Bocs, a medvékre nem lehet haragudni!

Ügyesen megágyazott a Kodiaq számára a Skoda, hiszen már a Superb is elkanyarodott a józan prémiumvilág felé, de persze mindenki tudja, hogy manapság a vevők legnagyobb egybefüggő hányada SUV-ra vágyik, már a hazai piacon is. A Kodiaq persze rögtön a felső szegmenst célozta meg. Méretével és nevével is, hiszen a Kodiaq a legnagyobb barnamedve-faj elnevezése. A medve pedig ragadozó, a Skoda bizonyára keményen fog a prémiummárkás SUV-k vevőiből is csemegézni a Kodiaqkal. Ugyanakkor a medve hiába eszik embert is, mégis szeretjük. Ilyen a Kodiaq, mármint ez az autó is. Hiába egy monstrumnyi SUV, mégis mindenki elfogadja.

A szomszéd sem rosszallóan, csak meglepődve jegyezte meg, hogy milyen óriási autóval vagyok épp, aztán igazán akkor esett le az álla, amikor meglátta orrán az emblémát.

Az emberek jelentős részének szemében ugyanis a Skoda még mindig egy kicsit kalapos, pedig az első újkori, 1996-ban érkezett Octavia, vagyis az első kizárólag VW-felügyelet alatt készített modell óta semmiképp sem az. És szerintem most a Kodiaq hasonló mérföldkőnek tekinthető. Úgy vélem, hogy a Superb még nem alternatívája a prémium nagyautóknak, inkább egy feljebb lépési lehetőség a középkategóriából. De a hétülésességet is kínáló Kodiaq már simán opció a hasonló képességű prémium SUV-k helyett, hozzájuk képest diszkont áron.
A méretezés becsapós, hiszen bár hegyomlásnak tűnik a Kodiaq, egy Octaviánál csupán kb. 3 centivel hosszabb, egy Superbnél pedig 16 centivel rövidebb. Mégis ez tűnik most a Skodák királyának. Magasságban mindenképp, pedig 167 centijével az SUV-k között nem nagy, tükrök nélküli 188 centis szélessége persze figyelmet igénylő. Mondjuk azért annyira nem vészes, pláne, ha van teljes felülnézeti kameránk - mint a tesztautó esetében. Utóbbit - nem meglepő módon - alaposan felszerelték. Mondjuk gyermekeim a nyitható panorámatetőt hiányolták, azt leszámítva azonban nagyjából tényleg fullextrás volt a tesztpéldány, ára ezért is volt annyi, amennyi. Kodiaqba amúgy már 7 millió forint alatt is beleülhetünk, a csúcsdízel DSG-vel és összkerékhajtással mindenképp a csúcs Style felszereltségű, a 600 ezer forintos árkedvezménnyel is közel 11 millió forintos, a tesztautóba pedig még több mint 4 millió forintnyi extra került bele, tehát tényleg nagyjából mindent tudott.
Több mint 300 ezer forint a hétüléses kivitel felára, amit nem sokallanék, ha lenne a harmadik üléssor székeinél is Isofix csatlakozó. Oda azonban nem kérhetünk olyat, csak a jobb egybe, a második sor szélső helyeihez persze alapáron kapjuk őket. Azonban szenzációs lenne, ha nem az elsőkkel csaknem azonos kényelmű második sori szélső helyekre kellene rakni a gyereküléseket, hanem a méretben jóval csenevészebb hátsókra. A gyerekek amúgy is szeretnek hátul, a belmagasságával is szerényebb bunkerben utazni. Pláne itt, ahol nekik is jár pakolórekesz.

