Beszürkült dizájn – Fiat Tipo S-Design teszt

Fiat Tipo S-Design 1.4 T-Jet teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Kétség sem fér hozzá, hogy nagyon dögös a Tipo az S-Design kiegészítőkkel. Ám kérdéses, hogy mennyi értelme van így felcicomázni a típust.


Rengeteg a kérdőjel vásárlói oldalról a háromhengeres motorokkal kapcsolatban, úgyhogy engedjétek meg, hogy elmélkedjek egy kicsit a downsizing jelenségről. Egy új autó tesztjében nem ildomos arról jósolgatni, hogy milyen hosszú élettartamú lesz az adott modellbe szerelt erőforrás. Ez maradjon meg a használttesztek számára. Viszont, ahogy a - most már nevezhetjük így – turbó érában felüdülés, amikor egy szívómotoros tesztautót kaparinthatok meg, úgy lassacskán az is ünnepnap lesz, amikor nem háromhengeres motorral vezetek valamit. Félreértés ne essék, nagyszerűek a maguk nemében azok a háromhengeres motorok, amelyekhez az utóbbi néhány tesztben szerencsém volt. Persze felmerültek érdekes sztorik a Ford motorjaival kapcsolatban, de az új Fiestában és Focusban kipróbálva levettek a lábamról. Ugyanígy a Fiat 500 X egyliteres egységéről sem tudtam nagy hibát megemlíteni, ugyanakkor egyik napról a másikra átülve a négyhengeres Tipóba azért sokkal jobban érezhető a különbség a két motorfajta között.
Hirdetés

Nagyon ügyesen oldották meg a mérnökök, hogy a legújabb háromhengeres motorok zajaiból szinte semmi nem szűrődik be az utastérbe. Szépen, egyenletesen járnak, ezzel sincs tehát baj, viszont a négy henger mégiscsak jóval selymesebben jár. Kevésbé kell pörgetni, hogy erőből letudjunk egy-egy előzést és úgy összességében kellemesebb benyomást kelt. És itt kezdett némi méreg vegyülni a gondolataimba, hiszen a motorméretek csökkenése és a turbófeltöltők elszaporodása a környezetvédelem zászlója alatt gyűrűzött be, itt Európában. Önmagában ezzel sincs semmi baj, én is egy élhető bolygón szeretném folytatni evilági pályafutásomat és örülnék, ha az unokáimnak is maradna belélegezhető levegő. Viszont!

Miközben az öreg kontinensen ráerőltetik az emberekre a kicsi és ki tudja milyen hosszú élettartamú motorokat, addig például az általam egyébként sok területen csodált USA-ban továbbra is hatalmas dögökkel utazik az emberek többsége. Náluk még mindig rengeteg a V8-as és V6-os benzinfaló. Innen nézve pazarló életmódot folytatnak, és erre magasról tesznek is. Valószínűleg nem lehetne olyan könnyen ráerőltetni társadalmukra a pici motorokat, mint itt nálunk.

Nem, nem az irigység beszél belőlem, a felháborodásom az aggódás hangja. Mert hiába elégszünk meg mi szerényen a kis háromhengeres motorjainkkal, bízva benne, hogy ezzel is növeljük Földanyánk egészséges éveinek számát, a bolygó nagyjából zárt rendszer. Ha mi kevesebbet szemetelünk, kevesebbet füstölünk, akkor is ugyanúgy fojtogat majd az a szén-dioxid, amit az amerikaiak pöfögnek a levegőbe. Vagy Ázsia felé is fordulhatnánk. De a tükörbe is nézhetünk, mert a kicsi turbós motorok sem váltják meg a világot. Az autóink nehezebbek, mindenki SUV modelleket akar, szóval amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon.

