Bizonyíték lehet a fedélzeti kamera képe
Sem tiltás, sem engedély nincs a fedélzeti kamera használatára
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Itthon még kevéssé elterjedtek a fedélzeti kamerák, bár felvételük bizonyíték lehet, használatukra sem tiltás, sem engedély nincs.
Fedélzeti kamerát itthon használni szabad, felvétele azonban csak magáncélú lehet, nyilvánosságra nem hozható. Kivéve, ha az jogos érdek érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll
Akár egy utazás visszajátszására is alkalmas lehet, ezáltal szórakoztató célokat is szolgálhat a fedélzeti kamera, a film azonban csakis akkor hozható nyilvánosságra, ha azon nem ismerhető fel sem személy, sem rendszám
Saját célból tehát mindenki készíthet fedélzeti kamerás felvételeket. Ezek egyrészt akár szórakoztató célból is készülhetnek, ha például vissza kívánjuk nézni, hogy merre jártunk egy adott napon, vagy utazás során. Publikálni, nyilvánosságra hozni azonban tilos úgy a felvételt, hogy azon bármilyen arc, vagy rendszám felismerhető legyen. Ráadásul ijesztően hathat, hogy a Ptk. március 15-ével életbe lépett módosítása óta nem csak felhasználni, elkészíteni sem lehet úgy egy fotót sem, hogy annak szereplőjétől ne lenne hozzájárulásunk (idézet a Ptk-ból: "2:43. § A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. (...) 2:48. § (1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges."). Rögtön árnyalja ugyanakkor a képet az említett törvényszakasz második pontja, "(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.".
Bíróság dönti el, hogy mikor volt jogszerű az utcakép felvétele. Amennyiben az egy súlyosabb bűncselekmény bizonyítékául szolgál, akkor aligha fogják a film miatt kárhoztatni a készítőjét
Miként azt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megerősítette számunkra, a Ptk. rendelkezéseinek értelmezése a bíróságok feladata. Korábban a bírói gyakorlat alakította ki, hogy mikor tekinthető jogszerűnek a táj- és utcaképről felvételek készítése. Ebből fakadóan az új Ptk. hatályba lépését követően is a bíróságok feladata a közterületi képfelvétel-készítés alapvető követelményeinek tisztázása.
Nem javasoljuk senkinek sem, hogy csak a móka kedvéért készítsen és publikáljon fedélzeti kamerás felvételeket, az azonban vitás balesetei kérdések eldöntésében sokszor és sokat segíthet, ha van egy akár néhány tízezer forintos, adott esetben akár tízezer forintnál is olcsóbb fedélzeti kamera az autóban, s az bizonyítékul tud szolgálni egy megegyezés nélküli ügyben. Hogy a felvétel valóban és teljesen jogszerűen felhasználható bizonyítékként, arra kérdésünkre Dr. Telek Zoltán, közlekedési ügyekre specializált ügyvéd mutatott rá. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. paragrafusa mondja ki a következőket: "Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll."
A profibb fedélzeti adatrögzítők nem csak kameraképet adnak, hanem a felvétel helyszínét, az utazás sebességét is rögzítik, s a felvétel térképes megjelenítéssel együtt játszható vissza. Ilyen - már-már feketedobozos - felvétel elég jó bizonyítékul szolgálhat egy kérdéses baleseti vétkesség eldöntéséhez
Tiltás tehát egyértelműen nincs hazánkban a fedélzeti kamera használatára, a felvételek publikálása rizikós és következményekkel járhat, az azonban egyértelmű, hogy vita eldöntésében bizonyítékként jogszerűen használható és felettébb hasznos lehet az ilyen készülékkel készített felvétel.
Korábban már próbáltunk több fedélzeti kamerát is, az egyszerűbbek csak adatrögzítők. Végtelenített (telítődés után a legrégebbi felvétel helyére író) kártyára rögzítik a jellemzően nagy fényerejű és látószögű, fix fókuszos lencséjű kamerájuk által adott képet. Ezeknél baleset esetén nem kell mást tenni, mint kivenni a készülékből a kártyát, s biztos, hogy az azt megelőző - kártyamérettől függően - 2-3-4 órás időtartam - meglesz. Vannak olyanok is, amelyek komolyabb lassulást észlelve, vagy akár gombnyomásra rögzítik az addig is pufferelt korábbi 15-20 másodperces időtartamot, s így lehet meg egy baleset teljes képe. Léteznek GPS-szel felszerelt, így a filmeken nem csak a készítés idejét, hanem pontos, koordinátákkal meghatározott helyét is jelölő készülékek is, azok felvétele még jobb eséllyel szolgálhat bizonyítékul.