Rekeszben legalább annyira erős a Kodiaq, mint csomagtérben. Kezdve ott, hogy kesztyűtartóból kettőt is kapunk, nem csak a műszerfal alsó része nyitható le az utas oldalán, hanem a megkérdőjelezhető szépségű fényes betéttel fedett középső eleme is. Szépen béleltek a hatalmas ajtózsebek, az első ajtókból nem hiányzik az esernyő. Akár külön klímavezérlő és 220 V-os aljzat is jár a második sor számára, valamint tablet-tartó, hiszen a mai kor gyermeke már úgyis azon nézi a meséket, filmeket. Utóbbihoz akár wifit is ad a Kodiaq. A hétülésesség kapcsán a leghátul hiányolt Isofix-csatlakozón túl óriási plusz pont, hogy hét ülés mögé még csomagok is férnek. Még a kisautók körében is elfogadható, 270 literes, 46 centi hosszú poggyásztér marad hét ülés mögött, miközben a fedőrolót is el tudjuk rejteni a padlórekeszben. Utóbbiba egyébként, ha nincs ott a fedőroló, akár egy laptoptáska is befér. És ez nem kis szó, gondoljunk csak bele, az iskola- vagy edzőtáska úgy vehető ki, hogy közben a bepillantó tolvaj nem fogja látni az értéket. Literszámból öt ülés mögött az ötüléses kivitel 720, a hétszemélyes 630 litert ad, a két első ülés mögötti tér pedig mindenképp 2 köbméter feletti, csaknem 2 méter hosszú, sík padlójú. Döbbenetesen sok cucc belefér a medve gyomrába.
A Kodiaq persze nem csak nagy és jól felszerelt, még a karcsúsítással épített MQB padlólemezzel sem könnyű. Bár, ha dimenzióit, ellátmányát, 2,0 literes motorját, összkerékhajtását és automata váltóját nézzük, az átlagsofőrrel együtt sem egész 1,8 tonnás tömege nem rossz. A 190 lóerős csúcsdízel teljesítményével nem éri utol a 280 lóerős benzines csúcsot, 400 Nm nyomtékával azonban nagyot licitál rá. Végsebességben (ami itt 209 km/óra) egy hajszálnyit kevesebbet tud, de ami fontosabb: elég jól lódítja meg az autót. Ha mondjuk beleülünk heten, akkor simán úgy érezhetjük, hogy lenne itt hely a Superbnél már elérhető duplaturbós, 240 lóerős dízelnek is, majd idővel bizonyára az is bekerül a kínálatba. A 2,0 literes, 190 lóerős dízel amúgy csakis összkerékhajtással és a 7 fokozatú DSG automatával érhető el. A DSG igazság szerint kapcsolhatna finomabban és okosabban, sokszor idegesen zongorázik a fokozatok között, működése pedig nem olyan finom, mint egy hagyományos automatáé. Autópályán viszont takarékos, ott simán 7 liter alatt tartható a fogyasztás, még 130 km/órás tempóval is. Mindez az 5,7 literes gyári vegyes értékhez képest persze nem olyan szenzációs, a városban adódó inkább 7-8, dinamikusabban autózva 8-9 literes fogyasztáshoz mérten viszont kedvező. Aki pedig zömében városi használatra vásárol - nem csak Kodiaqot, hanem bármit -, az számoljon azzal, hogy a 2,0 literes dízel bemelegedési ideje távja még nyáron is több mint 10 kilométer.
Jó úton vezetve a Kodiaq meggyőző, hiszen kellően stabil, autópályán kitűnő egyenesfutású. Azonban hiába szerepelt az extrák között az adaptív lengéscsillapítás és a vezetési módválasztás, a futómű még Comfort állásban is keménynek, a magasabb kapcsolási pontokat adó Sportban pedig kifejezetten bántónak bizonyult. Legalábbis a tesztautó 19 colos kerekeivel. Aztán rájöttem a turpisságra, zömében másod, legfeljebb harmadmagammal autóztam a Kodiaqkal. Aztán egyszer beleültünk hatan, s a futómű rögtön kellemes lett. Ezt teszi a hétülésességhez szükséges 700 kilós terhelhetőség acélrugókkal. A Kodiaq amúgy 2,5 (a hétüléses 2) tonnás utánfutót is húzhat. Az opciós gyári vonóhorog igencsak elegáns, elektromosan hajtható ki-be, a tükörállítóval állítható trélerasszisztens pedig helyettünk intézi a tolatási manőverezést. Szenzációs, mivel a kormányforgatást mutatva ügyesen meg is tanít a futóval tolatásra. Ezek után nem meglepő, hogy a parkolóasszisztens is kiválóan teszi a dolgát. Távolságtartós tempomatból kétféle, 160 és 210 km/óráig (azaz a végsebességig) működő is választható (89 és 197 ezer forintért). Teszi a dolgát, de egy jó sofőr azért finomabban tud vezetni, ám biztonsági tartaléknak igencsak jól tud jönni, DSG-vel az araszoló funkciója is. A sávtartó asszisztens már kérdésesebb, jó felfestést igényel, és azt persze nem érti, hogy miért akarjuk kikerülni irányjelzés nélkül az akár kanyar után feltűnő kerékpárost.
Ahogyan azt megszokhattuk a Skodától az alapvetően a Volkswagen Tiguan és a SEAT Ateca nagyon nagyra nőtt testvérének számító Kodiaq elég ügyesen ki van találva. Hétülésességével az eggyel nagyobb (és zömében) prémium SUV-k ellenfele is lett. Náluk még agyonextrázva is olcsóbb. De rendeléskor óvatosabban ikszelgetve pláne jó áron összerakható. Alapára a 600 ezer forintos árkedvezménnyel 6 443 350 forint, és naná, hogy igaz rá, hogy

ennyi pénzért ez a létező legnagyobb SUV.