Na, de visszakanyarodok a Tipóhoz, mert a fentebbi gondolatok az 1,4 literes T-Jet motorról jutottak eszembe. A Fiat négyhengerese egy teljesen átlagos és emiatt szerethető 1,4-es turbómotor. A 120 lóerejét 5000-es fordulatnál adja le, a 215 Nm forgatónyomatékát pedig 2500-as fordulaton és tényleg itt éled fel igazán, de ez bőven elegendő a kényelmes autózáshoz. A hatfokozatú manuális sebességváltó egyébként kiváló társ a dinamikusabb helyváltoztatáshoz. Gyorsan kéri a motor a magasabb fokozatokat, bár a hatodikat kérhetné egy picit később, a hatékonyság érdekében. Most, hogy beköszöntött a tél és inkább nulla fok környékén alakul a hőmérséklet, főleg városban használva, téli gumiabroncsokkal, 9,6 litert is elkortyolt a T-Jet száz kilométeren. Pedig ez a motorméret ideális a városi cirkáláshoz és a hosszabb országúti, előzésekkel tarkított használathoz is. Ugyanakkor az autó külleméhez már nem feltétlenül passzol ez az erőforrás. A Tipo S-Design ugyanis többet ígér a dizájnjával, mint, ami belül rejlik.

„Ez most lila vagy szürke?” – szegezték nekem a kérdést az egyik esős novemberi nap délutánján, és valóban akkor döbbentem rá, hogy bizonyos fényviszonyok között nem teljesen egyértelmű, hogy ez tényleg szürke fényezés. Pedig nagyon jól áll az autónak ez a 126 ezer forintos extra, főleg a hatalmas, 18 colos könnyűfém kerekekkel, amelyek két tónusban pompáznak és 100 ezer forintot kell leszurkolni értük.

Viszont a gumiabroncsok annyira peresek rajtuk, hogy rémálom a párhuzamos parkolás, amennyiben szeretné megőrizni hibátlannak a felniket a tulaj.

Egyszerűen tényleg dögös az S-Design Tipo, talán a lépcsőshátúnak még jobban állnának ezek a dizájnelemek, de igazából a Fiat mindhárom modellváltozatot nagyon csinosra rajzolta. Szóval a hangulat sportos, de ehhez valójában nem idomul a motor, sem a futómű. Persze a futómű számára ez inkább dicséret. Jóval kényelmesebb, mint az igazán sportos modelleké, bár a hatalmas kerekek rontanak picit az úthibákat lágyan elnyelő érzésen, ezért kérdéses, hogy megéri-e áldozni a dizájn oltárán. Viszont a City gomb továbbra is áldás, parkoláskor nagy segítség a kormányáttétel változása, és maga a kormánykerék is remek darab.

Az utastérben nem vitték túlzásba a sportosítást, sőt, egyáltalán nem sportos. Kissé komor hangulatú a sok fekete és szürke felülettel, és ezek nem olyan izgalmas szürkék ám, mint a fényezés. Cserébe rendkívül kényelmesek a szövet-bőr ülések és hátul a lábtér is dicséretes. A műszerfal egyszerű és nagyszerű, minden könnyen kezelhető, jól leolvasható, bár a UConnect még mindig lassan kel életre, viszont a tabletszerű, 7 colos kijelzőnek kimondottan szép a grafikája. Ami kicsit fájt, az például az ajtókat borító műanyagok minősége, amelyek az autó árához viszonyítva elszomorítóan kopogósak és olcsó hatásúak.

Mennyi az annyi? A Tipo S-Design alapára 5 555 000 forint, amelyhez egészen kedvező áron választhatók hasznos extrák. Például a tolatókamerát is magában foglaló City csomag 160 ezer forintért, vagy a biztonsági csomag többek között adaptív tempomattal 100 ezer forintért. A gazdagabban felszerelt tesztautó árcéduláján 6 296 000 forint szerepelt. Nem vagyok benne biztos, hogy megéri sporotsabbra faragni az amúgy családi autónak tökéletes Tipót, hiszen a használhatóságot nem javítják a látványos dizájnelemek és az alapfelszereltségű Tipo már 4,15 millió forintért hazavihető. A gazdag felszereltségű Lounge változat pedig még mindig olcsóbb, mint az alap S-Design.

