Bodri most még élvezi az autózást, de meddig?
Kutya az autóban: itt egy rossz példa az ebszállításra
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A dugóban ülve átnézhetünk a másik kocsiba és kifigyelhetjük az autóstársak hibáit. Kutyát ne így szállítsunk, ez a gazdi érdeke is.
Mi van ott a hátsó ablakban? Nem bólogató, de kuyta
Pár méter után megint megállt a sor. Unod már a mai napot, de nagyon. A rádióban mindig csak ugyanaz az éppen felkapott tíz szám váltakozik. Kikapcsolod inkább a fenébe. Ennél az a kevés motorhang is jobb, amit hallani. Esz a méreg az esti dugóban, pedig otthon lenne ezer értelmes dolog, amit csinálhatnál. Mindegy, ezt le kell nyelni, ha Budapest egyik végéből a másikba kell autózzon az ember a napi csúcsban. Persze van dugófigyelős navigáció, meg minden csoda, de a lakótelepünkre csak egy értelmes út vezet. A kormányt markolva ilyenkor kínodban elkezdesz nézelődni, hátha látsz valamit, ami legalább kicsit feldob.
Ne már, a kis fehér uszkár szabadon csámborog a kalaptartó és a hátsó ülés között
Én pár napja így egy vígan szaladgáló fehér uszkárt szúrtam ki az előttem haladó veszteglő Opel Astrában. Először felkacagtam, hiszen - nevezzük őt így - Bodri nem csak fel alá szökellt a kocsiban, de láthatóan ugatott is. Sőt, a frizurára vágott bojtos farkát is csóválta, amikor gazdája hátranyúlt és megsimogatta. Úgy megörültem nekik, hogy megörökítettem őket, persze a lemenő nap és a tesztautó fűtőszálas szélvédője ebben nem segítették a mobiltelefon ccd-jét. A látottak az adott helyzetben nem okoztak semmi gondot, de onnantól, hogy az Astra felhajtott az autópályára, potenciális veszélyforrást jelentett a kis uszkár és gazdája. Képzeljük el, hogy a kocsiban randalírozó kutya mennyire elvonja a figyelmét a sofőrnek. Mindezt növekvő tempónál, az út szélén meg gyerekek mennek haza. Ez így már egyáltalán nem vicces. Sőt, felelőtlenség.
Ha nem is épp ezt a változatot, de valamelyiket én feltétlenül használnám. Kutyás autósok, mit javasoltok?
Az a helyzet, hogy a háziállatok szállítása nem a legegyszerűbb feladat. Persze egy lelkes kutyást nem fog zavarni a széthulló szőr, vagy ha egy kis nyál csorog a kárpitra, de most itt nem is erről van szó. A kalaptartón korzózó uszkár egész egyszerűen nem volt megfelelően rögzítve. Emiatt egy balesetkor, de már egy hirtelen fékezéskor is megsebesítheti az autóban ülőket. Egy kutyának a fogai és a körmei is tudnak akár szándékosság nélkül is nagyon csúnya sérüléseket okozni. Egy ilyen nem várt vészhelyzetben viszont a tehetetlenségi erő okán a súlyukkal is okozhatnak bajt az autóban elszabaduló állatok. A fehér uszkár is jobban járt volna, ha gazdája egy úgynevezett autós biztonsági kutyahámot használt volna. Ez itt most nem a reklám helye, de alig pár ezer forintért lehet kapni ilyet, nem drágább mint egy ötkilós táp. Ez a szügyhámmal kombinált hevederszerűség az autó biztonsági övére csatlakoztatva megóvja az állatot az őt érő erőhatásoktól és a kocsi többi utasát is a repülő házi kedvenctől. Őszintén szólva én nem vagyok nagy állattartó, de éppen egy törpetacskóról álmodozunk. A tacsi is egy alig ötkilós apróság, de ha jön hozzánk, biztosan lesz neki külön bejáratú biztonsági öve is.
Ezért jó a pitbull. Csak ráharap a fejtámlára és a szájzár megakadályozza hogy elengedje addig míg meg nem nyomom az orrát. Randa jószág de praktikus.