prémiumérzetet is hangsúlyozó járműért ez manapság egy korrekt ár.