Értékelés
Pozitív
Látványos dizájn, kényelmes futómű és első ülések, egyszerű és könnyen használható műszerfal
Negatív
Magas fogyasztás, csomagtér kialakítás, feleslegesen nagy felnik túlságosan peres abroncsokkal
Árak
Tesztmodell alapára
5 555 000 Ft (2018.12.03.)
Tesztautó ára
6 296 000 Ft (2018.12.03.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1368 cm3
Teljesítmény:
90 kW (122 LE) 5000 1/min-nél
Nyomaték:
215 Nm 2500 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,6 s
Végsebesség:
200 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
7,1 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4368 mm
Szélesség:
1792 mm
Magasság:
1495 mm
Saját tömeg:
1350 kg
Össztömeg:
1850 kg
Terhelhetőség:
500 kg
Tengelytáv:
2638 mm
Karosszéria-kivitel:
ferdehátú
Csomagtér:
440l l
Belső szélesség elöl:
1500 mm
Belső szélesség hátul:
1500 mm
Belmagasság elöl:
940-1000 mm
Belmagasság hátul:
920 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
220 mm
Ülőlap hossza elöl:
500 mm
Ülőlap hossza hátul:
480 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1000 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
1000 mm
Csomagtér magassága:
590-830 mm
Csomagtér hossza:
890 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1610 mm
Raktérnyílás szélessége:
1100 mm
Raktérnyílás magassága:
780 mm
Motor és váltó
Motor:
Benzin
Motorosztály:
Euro6
Hengerűrtartalom:
1368 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
6 fokozatú manuális
Nyomaték:
215 Nm 2500 1/min-nél
Teljesítmény:
90 kW (122 LE) 5000 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
200 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,6 s
CO2-kibocsátás:
139 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
7,1 l/100km
Fogyasztás a használónál:
9,6 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 50 km/óránál:
59 dB(A)
Menetzaj 90 km/óránál:
62 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
65 dB(A)
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2018.12.03. at 10:20
    Permalink

    Több probléma is van a cikkel. A kisturbók rövid élettartama miatti aggodalom érthetetlen, miért pont a T-Jet kapcsán jött elő, amikor szívócsőbefecskendezéses motor lévén a kokszosodás nem jellemző rá(általában azért ez a sarkallatos pont), másfelől meg teljesen feleslegesnek éreztem Amerika idecitálását.

    Mi sosem fogjuk megérteni innen Európából az ottani viszonyokat, azt, hogy óriási távokat tesznek meg nap, mint nap, és erre nem kimondottan egy nyomorult Smart vagy egy 1.2 TSI a legjobb megoldás, hanem egy agyonextrázott, kényelmes batár, emellett sokkal több a gyéren lakott terület, ahol ha lerohadsz, nem biztos, hogy könnyen jutsz segítséghez(biztos ismerős mindenkinek sok amerikai film alaptémája, hogy egy csapat fiatal lerobban a semmi közepén, nincs térerő, jaj, most mi lesz…), Amerikában autó nélkül nincs élet, mindenkinek van(Európában lazán leélhetsz egy életet kocsi nélkül), és persze ne feledjük, hogy ott minden egy “kicsit” nagyobb, mások a dimenziók – ehhez igazodik az autópark is. A V6 és a V8 egyébként – ha rálövi a sofőr a tempomatot az autópályán – nem is eszik sokat, csak szépen elgurgulázik. Ott meg ugyebár nem jellemző a gyorshajtás…

    Milyen jogon akarja az európai ember a saját képére formálni a világot? Miért van mindig úgy beállítva, hogy mi vagyunk a világ közepe, mi vagyunk a jófiúk és rajtunk kívül mindenki más xarul csinálja? Hogy jövünk mi ehhez, főleg a lassan jelentéktelenné váló európai autópiacon? Nem körülöttünk forog a világ már régóta, tessék már megérteni…

    • 2018.12.03. at 12:28
      Permalink

      OFF: Az első bekezdéseddel abszolút, a többivel többnyire egyetértek, de nem offolnám vele a topicot.

      ON: A Fiat nagyon régóta gyárt T-Jet motorokat, 10 évvel ezelőtt még egy Linea-hoz (legyen a modern Tipo nagyapja) is lehetett rendelni, és maradva a 10 évvel ezelőtti intervallumnál, akkor még Ti sem írtatok róla rosszat.

      https://www.autonavigator.hu/cikkek/hamar-munka-ritkan-jo-most-ritkan-van/

      (érdemes megnézni, 10 éve mit kaptál 5 milliós alapár körül és mit adnak most ennyiért)

        • 2018.12.03. at 17:47
          Permalink

          Az én olvasatomban az jött le, hogy ez a 120 LE gyengén muzsikált a “sportosra” cicomázott Tipoban. Minden kicsit ilyen-olyan bénácska, a váltó is nyugodt autózáshoz elég, összességében az autóhoz (alsóközép alja) elmegy, de kevésnek érzed.

          Persze neked is igazad van, mert ez csak annyiban különbözik a 4 milliós Tipohoz képest, hogy kapott 4 nagy felnit és megfújták lakkal az alapozót, plusz a motor.