Léteznek osztott képű, kétlencsés, a sofőrt és az utat is rögzítő kamerák is, ám egy ilyet céges autóban az alkalmazottak figyelésére elhelyezni jogszerűtlen
Alapigazság, hogy minden felvétel többet ér, mint a semmilyen, s az is, hogy minél több részletet tartalmaz az, annál jobb esélyekkel szolgálhat bizonyítékként. Így érdemes lehet a jobb képminőséget is megfizetni, ha valaki ilyen kamerával szerelné fel autóját. Fontos tudni, hogy Nyugat-Európába utazva, akár már Ausztria határát átlépve is tízezer eurós bírság járhat csupán a fedélzeti kamera használatáért is. Pontosan utóbbi az oka annak, hogy bár a mai autók adott esetben több kamerával is gyárilag felszereltek, azokat – az országonként eltérő szabályzás miatt – egyelőre egyik gyártó sem használja képrögzítésre.
Ismerősnek törték fel az autóját, mert ugyan a GPS-t leszedte, de a tartója a szélvédőn maradt. A GPS-t persze a kesztyűtartóba tette, így el is vitték. Ahogy a levehető előlapokat sem mindenki viszi magával, csak beteszi a kesztyűtartóba. Emiatt viszont már az én autómat is törték fel és forgatták át, de szerencsére nem találták meg az előlapot, mert mindig magammal vittem. Ugyanez vonatkozik a „kisértékű dolog miatt nem törik fel az autót” elképzelésre. Szintén ismeretségi körben törtek fel autót egy kb. 1000Ft-ot érő használt telefon miatt. Mindezek Budapesten, különböző kerületekben történtek.
Szóval a félelmem szerintem nem alaptalan.:-(
Nekem van mindkét autómban 2 ill 2,5 éve és még senki sem próbálta ellopni, ráadásul BP-n van.
Egy ilyen kamera újonna kb 12.000 Ft riktka nagy hülye aki ezért köckáztat, mivel eladni max 4000 FT-ért lehetne lopottan.
Pár éve, a román rendőrséggel akadt, némi nézeteltérésem. Akkor, sokat segített volna, egy ilyen kamera.
van olyan aminek csak a talpa marad a szelvedon, a kamerat egy mozdulattal le tudod venni, kb. mint egy GPS-t
Szerintem a cikk már a felvezetőben alapvetően mellélő. Hiszen az alcímben ez szerepel: ” ….. használatukra sem tiltás, sem engedély nincs.”
Ennek így nem sok értelme van. Miért kellene engedély? Egy jogállamnak az az alapja, hogy amit nem tilos azt szabad. Tehát ha jogszabály nem tiltja, akkor lehet használni, nem kell pluszban egy külön engedélyező szabály.
Pl. ha nincs kiírva valahova, hogy fűre lépni tilos, akkor semmiféle szankció nem érheti azt aki a fűre lép, nem kell kiírni azt, hogy fűre lépni szabad.
Az, hogy az elkészített felvétellel mit lehet csinálni, az egy teljesen más kérdés.
Igen.
Az utas kezében tartott kamerára is ugyanazon szabályzás érvényes, mint a rögzített fedélzeti kamerára. A Google is ki kell takarja az arcokat és a rendszámokat, ezt meg is teszi.
Sajnos nincs egységes szabályzás, illetve hivatalos összesítőt sem találtam erről, de hosszas keresés után úgy látom, hogy Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban, Spanyolországban és Portugáliában tiltott már a használata is, Németországban a hazaihoz hasonló (személyiségi) okokból a felvételek publikálása nem engedélyezett.
„Egyébként a Google autóinak miért szabad használni kamerát, ráadásul még publikálja is a felvételeket?!”
Azért a Google-t ne vegyük már egy kalap alá a nép egyszerű gyermekével. Az, hogy a Google kamerás autóit beengedték Magyarországra, évekig tartó alkudozások és jogi huzavona eredménye. Ausztriába pl. tudtommal a mai napig nem engedték be őket.
Mi a helyzet az utas kezében tartott videokamerával / fényképezőgéppel / okostelefonnal, ami tehát nem fedélzeti kamera, hiszen nincs rögzítve az autóhoz, inkább az utashoz. Ezzel sem szabad fényképezni vagy videózni nyugat-európában? Felszerelni sem szabad vagy csak bekapcsolni és használni tilos? Értelmesebb lenne a szabályozás, ha csak a publikálás lenne szabályozva, nem a rögzítés, bár gondolom az előbbit könnyebb ellenőrizni.
Egyébként a Google autóinak miért szabad használni kamerát, ráadásul még publikálja is a felvételeket?!
T. Katona úr
Az előző hozzászólóhoz hasonlóan, én is kíváncsi lennék, hogy hol tilos használni a kamerát.
Ugyanez a helyzet a motoros / biciklis sisakkamerákkal is?
Engem az tart vissza a kamera használatától, hogy feltörhetik miatta a kocsit. Minden alkalommal magammal vinni, a tartót leszerelni pedig elég körülményes.
Elnézést a hozzászólásban keletkezett helyesírási hibákért: Ha lehetne, írni kellene…., engedélyezett.
A cikk nagyon érdekes és hasznos! Ha lehetne írni kellene arról, hogy Európában hol engedélyezet és tiltott a fedélzeti kamera használata.