Budapest-Bamako: Teréz Anya Gyermekei remekül vannak
Jelentés a Budapest-Bamakóról: Afrikában is remekül halad a Toyota Hiace
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Már a sivatagban jár a mi logónkat is vivő Toyota Hiace-t hajtó Teréz Anya Gyermekei csapat a Budapest-Bamako ralin.
Izgalmas útvonalon halad a Budapest-Bamako, Afrikát úttalan utakon szelik át, bár a túra kategória útvonala összkerékhajtás nélkül is járható, azért akadnak rajta nehezebb szakaszok
Nem csak fotókat, némi beszámolót is kaptunk a Budapest-Bamako Teréz Anya Gyermekei csapatától, amelynek - egymillió kilométeres - Toyota Hiace furgonjáról már többször írtunk, legutóbb annak kapcsán, hogy Afrikába átérve hamar átlépte az egymillió kilométert. De vajon miként néz ki a menet a Budapest-Bamakón? Alább olvasható!
A budapesti rajtot követően Assa városánál csatlakoztunk először a mezőnyhöz. Részben technikai megfontolásból, részben kényelmi okokból az Atlaszon való átkelést kihagyta csapatunk. Ehelyett Casablancát, Marrakesht és Essaouirát vették szemügyre Teréz Anya Gyermekei.
Eddig zömében aszfalt úton haladt csak a hypermiler Hiace
Lényegében az aszfaltról is csak egyszer tért le kocsink, amikor átkeltünk a Gibraltári-szoroson. Úgy éreztük, hogy az eddigi örömautókázásunk nem adná vissza kellőképpen a Budapest-Bamako kvintesszenciáját, ezért a mai hivatalos szakasztól tudósítunk rendszeresen kalandjainkról.
Annyit mindenképpen említésre méltónak tartunk, hogy autónk kilométerórája Rabat környékén átlépte az 1 millió kilométert, és köszöni szépen jól akklimatizálódott új otthonához. Ugyanis ezt az autót reménybeli Serra Leone-i célba érkezésünket követően egy helyi árvaház részére adományozzuk - Afrikában marad tehát. Addig viszont tanulva a marokkói körforgalmak tapasztalataiból, mindenképpen meg kell javítani egy kulcsfontosságú alkatrészt, a dudát. Történt ugyanis, hogy a körülbelül ötödik körforgalomban, ahol jártunk, beigazolódtak félelmeink és a háromsávos helyén nyolcsávosra bővülő áteresztésben hátulról belénk rohant egy "vajdamerci". Majd mintha mi sem történt volna, mindenki ment amerre lát. Autónk ezt meg sem érezte, amelyikünk ért hozzá, annak tűnt fel, hogy a vonóhorgot fedő kupak ott maradt a casablancai körforgalomban. Több is veszett Mohácsnál, folytattuk kihívásoktól mentes autókázásunkat Assa felé.
Már közel ötezer kilométer letudva a túra több mint nyolcezréből, persze a nehezebb részek most következnek
Csupán a kijelölt kősivatagi táborhelyünk megközelítése nem volt zökkenőmentes a közel 3 tonnáig pakolt autónkkal. Ugyanis a táborhelyre vezető ösvényen a kocsi alváza többször felfeküdt a felezett görögdinnye méretű köveken. Így amellett döntöttünk, hogy a legkönnyebb női sofőrt ültetjük a volán mögé az éjszaka közepén. A csapat többi tagja pedig gyalogosan kísérte az aszfaltúttól 4 kilométerre lévő táborhelyig (bivouac) a hintót.
Mesés fényeket ad, de veszélyeket bőven rejt a sivatag
A sátorállítás és babkonzerv rotyogtatás természetesen koromsötétben zajlott. Az éjszaka nem telt eseménytelenül, ugyanis helyi fosztogatók jelentek meg táborunkban, akiket a biztonságunk érdekében kirendelt rendfenntartó erők ártalmatlanítottak. Emellett sem tudtunk volna aludni, mint a mandulatej, mivel napkeltéig tartott a tábori dáridó. Reggel Smara felé vettük az irányt a mezőnnyel.
Diszkontárú SIM kártyával felvértezve legközelebb onnan jelentkeznek Teréz Anya Gyermekei.