          10 évvel ezelőtti cikket csak azért raktam be, mert anno sokkal nagyobbat szólt egy turbós benzines, sőt aki még emlékszik rá, megérte kiscm³-s turbóst venni, mert nemteljesítményalapú volt az adózás, hanem motortérfogat szerint osztályoztak.

          • 2018.12.03. at 19:28
            Permalink

            Nem bénácska, de átlagos és ezért is nagyon szerethető. Nem feltétlenül szükséges kiemelkedni az átlagból ahhoz, hogy valami jó legyen. Az autó külseje azt ígéri, hogy ez egy sportos autó. De valójában nem sportos. Egy nagyon kényelmes, nem hibátlan családi autó és a motorja is ennek megfelelően, pont annyit nyújt, ami a kényelmes autózáshoz megfelelő.

    • 2018.12.03. at 13:20
      Permalink

      Nagyon félreértetted a mondandómat. Vagy figyelmetlenül olvastál. Mint írtam a Tipo előtt pont egy háromhengeres Fiat 500X volt nálam ,előtte pedig több más háromhengeres motorral felszerelt autó. Szerintem világosan leírtam, hogy emiatt ütött szöget a fejembe a gondolat, ha mégsem volt elég egyértelmű akkor elnézést.
      Nem az a baj, hogy nem mi vagyunk a világ közepe és épp az a baj, hogy Európa erőn felül próbál megoldást találni bizonyos problémákra, miközben mások erre magasról tesznek.
      Nem tesznek meg sokkal nagyobb távokat nap, mint nap az átlagos, urbanizált ameriakaiak. Ahogy a világ más részein is tapasztalható, egyre inkább urbanizálódunk, a városokba tömörül a lakosság ott pedig a legtöbben maximum az agglomerációból autóznak a belváros felé. Ez a világon mindenhol tendencia.
      Ugyanolyan emberek élnek ott, mint itt, ugyanazt a DNS-láncot találod meg bennük, ugyanúgy képesek lennének kevésbé cukros ételeket enni, kisebb mennyiségben és kevésbé sokat fogyasztó autókat venni. Ha akarnának…

      • 2018.12.03. at 15:23
        Permalink

        “…épp az a baj, hogy Európa erőn felül próbál megoldást találni bizonyos problémákra, miközben mások erre magasról tesznek.”

        Magasról tesznek? Nem követi nyomon, mennyi újsütetű “világmegváltó” amerikai gyártó próbálja a nagyok között – vagy azok kárára – megvetni a lábát mostanában? Tesla, Nikola, Thor Trucks, Rivian, Atlis, Faraday, Lucid, Havelaar, Fisker, stb. – és ugyanez a “mozgolódás” megfigyelhető Kínában is. Európában viszont ez annyira pont nem látszik. Azért mégis csak nyilvánvaló, melyik a világ két vezető hatalma… Azt meg elég álszentnek érzem, hogy a világ egyik leginkább elhízott nemzeteként mutogatunk az amerikaiakra, hogy ők kövérek 😀 Elnézést, András, nagyon kedvelem a cikkeit és a közvetlenségét, de ez a gondolatmenete most felbosszantott. Normál esetben Zöldike ennek a nagymestere 😀

        • 2018.12.03. at 16:13
          Permalink

          Hány autót gyártanak a felsorolt világmegváltó márkák? És mennyi Ford pickupot adnak el? (Mellette pedig a többi márka hatalmas és népszerű pickupját?) És ezek közül a vásárlók közül mennyi a farmer, a gazdálkodó és mennyi a városlakó, akinek tök felesleges ekkora autó? Elenyésző a világmegváltó autók száma az USA-ban a benzinfalók mennyiségéhez képest. A “legzöldebb” állam talán Kalifornia, ott népszerűek a hibridek, de azok között is rengeteg a nagy benzinmotor+villanymotor páros.
          Amerika a világ egyik leginkább elhízott nemzete, ez egy tény. Sajnos rohamtempóban zárkózik fel hozzájuk a többi jóléti állam is. De nem az elhízottságra akartam utalni a cukorfogyasztással, sokkal inkább az önmegtartóztatás, a mérsékletesség hiányára. A felesleges fogyasztásra. A felesleges vásárlásra, a felesleges energiahasználatra.
          Örülök, hogy kedveled a cikkeimet és a közvetlenségem (remélem megengeded a tegezést), de sajnos ez a helyzet, amit írtam. Tény, hogy az USA a világ egyik legbefolyásosabb állama. Ezért kéne felelőségteljesebben viselkednie. És mondom ezt úgy, hogy imádom az amerikai kultúrát, az amerikai autókat, versenyeket. De ettől még nem vagyok vak a hibáikra.

        • 2018.12.03. at 18:09
          Permalink

          A világ vezető hatalma régóta nem az USA, hanem Kína.

          Szegény bolond Trump nem akarja észrevenni, de nem csodálkozom, 140 karakternél többet nem tud értelmezni egyszerre.

          Megszavazták ezt a bohócot, valószínűleg újabb 4 évre marad a helyén, addig meg politikai akarattal kicsinálja az amerikai autógyártást (lásd GM botrány most, vagy a korábbi szarakodás a vámokkal)

      • 2018.12.14. at 22:16
        Permalink

        Ez most nagyon igaz volt…főleg az utolsó két szó: ha akarnának. Dehogy akarnak. Majd amerika megmondja a tutit, te meg állj vigyázzba alsóbbrendű földlakó.

    • 2018.12.03. at 13:37
      Permalink

      Egyetértek, hasonló fogalmazódott meg bennem is…
      És igen, pont a t-jet ami már bizonyított és egy nagyon jó motor, kevesen tudják hogy még a “hagyományos” szívócső-befecskendezéses, egy rakás (későbbi) hibalehetőséget kizárva ezzel.

      —-
      Ezt meg már a cikkre: a 3hengeres motorokat sztem felesleges védeni hogy ilyen+olyan nagyszerűek, elég ezt hallgatni a szalonokban hogy egekig magasztalják… sztem pár év és lefog menni ez a 3hengeres bohóckodás, amúgy a tsi-k valóban kulturáltak olyan 2500ig, de utána abból is előjön a darabos 3hengeres hang, lassan-pörögnek föl-le, még egy kisautóban elmegy, de hogy egyre feljebb tolják… az új Focusnál pl. nem is értem hogy gondolták hogy 3hengeresekkel lefedik a palettát…

    • 2018.12.07. at 10:55
      Permalink

      Éltem az USA-ban, és nagyon nagy távokat meg tudtam tenni kényelmesen a 320-as BMW-el amit vettem,7L/100km, a cimborám vett egy Lincoln TownCar-t mert az milyen amerikai aztán lesett, hogy havonta 200$-al többet költ benzinre, mint én. Simán elég lenne nekik egy 2-2,5L 4 hengeres autó is, de az amerikai (tisztelet a kivételnek) teljesen agyhalott.

  • 2018.12.03. at 12:38
    Permalink

    Nekem a Bravo kivül-belül jobban tetszett. Ennek nagyon műanyag a belseje.. :\ Várom a faceliftet, hátha újítanak valamit…

    És igen, a T-Jet motorok 10 éve a piacon vannak és nem kokszosodnak, mert nem közvetlen befecskendezésűek..

  • 2018.12.03. at 15:35
    Permalink

    Nekem meg az nem világos, hogy miért nehéz a peres gumit megóvni párhuzamos parkolásnál? “Viszont a gumiabroncsok annyira peresek rajtuk, hogy rémálom a párhuzamos parkolás, amennyiben szeretné megőrizni hibátlannak a felniket a tulaj.” 1) A ballonos gumi magasabb, nem szélesebb. Az úthibákat nyilván jobban elnyeli a ballonos, mint a peres, de itt nem ez a problémája a szerzőnek. 2) Peres gumi is létezik peremvédős változatban.
    Esküszöm, nem értem.

  • 2018.12.04. at 15:30
    Permalink

    Kár, hogy a fórum a negyedik reply után nem enged többet reagálni a kommentre.

    Csalfa: az, hogy az USA GDP-je magasabb Kínánál, az nem jelenti, hogy erősebb, csak a bruttó hazai összterméke magasabb (erősen felhúzza a magasabb hozzáadott értéket termelő ipar illetve a szolgáltatási szektor), míg Kína ugye a világ összeszerelő üzeme egyre növekvő belső fogyasztással és a maga 1.3 milliárd fogyasztójával (India a háttérben megbújva nagyon szépen jön fel)

    Az USA csillaga leáldozóban (az EU-ról lemondtak, bár még küszködnek a növekvő orosz gazdasági befolyás ellen), az államkötvényeit szinte már csak Kína veszi és belső finanszírozásban (leegyszerűsítve saját pénzüket nyomtatva, inflálva) látják a megoldást alacsony kamatkörnyezetben (hátha élénkül ezzel a gazdaság). De még így is csak gyárbezárás és kiszervezés Kanadába és Mexikóba nem csak autós fronton.
    Ha nem lesz a kereskedelmi háborúból valódi, akkor is van még pár jó évük és kampec, nem fogják győzni zsetonnal a világrendőrséget (Trump se akarta a kampány során, most mégis muszáj neki, mert töketlennek fog tünni)

  • 2018.12.04. at 19:59
    Permalink

    a fiat 500-as vonalú okádék retróktól ez azért sokkal jobban néz ki. a kicsit túl púpos lett a hátsó traktús, de egyébként teljesen jó. exteriőrre és interiőrre is, lehet kicsit túl van árazva ezzel a csomaggal….120 lóhoz, ha nem magnézium a felni, akkor ez a 18as kerék kicsit túlzó, illetve nem néz ki túl jól, én inkább kisebbel venném és vennék külön hozzá 18ast, ami tetszik.

    ezek mellett külön dícséretes, hogy ugyan a kevésbé hatékony befecskendezést használják, de legalább nem koxosodik. 120 lóból ki lehet progizni 140-145-öt biztonságosan majd 250nm-el, az végülis nem rossz már. a súlya lehetne 1.4-es motorral inkább 1280 kg körül.

  • 2018.12.05. at 15:05
    Permalink

    Nekem soha nem kéne egy ilyen Fiat. Akkor már ezerszer inkább egy szép és jó és kényelmes Peugeot 306-os, ferdehátú. Még ha használt is. Mondjuk egy 100 lóerős 1.6-os szívó motorral. Ennyi.

    Amúgy MAXIMÁLISAN egyetértek a cikk első részével: az egész környezetvédelem így, ebben a formában egy téboly: amit nyerünk vele, bőven elveszítjük máshol. Nevetséges a downsizing, nevetséges a sok fűnyíró motor, nevetségesek a SUV-ok, nevetségesek a gázreakciók, nevetséges a sok böszme és nehéz és ocsmány autó… ehh.

    • 2018.12.06. at 14:46
      Permalink

      Az emberek szarnak a környezetvédelemre. Tökéletes példa most a francia helyzet, inkább tüntetnek, csak ne emelkedjen az üzemanyagba épített környezetvédelmi díj (adóemelés), mert ettől ugye drágábban tankolhat.

      Az adóemelés mértéke amúgy nevetséges 3 cent a benzinnél és 6 cent a gázolajnál.

      Idehaza meg senkit sem érdekelt a nyersolaj átlagárához igazított jövedékiadó változás (tartós 50$ alatti árnál ~10 forint körül lenne egy fix emelés/liter, pár havonta ellenőrzött, ha szükséges, lefelé módosított árakkal)

    • 2018.12.14. at 22:42
      Permalink

      Minden ocsmány, csak a 100 lóerős 1.6 szívó a jó. Miért nevetséges a downsizing? Mert megpróbálnak kevesebbet fogyasztó, nagyobb hatásfokú motorokat csinálni?
      Én 1.4-es turbóssal 5.6-5.8-as fogyasztással eljárok úgy, hogy egyáltalán nem sarom össze magam ha előzni kell, sőt egyenesen élvezem nyomni neki…:-)persze csak normális keretek között. És persze kétszer olyan jól megy ez, mint az 1.6 szívód alaphangon 7literes átlagfogyasztással.Fejlődj már ember!

      • 2018.12.20. at 18:07
        Permalink

        egy igazi szerencsétlen, manipulált konzumidióta vagy. Benyalod, hogy ami újabb, az egyben jobb is. Hát egy lófaszt. Fejlődjek mint ember?! Járj csak turbóssal, aztán dobhatod ki a motort, de a turbót biztosan 200e km felett. Vagy még előtte is. Arról meg nem beszélve, hogy az általam említett Peugeot nemcsak stílusosabb, arányosabb (szebb, na), mint ez a Fiat, de két nagyságrenddel kényelmesebb is…

Vélemény, hozzászólás?